A nagy kötélhúzás!

• Európában egyedülálló, hogy személygépkocsik esetében a német autópályákon a haladási sebesség – korlátozás, illetve veszélyhelyzet hiányában – nincs felső határhoz kötve.
• A személygépkocsik ajánlott legnagyobb haladási sebessége 130 km/h – immár több mint négy évtizede.
• Időnként felröppennek olyan hírek, mely szerint bevezetik a sebességkorlátozást a német sztrádákon, majd hamarosan olvashatjuk a hír cáfolatát is.
• Január végén kiemelt hír volt, hogy az ötletet korábban mindig elutasító ADAC már nem zárkózik el a kérdés újra tárgyalásától, a sebességkorlátozás lehetőségétől, ami egy folyamatot indított el.
• A kormányzat szerint ugyanakkor a sebességkorlátozás bevezetése nem napi kérdés.
• A politikai erők hasonlóan megosztottak a kérdésben, mint a német társadalom egésze.

Fotó: DPA

Németország a közúti közlekedés viszonylatában kontinensünkön egyedülálló helyzetben van. Bár a német autópályákon különböző okok miatt (az út jellege, burkolat állapota, a forgalom intenzitása, lakott terület közelsége, vagy éppen útépítés, illetve karbantartás miatt) már jelenleg is sok helyen ideiglenes sebességkorlátozás van érvényben, ahol viszont nincs tábla – tehát az autópálya-szakaszok mintegy 70%-án – ott elvileg nyugodtan lehet száguldozni. Persze, csak bizonyos feltételek mellett.

Németországban a járművek megengedett legnagyobb sebességére vonatkozó szabályokat az StVO (német KRESZ) úttípusonként határozza meg. Az általános korlátozás alól azonban van egy kivétel: az autópályák. Személygépkocsival közlekedve ugyanis a megengedett sebesség felső határa nincs konkrét értékhez kötve. Napjainkban a német autópályákon – korlátozás, torlódás, és egyéb veszélyes körülmény hiányában – az ajánlott haladási sebesség több mint négy évtizede 130 km/h. Ennél azonban jóval gyorsabban is lehet haladni, mindenféle szankció nélkül. Ha azonban a biztonságos közlekedés az ajánlott 130 km/h értéknél nagyobb haladási sebességet már nem tesz lehetővé – kedvezőtlenné válnak az időjárási, látási, vagy útviszonyok, sűrű lesz a forgalom, illetve egyéb veszély jelentkezik – akkor a sebességet csökkenteni kell.

Németországban az autópályákra engedélyezett sebesség korlátozásának gondolata az elmúlt évtizedekben többször is felmerült. Úgy tűnik, eddig az ellenzők voltak többségben, bár kijelenthetjük, hogy ez a „többség” az elmúlt években minimálisra zsugorodott. Olykor hírek reppennek fel, melyek szerint mégis megvalósul a sebességkorlátozás az autópályákon, majd eltelik néhány hónap, és olvashatjuk a hírek cáfolatát is. A 21 millió tagot számláló ADAC (német autóklub), a nagy német autógyártók, valamint a kormányzat eddig ellene voltak a szigorításnak, nagy kérdés azonban, hogy ez az álláspont a biztonsági igények növekedésével szemben meddig lesz tartható.

2017. júniusában egy érdekes kutatási eredmény látott napvilágot. A Német Közlekedésbiztonsági Tanács (DVR) megbízásából a Szonda közvélemény kutató cég reprezentatív felmérést végzett a közlekedők körében, mely egyik fő megállapítása az volt, hogy a német gépjárművezetők többsége (egészen pontosan 52%-a, azaz csekély többségről van szó) a sebességkorlátozás bevezetésével ért egyet. Ezek a válaszolók úgy gondolták, hogy a tempólimit bevezetése csökkentheti a közúti balesetek és a közlekedési halálozások számát (egy évvel korábban, 393 ember vesztette életét balesetben a német autópályákon). A korlátozás támogatói közül a többség (59%) az Európában igen elterjedt 130 km/h sebességhatárt tudta elképzelni kötelező KRESZ előírásként, persze olyanok is voltak, akik ennél alacsonyabb (120 km/h), vagy magasabb sebességértékre, például 150 km/h-ra szavaztak.

Ha egy kicsit mélyebben is megvizsgáljuk a kutatási eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy a férfiak és a nők nézetei jelentősen eltértek egymástól. A válaszadó nők kétharmada (67%-a) a sebességkorlátozás bevezetése mellett tette le a voksát, míg a férfiaknak mindössze 38%-a támogatta ezt az elképzelést. Ugyancsak feltűnő különbség volt kimutatható az egyes korcsoportok vonatkozásában. Amíg az 55 év felettiek 67 %-a az „igen” választ jelölte meg a korlátozással kapcsolatban, addig a 18-34 éveseknél egészen más az arány: mindössze 38%-uk támogatta, 61%-uk pedig ellenezte a szigorítást a sztrádákon.

Aztán eltelt bő két év, és lényegében nem változott semmi, tovább folytatódott a csendes „állóháború” az eltérő álláspontot képviselő felek között, bár a háttérmunkálatok teljesen soha nem álltak le.  A DVR képviselői többször hangoztatták, hogy a gyorshajtás az első számú közúti gyilkos a német úthálózaton, s azon belül az autópályákon is. Ezért a biztonsági szempontokat, az emberi élet elsődlegességét alapul véve továbbra is javasolták, hogy Európa más országaihoz hasonlóan Németországban is korlátozzák az autópályákon közlekedő járművek haladási sebességét.

Fotó: DPA

2020. január végén úgy tűnt, hogy egy csapásra hirtelen minden megváltozik, és az ADAC – mely korábban minden esetben határozottan elzárkózott a sebességkorlátozás gondolatától – feladja korábbi merev álláspontját. Történt ugyanis, hogy Gerhard Hillebrand, az ADAC alelnöke úgy nyilatkozott, hogy immár „nem tartja elképzelhetetlennek” az általános 130 km/h megengedett legnagyobb sebesség jövőbeni bevezetését az autópályákon. Az ADAC vezetése ugyanakkor a végleges döntését egy objektív előzetes kutatáshoz kötötte, mely azt hivatott feltárni, hogy a sebességkorlátozás milyen hatást gyakorolhat a klímaváltozásra, valamint a közúti közlekedés biztonságára. A január végi nyilatkozat tehát nem adott egyértelműen zöld utat a szigorításnak, de az elhangzottakat a német közlekedésbiztonsági szakemberek „hatalmas előre lépésnek” értékelték, és bizakodva várták a folytatást. Időközben a „közhangulat” is változott egy kissé, hiszen úgy tűnik, egyre többen vannak azok, akik nem elleneznék a sebességcsökkentést a sztrádákon. Sokan gondolják úgy, hogy a 130 km/h egy kényelmes és biztonságos utazási tempó, az autó ilyenkor lényegesen kevesebbet fogyaszt, mint „talpas gáz” esetén, csökken a káros anyag kibocsátás, és egyáltalán nem jelent nagy időveszteséget, ha az utazók pár perccel később érnek a céljukhoz. Ezen az állásponton vannak a Zöldek és a német Greenpeace is.

Az ADAC szemléletváltása a kormányzati erőkre is gyorsan hatott. A Környezetvédelmi Minisztérium azonnal sürgetni kezdte a közlekedési tárca vezetését, hogy „töltsenek több üzemanyagot” a sebességkorlátozást lehetővé tevő munkálatokba. Azonban hamar kiderült, hogy Andreas Scheuer közlekedési miniszter személy szerint nem híve a szigorításoknak, ő inkább az intelligens forgalomtechnikai megoldásokban látja a megoldást. És hasonló állásponton van Angela Merkel kancellár asszony is, aki szerint a sebességkorlátozás jelenleg „nem kérdés”. A német kormány valóban nincs lépéskényszerben, a politikai erőviszonyok is ezt támasztják alá. Még 2019. októberében a Zöldek indítványoztak egy szavazást a Bundestag-ban a 130 km/h általános bevezetéséről, de a javaslat kudarcot vallott. Mindössze 126 képviselő szavazott mellette, míg a nagy többség, 498 képviselő az indítvány ellen voksolt. A témakörben legutóbb elhangzott kormányzati álláspont az alábbi: „Csak megismételhetem, hogy a szövetségi kormány jelenleg nem tervezi a német autópályákon az általános sebességkorlátozás bevezetését” – nyilatkozta Ulrike Demmer kormányszóvivő.

Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a kötélhúzásnak még nincs vége, és a németországi sebességcsökkentésekről az elkövetkezendő időszakban sokszor fogunk hallani. Hiszen a politikai erők csakúgy megosztottak a kérdésben, mint a német társadalom egésze.

G.I.