A tavaszihoz hasonló újabb korlátozást már nem bírna ki a szakma

• Felmérték miképpen élték túl az autósiskolák a március 19. – május 18. között elrendelt képzési és vizsgaszünetet.
• A gépjárművezető-oktatással foglalkozó vállalkozások harmada egy hónapot sem bírna talpon maradni, ha újra be kellene zárnia.
• Nem folytatódik minden ugyanott, mint a korlátozások előtt, de túlságosan nagy változások sem történtek.

Jelentős bevételkieséssel, de tömeges elbocsátások és iskolabezárások nélkül élték túl a gépjárművezető-képző iskolák a koronavírus-járvány miatt tavasszal elrendelt korlátozásokat – egyebek között ez derült ki egy, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. (KAV) megbízásából 535 képzőhely megkérdezésével készült felmérésből. A válaszokból az is kiolvasható, hogy az iparág szereplőinek a többsége még elviselhető veszteségekkel ugyan, de túlélte a tavaszi járványidőszakot, elsősorban annak köszönhető, hogy a korlátozások rövid ideig tartottak, és az iskolák – ahol csak lehetett – rugalmasan át tudtak térni az online oktatásra, valamint a home office munkarendre.

Azonban a bevételkiesések és a beiratkozások elmaradása nem teszik őket bizakodóvá a jövőt illetően. Sok válaszoló vélte úgy, hogy megfelelő állami támogatás nélkül a szektor szereplői már nem lennének képesek ugyanilyen arányban fenntartani magukat egy, a tavaszihoz hasonló újabb korlátozás esetén.

A megkérdezettek 35 százaléka egy hónapot sem tudna átvészelni egy újabb kényszerszünet esetén. A válaszadók valamivel több, mint a fele, 53 százaléka 1-3, öt százalékok 4-6 hónapot lenen képes átfinanszírozni, a válaszadóknak csupán a 6,5 százaléka állította magáról azt, hogy fél évnél hosszabb ideig is képes lenne talpon maradni.

Épp a fentiek miatt a vizsgáztatás szüneteltetése, mint járványügyi intézkedés, az autósiskolák számár nem tűnik használható megoldásnak, helyette sokan más forgatókönyvek kidolgozását szorgalmazzák, amelyek megvalósítása esetén biztonságosan tudnak tanulókat fogadni és oktatni, és ezzel együtt meg tudják tartani a jelenlegi árbevételi színvonalukat, vagy növelni tudják azt a kereslet növekedésével egyenes arányban.

Újabb korlátozás helyett az adók és járulékok csökkentését és célzott állami támogatásokat tartanának szükségesnek a fennmaradásuk és a biztonságos működésük érdekében. A gépjárművezető-képző helyek 71 százaléka – gazdasági értelemben – már egy újabb korlátozás nélkül is rosszabb évet prognosztizál magának és a cégének, mint a tavalyi volt, és azt is csak a megkérdezettek 18 százaléka vélte, hogy reményei szerint ugyanolyan lesz, mint az előző. Azt, hogy esetleg még jobb évet is zárhatnak a tavalyinál, csupán a válaszolók 2,5 százaléka mondta.

Mindezen nincs semmi csodálkozni való, ha figyelembe vesszük, hogy a járvány miatt  – a korlátozások idején – az iskolák valamivel több, mint egy ötödébe (23%-a) egyetlen tanuló sem iratkozott be. A felmérésben megkérdezett iskolák 60 százalékában jelentősen, minden 10 százalékában kis mértékben csökkent a beiratkozók száma. Mindösszesen az iskolák 3,3 százaléka mondta azt, hogy nagyjából változatlan a beiratkozók száma, és 1,8 százalékuk állította, hogy többen iratkoztak be hozzájuk, mint a járvány előtt.

A képzés és vizsgáztatás szüneteltetése alatt az iskolák 2 százalékának semmiféle bevétele nem volt. Negyedének nagy mértékben, 23 százalékának kis mértékben csökkentek a bevételei, 23 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a jövedelme érdemben nem változott. Az iskolák 16 százaléka azonban még a vizsgált időszakban is képes volt – ha csak kis mértékben is – a jövedelmét növelni. Összességében azonban az autósiskolák többsége rosszabb helyzetbe került a járvány első nagy hulláma alatt.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a 2020. március 19-e és május 18-a közötti korlátozások feloldása után a gépjárművezető-képzésben sem folytatódik ugyanúgy minden, mint ahogy a korlátozások elrendelése előtt volt.

A megkérdezett autósiskolák közel háromnegyede motorosokat és személygépkocsi-vezetőket képzett a korlátozások előtt és ma is. Kétharmaduknak évente 300-nál kevesebb tanulója van. A legtöbben (54%) már a járvány tavaszi hulláma előtt vegyes képzési rendben dolgoztak, a tisztán tantermi keretek között oktatók aránya 10 százalék, a kizárólag e-learning tanfolyamokat szervezőké 35 százalék volt.

A járvány alatt a tisztán tantermi foglalkozásokat hirdetők aránya 2 százalékra, a vegyes tanrendben dolgozóké 1 százalékra zuhant. Az iskolák 89 százaléka a korlátozás idején vagy távoktatással működött (89%) vagy egyáltalán nem voltak tanulóik. A korlátozások május 18-ei feloldása után a korábbi 10 százalékról 7-re csökkent a kizárólag tantermi képzést kínálók aránya, 54-ről 42-re a vegyes képzést nyújtóké, miközben a március 19 előtti 35 százalékról 51-re nőtt az online képzést kínálók aránya.

A gyakorlati oktatás a kijárási korlátozások, valamint a tanárok és a tanulók védelme érdekében drasztikusan lecsökkent. Gyakorlatilag az iskolák háromnegyedében egyáltalán nem folyt gyakorlati képzés.

A járvány némiképp átrendezte az iskolák ügyfélszolgálatait és kapcsolattartási gyakorlatát az ügyfelekkel. A járvány előtti 96 százalékról 13-ra csökkent a korlátozások idején a személyes ügyfélszolgálatot fenntartó iskolák aránya, a korlátozások feloldása után azonban a cégek egy része már nem is tért vissza ehhez a kapcsolattartási formához. Jelenleg az autósiskolák 91 százalék tart csak fenn személyes ügyfélszolgálatot. Hasonló változásokat mutatott ki a felmérés a telefonos, az e-mailes és az online ügyfélszolgálatok arányában is. Miután a személyes ügyfélszolgálatokat a vállalkozások egy része nem állította vissza a korlátozások megszűnésével, 3-4 százalékponttal nőtt a többi kapcsolattartási forma az ügyfélszolgálatok működésében.

Az autósiskolák közel 80 százaléka nem bocsátott el alkalmazottakat, nem szakított szerződéses partnereivel a korlátozások alatt. Néhány helyen még új dolgozókat is felvettek (a válaszadók 17%-a mondta ezt). Az iskolák home office bevezetésével, szabadságolással mérsékelték a terheiket, de a munkaidő- vagy a jövedelemcsökkentés eszközével a többség nem élt. Viszonylag kevesen tudtak élni a járvány okozta veszteségeik mérséklésére különböző vállalkozói csoportoknak felajánlott állami támogatásokkal is. Akik mégis, többségben – azaz az érintettek közel fele – a részmunkaidős bértámogatást vette igénybe.

A járványnak komoly piacbefolyásoló hatása is volt, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A megkérdezettek 29 százaléka szerint a képzés iránti érdeklődést leginkább az befolyásolja, hogy a jelentkezők többsége szerint egy munkahely megszerzése, illetve megtartása szempontjából fontos a jogosítvány. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó viszont úgy vélte, az érdeklődés csökkent a gépjárművezető-képzés iránt, mivel az emberek anyagi helyzete jelentősen romlott. Az iskolák 14-16 százaléka szerint a jogosítvány megszerzését támogató állami intézkedések növelik az érdeklődést a képzéseik irányt, mint ahogy az is, hogy a megfertőződéstől való félelem miatt sokan az egyéni közlekedési módokat részesítik előnyben a közösségi közlekedéssel szemben.

Az iskolák szerint a tanulók alig több mint 4 százaléka kezdte meg és/vagy végezte le a tanfolyamot azért, mert a kijárási korlátozások miatt volt ideje tanulni.

Az autósiskolák a koronavírus-járvány mostani hulláma alatt már több járványügyi óvintézkedést is bevezettek az oktatók és a tanulók védelmében. A legtöbb helyen kötelező a maszkviselés (89%), a kézfertőtlenítés (80%) és betartatják a távolságtartásra vonatkozó előírásokat is. Az ügyfélszolgálatokon korlátozzák az egy időben egy légtérben tartózkodók számát is. Kesztyű viselését inkább csak a gyakorlati képzésben írják elő, akkor is csak a válaszadók 34 százaléka alkalmazza ezt a gyakorlatot. Ugyanakkor a testhőmérséklet-mérést az ügyfélszolgálatokban vagy az oktatótermekben még a képzőhelyek 5 százaléka sem tartja indokoltnak és nem is végez méréseket.

F.Gy.A.