A járvány ellenére nem álltak le sem az ittas, sem a gyorshajtó sofőrök

  • Minden tizedik személyi sérüléses balesetet ittas vezetők okoztak az év első nyolc hónapjában.
  • Trendfordulóhoz értünk? Aggódni kell? – kérdeztük az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetőjét.
  • Miért állt le a rendőrség az utóbbi időben a finn módszer szerinti közlekedésbiztonsági ellenőrzésekkel?
  • Az ittasan okozott balesetek alig több, mint a feléért az autósok, ötödéért, vagy inkább közel a negyedéért a biciklisek felelnek.

A rendőrség legfrissebb közlekedési baleseti statisztikája szerint az év első nyolc hónapjában minden tizedik balesetet ittasan közlekedők okoztak. 2019 azonos időszakában még csupán az összes sérüléssel járó közúti baleset 8,6 százalékáért voltak ők a felelősek. Trendfordulóhoz értünk? Kezdhetünk aggódni? – kérdeztük Óberling József ezredest, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetőjét.

Óberling ezredes szerint nagy valószínűséggel nincs szó az utóbbi évek kedvező trendjének megváltozásáról. Az elmúlt öt évben, azaz 2015 és 2019 között 11,4 százalékkal csökkent az ittasan okozott közlekedési balesetek száma országosan. De ez a csökkenés sem volt egyenletes, az egymást követő években hol nőtt, hol csökkent a számuk. 2015-ben 1577, egy évre rá 1592, majd a következő évben 1402 balesetet okoztak az ittasan közlekedők. 2018-ban 1442-re nőtt az esetszám, 2019-ben viszont 1396-ra csökkent.

Az ittasan okozott halálos kimenetelű balesetek száma ugyanebben az öt évben  szerencsére – ingadozás nélkül – folyamatosan csökkent. 2015-ben és 2016-ban 72 esetet jegyeztek fel a statisztikákba, 2017-ben 63-at, a következő évben 59-et, míg 2019-ben 47-et.

Óberling ezredes szerint az ittasan okozott balesetek összes sérüléses balesethez viszonyított arányának idei növekedése (ami 2019 azonos időszakával összevetve meghaladja a 16 százalékot) elsősorban a koronavírus-járvánnyal magyarázható.

A járvány és az azzal összefüggésben a tavaszon elrendelt több hetes kijárási korlátozás valójában kétféleképpen befolyásolta a balesetek számának alakulását, benne értelemszerűen az ittasan okozottakét is.

Egyfelől drasztikusan csökkent a közúti forgalom. A rendőrség tapasztalatai szerint, akik tehették és általában is szabálykövetők,  tényleg otthon maradtak vagy legalábbis minimalizálták a mozgásukat az utakon. Akik viszont máskor sem veszik túl komolyan az előírásokat, nagyobb arányban voltak kint a korlátozások dacára is az utakon. Az ezredes szerint ez lehet az egyik oka, hogy már a járvány első hulláma és a kijárási korlátozások alatt is nőtt a gyorshajtás és az ittas vezetők miatt történt balesetek aránya, miközben az összes baleset száma csökkent.

A másik ok, hogy a járvány miatt a rendőrség felfüggesztette az úgynevezett finn módszer alkalmazását a közúti ellenőrzésekben.

A finn módszer lényege, hogy egy adott időben és ponton a rendőrség minden arra közlekedőt megállít és megszondáztatja a sofőröket. A járványra tekintettel azonban a rendőrség is minimalizálni szeretné a személyes kontaktusok számát a rendőrök és a polgárok között, ezért kényszerűségből felfüggesztették az efféle totális ellenőrzéseket.

Óberling József egy kérdésre válaszolva tévedésnek nevezte azt a szakmai körökben is gyakran hangoztatott nézetet, miszerint Magyarországon minden tizedik autós ittasan vezet még azok között is, akik nem okoznak balesetet. Mi is írtunk erről korábban. Az ezredes azonban állítja, ha ez igaz volna, a finn módszer szerinti ellenőrzések során sokkal több részeg sofőrt kellett volna kiszűrniük a forgalomból, mint amennyit ténylegesen találtak.

A koronavírussal megfertőződöttek számának nagymérvű növekedése miatt nem valószínű, hogy rövid időn belül újra lesznek finn típusú közlekedési ellenőrzések az utakon, de erre azért senki ne vegyen mérget. Ha tovább és főleg, ha jelentősen nőne a későbbiekben az ittasan okozott balesetek száma és aránya, nem zárható ki, hogy a rendőrök – megfelelő védőfelszerelésben – újra alkalmazni kezdik a finn módszert.

Óberling ezredes nem kívánt ilyen találgatásokba bonyolódni, csak annyit mondott, hogy a rendőrség, mint mindig, a jövőben is megteszi a szükséges és indokolt lépéseket a közlekedésbiztonság fenntartása, javítása érdekében.

A statisztikák szerint évente az ittasan okozott sérüléses balesetek 53-55 százalékát az autósok okozzák. A második legnagyobb arányban a kerékpárosok okoznak balesetet részegen, az esetek 20-24 százaléka írható a számlájukra. Ez a két szám azért is figyelemre méltó, mert az összes személyi sérüléssel is járó közlekedési baleset mintegy 60 százalékát okozzák évente átlagosan az autósok és 10-12 százalékát a kerékpárosok.

Dobogós helyezettek még a segédmotorosok. Évről évre az ittasan okozott balesetek 8-10 százalékáért terheli őket a felelősség.

Százból három balesetért az ittas gyalogosokat terheli a felelősség.

Tavaly az 1396 ittasan okozott közúti balesetből 786-ért voltak felelősek az autósok, 307-ért a kerékpárosok, 146-ért segédmotorosok, 47-ért a motorosok és csak öttel kevesebbért (42) a gyalogosok!

Az idei év első nyolc hónapjának adataival kapcsolatban Óberling ezredes rámutatott: a koronavírus-járvány miatt az év egészében kisebb volt a közúti forgalom az előző évihez, sőt az azt megelőzőekhez képest is, és ezzel szoros összefüggésben kevesebb baleset történt az utakon. Az ittasan okozott balesetek növekvő aránya épp e csökkenés miatt tapasztalható. A részeg sofőrök által okozott balesetek száma ugyanis lényegében nem változott. Azaz a kisebb forgalomban arányaiban többen voltak azok, aki vezettek és ittak, és akik az elfogyasztott alkohol miatt vagy más okból balesetet okoztak.

Túl nagy aggodalomra tehát nincs ok. Amiből azonban nem következik, hogy a járvány alatt szabad az ivás. Csak a finn típusú ellenőrzéseket függesztette fel a rendőrség, nem általában az ellenőrzéseket. Folyamatosan róják az utakat például a jogkövető autósok körében egyre népszerűbb Pofátlan(TAN)ítók is, akik a gyanúsan viselkedő szabályszegőket meg is szondáztathatják.

F.Gy.A.