A gyér forgalom is lehet veszélyes!
- A ’60-es éveket idézik a városok forgalmi adatai
- Legalább 30-cal kevesebben haltak meg az utakon, mint tavaly az első negyedévben
- Senkit nem csábítsanak az üres utak gyorshajtásra, kerékpörgetésre, csúszkálásra!
Budapest és a városok, de még a kisebb települések útjai is a ’60-as éveket idézik – már ami a forgalom nagyságát illeti. Sőt, talán még akkoriban sem voltak ennyire kihaltak az utcák, mint amióta kihirdették a veszélyhelyzetet. Persze a 60-as években még az úthálózat is más volt – kisebb forgalomra tervezett, még ahhoz képest, mint amekkora annak idején volt. A forgalom hiánya azonban akkor is szembetűnő.
Nemcsak a gyalogosok tűntek el a turistákkal együtt a belvárosokból, autót is jóval kevesebbet látni még a máskor csúcsidőn kívül is könnyen beduguló bevezető és körutakon is. Mintha a többség – legalábbis a máskor autóval közlekedők többsége – tényleg komolyan vette volna az időközben rendeletté szigorodott kérést, hogy maradjanak otthon!
Persze vannak kivételek. Az amúgy a buszforgalom ellenére mindig viszonylag csendes belváros közeli utcánkból például a korlátozások ellenére sem tűntek el a gyorsulási versenyre edző és esténként még mindig hallani a kerékpörgető-gumiégető nagyfiúk járgányainak sírását, de mintha már ritkábban. Talán még a Váci út is csendesebb, mint máskor.
Ezzel együtt nem feltételen lettek biztonságosabbak az utak. Még akkor sem, ha a rendőrségi hírek tanúsága szerint az első negyedévben jelentősen csökkent a személyi sérüléssel végződő közúti közlekedési balesetek száma. Még nem tudni, mekkora szerepe volt ebben a járványnak, meglehet, soha nem is tudjuk meg pontosan, de nem hivatalos rendőrségi források szerint legalább 30-cal kevesebben vesztették életüket az utakon, mint az elmúlt év azonos időszakában.
Ezzel együtt nem árt továbbra is óvatosnak lenni. Ha lehet még óvatosabbnak, mint amikor a megszokott zsúfoltság van az utakon. Az elmúlt napok balesetei ugyanis azt mutatják, vannak, akik úgy érzik, most jött el az ideje annak, hogy kipróbálják „mit bír a járgányuk” és persze, hogy mire képesek ők maguk!
Történt néhány kisodródásos, ráfutásos baleset – a vizsgálat jelen állása szerint az egyik egy motoros halálával végződött –, melyek megerősíteni látszanak azoknak a véleményét, hogy egyesek a szokásosnál jóval kisebb forgalmat kihasználva olykor eszement száguldozásba kezdenek. Akik úgy érzik, hogy most bármit megtehetnek.
A kis forgalmú széles út láttán sokan érzik úgy, elérkezett az ő idejük, most aztán padlóig nyomhatják a gázt. Úgy is van más dolga a rendőrségnek…
Csakhogy épp ők, az alkalmi száguldozók jelenthetik mostanság a legnagyobb veszélyt a többi közlekedőre. Nem elég rutinosak (viszont elég gátlástalanok) ahhoz, hogy tudják mikor és hol vállalják a legkisebb kockázatot, amikor kipróbálják milyen érzés tíz métereken keresztül füstölő gumikkal csúszkálni az aszfalton, vagy jóval a megengedett sebesség felett hajtani a kétszer többsávos úton, ahol máskor többnyire csak lépésben vagy annál alig gyorsabban lehet csak haladni.
Azonban a gyér forgalom mások figyelmét is tompíthatja, másokat is felelőtlenné tehet. És történik mindez éppen akkor, amikor az autósok egy része csak most ébresztgeti téli álmából az autóját. A kocsik műszaki állapotát még nem ellenőrizték és a sofőr vezetési rutinja is hagy még kívánni valót maga után. Ezek így együtt normál körülmények között külön-külön is egy-egy komoly veszélyforrásnak számítanának. Most, amikor a veszélyes járvány miatt mindenki feszült, tanácstalan és fél, s a legtöbb ember gondolatai a szokásosnál is gyakrabban elkalandoznak, különösen nagy veszélyt jelentenek.
Szemmel látható azonban, hogy sokan – még le sem törölték a tél porát a kocsijukról – máris úgy hajtanak, mintha csak egész évben ezt tették volna, mintha egy percet sem töltött volna téli pihenőn az autójuk. Nem törődnek sem saját gyakorlatlanságukkal, sem az autójuk állapotával, sem a veszélyhelyzettel.
Márpedig a rutintalan száguldozó és a félig még téli álmát alvó mazsola esetleges találkozása az utakon több veszélyt hordozhat magában, mint bármelyik átlagos csúcsforgalom, vagy egy nyári hétvége a Balaton felé tartó autópályákon.
Senkit ne tévesszenek meg a majdnem üres utak. Senki ne higgye azt, hogy „akkor most mindent szabad”. Mert semmivel sem szabad többet vagy más tenni az utakon, másképp közlekedni, parkolni, előzni és kanyarodni, mint máskor. A közlekedési szabályok a veszélyhelyzet miatt nem változtak!
A legjobb az lenne, ha aki csak teheti, otthon maradna.
Akinek mégis ki kell mozdulnia otthonról, mert nem tud home office-ban dolgozni, vagy éppen bevásárolni kell mennie, azok közül viszont várhatóan mind többen ülnek majd autóba. Emiatt nőhet az autóforgalom, még ha nem is túl nagy mértékben.
Április elsejétől ugyanis a BKV az utasok számának drasztikus csökkenése miatt csökkenti az egy időben forgalomban lévő buszok, villamosok és más tömegközlekedési járművek számát. Azonban a kijárást korlátozó rendeletében a kormány a tömegközlekedési eszközökön is legalább másfél méteres távolságtartást vár el az utasoktól, számítani kell arra, hogy az elkövetkező időkben kissé tovább nőhet az autóforgalom.
Mi a legbiztonságosabb ilyenkor azok számára, akiknek munkába kell menni? Ha gyalog vagy saját autóval közlekednek. Nekik is, és azoknak is, akik eddig is autóztak érdemes ebben az amúgy is felfokozott helyzetben különösen óvatosnak lenni.
Mert mindenkit hazavárnak!
F.Gy.A.
