A COVID-19 növelte az autózás népszerűségét

  • Európában kevesebben mentek tavaly nyaralni, mint egy évvel korábban, de akik útra keltek, többnyire autóval utaztak.
  • A járványtól, a megfertőződéstől való félelem felértékelte az egyéni közlekedést; nemcsak a kerékpározást, az autózást is.
  • A gyárleállások, iskolabezárások, a home office ugyan csökkentette a közúti forgalmat, az e-kereskedelem és a futárcégek viszont jelentősen növelték azt.

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) felmérése szerint a COVID-19 világjárvány egyik hatása, hogy az autók, amik eddig is a legnépszerűbb közlekedési eszközök voltak, tovább növelték népszerűségüket. Mind a nap mint nap munkába, iskolába ingázók, mind pedig a hosszabb távra (üzleti útra, nyaralásra) indulók közül többen választották a személygépkocsit az utazásaikhoz tavaly, mint 2019-ben.

A felmérés készítői hét európai országból összesen 30 ezer megkérdezett válaszai alapján arra a megállapításra jutottak, hogy 2020-ban az előző évihez képest öt százalékponttal nőtt az autók népszerűsége mind a napi szinten ingázók, mind pedig a hosszabb távra utazok körében.

Ennek több oka is van. Egyfelől, a járvány miatt még azok közül is sokan autóra váltottak, akik máskor közösségi közlekedéssel jártak munkába, vitték gyermeküket iskolába. A megfertőződéstől való félelem hatására a budapesti közösségi közlekedés utasszáma a járvány első hullámában nem egyszer a korábbi szint 70-90 százalékára esett vissza.

Másfelől „A saját autódban nem fertőz meg senki” elvet a járványügyi intézkedések részeként a hatóságok is pártolták, és ez megint csak sokakat sarkallt a saját autó használatra. Ennek is köszönhető, hogy a járvány alatt nőtt mind az autós, mind a kerékpáros (és az ahhoz fogható új típusú elektromos közlekedési eszközök) forgalom a közösségi közlekedés rovására, és nemcsak nálunk.

Európa szinte valamennyi országában csökkent vagy teljesen lenullázódott a turizmus. Szervezett utazásokra csoportokat szinte sehol nem indítottak. Az idegenforgalmat a határok lezárása, a belföldit, a szállodák, éttermek, standok és múzeumok leállása és a kijárási korlátozások nullázták le ideiglenesen.

A FIA felmérése szerint míg 2019-ben csak minden ötödik válaszadó nem ment nyaralni, addig tavaly még 40 százalékuk. Ám, akik tavaly útnak indultak, jóval többen választották az autót, mint egy évvel korábban. Míg 2019-ben a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka) indult útnak valamelyik nem közvetlenül a hazája szomszédságában lévő országba, tavaly 100 közül 84-en döntöttek úgy, hogy inkább autóznak, s elkerülik a tömegközlekedést.

A járvány rendkívül nagy hatással volt az úti cél kiválasztásánál is. 2019-ben még az utazók egy ötöde (18 százaléka) választott célállomásként egy távoli, esetleg egy másik kontinensen lévő helyet, tavaly már csak a két százalékuk.

Azok tehát, akik egyáltalán megengedhették maguknak és meg merték kockáztatni, hogy elinduljanak nyaralni, hazai úti célt választottak vagy a hazájukhoz közeli úti célpontokat, és oda is elsősorban saját autóval mentek el. Ez a hozzáállás jellemezte tavaly az utazni vágyó magyarokat is. Emlékeztetőül: 2020 nyarán rég nem látott számú magyar turista látogatott el a Balatonra, amiben az utazási korlátozások mellett a biztonság iránti igény (és ha baj van, akkor legyen a közelben az ismert, de legalább magyarul beszélő orvos) is szerepet játszott.

Sokan kételkedve hallgatták a közelmúltban a rendőrség illetékeseinek szavait, miszerint annak ellenére sikerült 1956 óta közlekedésbiztonsági szempontból a legjobb évet magunk mögött tudni [a témában írt cikkünket itt elolvashatják], hogy a közúti forgalom a NAV üzemanyag-eladási adatai a VÉDA-kapukon mért forgalmi adatok szerint csak öt százalékkal mérséklődött. Csakhogy, mint korábban is írtunk már róla, a járvány alatt sokan gyakrabban ültek autóba, mint korábban. A nagyvárosokban már azokon a területeken sem lehetett szabad parkolót találni, ahol máskor még viszonylag könnyen lehetett.

„A saját autódban nem fertőz meg senki” elv és az ingyenes parkolás megtették a hatásukat. És bár sokan home office-ban dolgoztak, és időszakosan az iskolák is áttértek részben-egészben az online oktatásra, ám azok is autóba ültek, akik otthonról dolgoztak vagy kényszerszabadságukat töltötték, amikor ügyes-bajos dolgaikat intézni indultak.

Jelentősen megnövelte ugyanakkor a közúti forgalmat az online kereskedelem robbanásszerű bővülése. Mind többen és mind jobban tartottak a megfertőződéstől, és közülük sokan a biztonságuk érdekében egyre inkább hajlandók megfizetni a párszáz forintos szállítási díjat, és a neten rendelik meg házhozszállítással még az alapvető élelmiszereket is.

Korábban egyes felmérések szerint sokan két okból nem vásároltak élelmiszert (és más nélkülözhetetlen háztartási cikkeket sem) az áruházak honlapjain, egyfelől mert nem bíztak abban, hogy ugyanolyan jó minőségű árut kapnak, mint ha maguk válogatnának a szupermarketekben. Másfelől sokan túl drágának találták a bizonyos napszakokban ezer forint körüli kiszállítási díjat. A járvány azonban félelmeik és vásárlási szokásaik újragondolására késztette őket is.

A karácsonyi bevásárlások miatt jelentősen megnőtt a futárcégek forgalma, ami jelentős mértékben ellensúlyozta a home office és az iskolabezárások, valamint a gazdaság részleges leállása miatt bekövetkező személy- és áruforgalom-visszaesést. Nemcsak a belvárosi utcáiban fordult már elő, hogy egymás után több futárcég autói, robogói sorakoznak, miközben a futárok kézbesítik a rendeléseket.

A home office bár csökkentette a munkába járók generálta forgalmat, de koránt sem annyira, mint első hallásra gondolnánk. A home office miatt ugyanis sokan nem tudtak a megszokott vállalati menzán vagy a cégükhöz közeli kifőzdében ebédelni, ezért vagy főztek (azaz ők maguk mentek bevásárolni vagy házhoz rendelték a főzni valót) vagy kész ételt rendeltek maguknak és az iskolai menzától szintén elzárt gyermekeiknek.

„A válság jelentős hatást gyakorolt mind a mindennapi mobilitásra, mind pedig az idegenforgalomra. Mégis, a személygépkocsi nemcsak megtartotta, hanem megerősítette szerepét”, mondta Laurianne Krid, az FIA egyik régió-vezérigazgatója”, akinek a COVID-19 világjárvány alatti európai autózási trendváltozásról készült felmérés kapcsán mondott szavait a Magyar Autóklub honlapja idézte.

Rossz hír ez persze azoknak, akik az autózás visszaszorításán munkálkodnak, és mindenki másnak is, akik környezetünkért, a levegő tisztaságáért aggódnak.

A járványnak azonban ezek szerint van egy olyan üzenete is, amit még jó ideig nem hagyhatnak figyelmen kívül a közlekedési szakemberek és döntéshozók. Az emberek szeretnek autózni, és vészhelyzetben inkább autóba ülnek, még akkor is, ha ma már a rövid távú közlekedésre egyre több úgynevezett mikro mobilitási eszköz áll a rendelkezésükre (e-roller, elektromos kerékpár és társaik). Így tehát a kiszorítósdi helyett közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból – rövidtávon, de akár még középtávon is – az autók fejlesztése, korszerűsítése (az elektromos autók elterjedésének támogatása, az autómegosztó rendszerek használatának, elterjedésének a bátorítása, és más környezetkímélő innováció) tűnik a célszerűbb megoldásnak.

F.Gy.A.