A vezetés közbeni figyelemelterelő hatások vizsgálata

A jelen tanulmányban bemutatott kutatás célja a járművön belüli zavaró tényezők vezetésre gyakorolt hatásainak vizsgálata volt olyan cél-specifikus megoldásokkal, amelyek a rendelkezésre álló eszközök alkalmazása mellett a lehető legpontosabban írják le a folyamatokat.

Az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági kérdésekben szorosan együttműködik az EU Magas Szintű Közlekedésbiztonsági Csoporttal (továbbiakban: HLG – High Level Group), amely az egyes nemzetekből érkezett szakmai vezetőket, illetve delegáltakat foglalja magába. A kutatás aktualitását az adta, hogy a HLG 2014.02.25-ei ülésén a résztvevők egyetértésben deklarálták azt, hogy a vezetés közbeni figyelemelterelő tevékenységek, eszközök és hatások közlekedésbiztonsági szempontból folyamatosan növekvő problémát jelentenek, hiszen jelentős mértékben növelik a balesetek bekövetkezési valószínűségét, ami sürgős beavatkozást tett indokolttá. A HLG az Európai Bizottság felé jelezte, hogy a problémakör súlyosságának felmérése, illetve a lehetséges intézkedéscsomagok azonosítása céljából szükség van az egyes tagállamokra vonatkozó értékelő-elemző helyzetfeltárás készítésére

A nemzetközi szakirodalom alapján azt láttuk, hogy a vezetés közbeni figyelemelterelő tevékenységek, eszközök és hatások közlekedésbiztonsági szempontból folyamatosan növekvő problémát jelentenek, egyértelműen növelik a balesetek bekövetkezési valószínűségét. A tényezők több szinten zavarhatják a járművezetőket (kognitív, fizikai, vizuális, illetve auditív szintek), a zavarás hatásának mértéke pedig számos tényező (pl. életkor, időjárási viszonyok) együttes függvénye.

A tényezők pontos megismerése miatt külön hangsúlyt fektettünk a kifejezetten pszichológiai és a nem kifejezetten pszichológiai tényezők szétválasztására; végül a kutatásba az alábbi, legfontosabb figyelemelterelő tényezőket vontuk be:

  • Telefonálás kézben tartott eszközön
  • Evés, ivás
  • Szöveges üzenet írása
  • Út menti figyelemelterelés (pl. érdekes látnivaló, reklám)

A figyelemelterelő hatások mértékének méréséhez az alábbi módszertani lépések köré szerveztük a kutatási folyamatokat:

  • a vezetésre hatást gyakorló és mérni szükséges változók azonosítása a korábbi irodalomkutatás eredményei alapján
  • mérési terv kidolgozása, amellyel a szükséges változók felmérése elvégezhető
  • mintanagyság és összetétel meghatározása
  • kontrollcsoportos mérések kivitelezése
    • vizsgálatok tervezése és kivitelezése vezetéstechnikai pályán valós vezetési feladatok közbeni vizsgálathoz
    • szimulátoros vizsgálatok tervezése és kivitelezése: veszélyes közlekedési szituációkban, illetve ahhoz vezető szituációkban a különböző figyelemelterelő tényezők hatásának elemzése
  • az eredmények értékelő elemzése, következtetések levonása

A vezetéstechnikai pályán végzett, valós körülmények közötti mérést a Groupama Tanpályán valósítottuk meg 2016 áprilisában és májusában.

forrás: http://tanpalya.hu

A mérésen 117 fő vett részt, akiknek öt különböző feladatot kellett végrehajtaniuk zavarás nélkül, illetve zavaró tényezők mellett:

  1. feladat: szlalomozás (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás)

A járművezetőknek előre kirakott pályán, eltérő tapadású felületeken kellett bóják között szlalomozva haladniuk, időre.

  1. feladat: vészfékezés (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás, üzenetírás)

A járművezetőknek álló helyzetből folyamatosan gyorsulva, majd egy előírt sebességet megtartva kellett haladniuk, és a szemből felvillantott fényjelzésre vészfékezéssel megállniuk.

  1. feladat: rántópad (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás)

A jármű hátsó tengelyének rántópaddal történő kimozdítása után a járművet műgyantás felületen kellett stabilizálni.

  1. feladat: körpálya (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás)

A járművezetőknek egy kör alakú pályán kellett folyamatosan haladniuk eltérő tapadású felületeken, csúszáshatárig növelve a sebességet, majd stabilizálva a járművet.

  1. feladat: hangvilla (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás, üzenetírás, út menti figyelemelterelés)

Fotó: KTI

A járművezetőknek a szemben álló instruktorok késleltetett utasítása szerint jobbra, vagy balra kellett végrehajtania sávváltást, bójasorok között.

A feladatok elvégzése közben a fontos járműdinamikai paraméterek (hossz- és keresztirányú gyorsulások, kormánymozgás mértéke, ideje stb.) komplex mérőeszközzel kerültek rögzítésre.

A mérési eredmények feldolgozását követően a kutatás eredményeként elmondható, hogy a gyakorlatok során a zavaró tényezők hatására a hosszirányú gyorsítások és lassítások mértéke csökkent, a haladás egyenletesebbé vált. A vészhelyzet pillanatában a másodlagos tevékenység megszűnt, és a járművezető a fő tevékenységet, a személygépkocsi vezetését helyezte előtérbe.

Fotó: KTI

A kormányzás ideje a gyakorlatok során a zavaró tényezők mellett megnövekedett, ami azt mutatja, hogy a kormányzási manőver lassúbbá vált. Ez a jármű stabilizálását gátolja, ugyanis megcsúszáskor arra van szükség, hogy a kormányzott kerekek mihamarabb a csúszás irányába álljanak, hogy a gördülésük biztosított legyen.

A zavaró tényezők mellett csökkent a helyes kikerülési irányok aránya, és a döntött bóják száma is megnövekedett.

A vészfékezés során a fékfelfutás ideje a telefonálás mellett 22,2%-kal nőtt, ivással pedig 14,8%-kal csökkent a zavarás nélküli referenciaértékhez viszonyítva. Telefonálás esetén a fékezési idő a referenciaértékekhez képest 10,6%-os növekedést mutatott. A legnagyobb átlagolt lassulások átlagértéke kis mértékben változott.

A vezetéstechnikai pályán történt vizsgálatokat követően személygépjármű-szimulátoron végeztünk méréseket 2016 májusában.

Fotó: KTI

A mérésen kilencven fő vett részt (a résztvevők szinte mindegyike a vezetéstechnikai méréseken is részt vett), akiknek két különböző feladatot kellett végrehajtaniuk zavarás nélkül, illetve zavaró tényezők mellett:

  1. feladat: Vészhelyzetkezelés (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás)

A járművezetőknek egy 3,6 km hosszú országúti szakaszon, arról nem letérve kellett közlekedniük napos, száraz időjárási körülmények között. A közlekedés során az érvényben lévő KRESZ szabályok betartására kiemelten figyelni kellett. Mindeközben a programban rögzített, minden egyes körben fellépő vészhelyzeteket (pl. az úton hirtelen átszaladó őz, nagy ívben az autó elé forduló kamion) kellett a lehető legjobb tudásuk szerint megoldaniuk, ezáltal a potenciális baleseteket elkerülniük.

  1. feladat: vészfékezés (vizsgált zavaró tényezők: telefonálás, ivás, üzenetírás)

A járművezetőknek országúti környezetben, forgalom nélküli útszakaszon, álló helyzetből 100 km/h sebességre kellett felgyorsítaniuk. Ezt a sebességet tartva a középső monitor véletlenszerű részén (a szélvédőn vagy a középső visszapillantó tükrön) hirtelen megjelenő stoptábla észlelésekor azonnal meg kellett állniuk vészfékezéssel. A stopjelzés a középső monitoron belül véletlenszerű helyen és véletlenszerű időpontban (az indulástól számított kb. 30-35 másodperc múlva) villant fel.

Fotó: KTI

A feladatok teljesítése során a szimulátor a legfontosabb vezetéstechnikai és szabálykövetési hibákat, paramétereket (helytelen követési távolság, záróvonalhibák, sebességtúllépés, fogyasztás, reakcióidő, lassulás stb.) folyamatosan rögzítette. A szimulátoros mérés kiegészítéseként a járművezetők egy részén szemmozgáskövető szemüveget is alkalmaztunk. Ennek segítségével utólag visszanézhetővé vált a járművezetők által látott kép és a tekintetüknek az ezen való dinamikus elhelyezkedése, mozgása.

A mérési eredményeket matematikai-statisztikai módszerekkel értékeltük, olyan szignifikáns hatásokat keresve, melyek segítségével a mért minta eredményei alapján a teljes járművezetői állományra érvényes következtetéseket tehettünk.

A mérési eredmények értékelésének folyamata

Az eredményeink alapján a zavaró tényezők számos paraméter tekintetében szignifikáns módosulást (romlást) okoztak, amit a következő táblázatban foglaltunk össze.

Mért paraméter Alkalmazott statisztikai próba Eltérés mértéke (a referenciaméréshez képest)
Telefonálás Ivás Üzenetírás
Hibamutató T-próba szignifikáns nem szignifikáns
Átlagos motor fordulatszám T-próba szignifikáns nem szignifikáns
Átlagsebesség Wilcoxon-féle rangpróba szignifikáns nem szignifikáns
Átlagos üzemanyag fogyasztás Wilcoxon-féle rangpróba szignifikáns szignifikáns
Fékezési kezdősebesség T-próba nem szignifikáns szignifikáns szignifikáns
Reakcióidő Wilcoxon-féle rangpróba szignifikáns szignifikáns szignifikáns
Lassulás T-próba nem szignifikáns nem szignifikáns szignifikáns

A zavaró tényezők esetén mért adatok eltéréseinek szignifikanciája a referenciamérésekhez képest (szimulátoros vizsgálat)

Eredményeink alapján a járművezetők vezetés közbeni hibázási gyakorisága (hibamutató: a mért szabálykövetési és vezetéstechnikai hibákból képzett mutatószám) telefonálás közben szignifikánsan, 12%-al emelkedett.

Az átlagos üzemanyag-fogyasztás értéke zavaró tényező nélkül szignifikánsan alacsonyabb volt mind a telefonálás (7,8%), mind pedig az ivás (4,6%) közben mért értékeknél. Zavarás mellett a vezetők magasabb fordulatszámon üzemeltették a motort, mint zavaró tényezők nélkül. A váltókezelést a gondolkodás, valamint az egyik kéz folyamatos foglaltsága megnehezítette. Az átlagsebesség alakulására csupán a telefonálás gyakorolt szignifikáns hatást. Telefonálás közben a járművezetők átlagsebessége 2,6%-al csökkent, amit jellemzően a manőverezési képesség csökkenése okozott.

A zavaró tényezők hatásai a legerősebb módon a reakcióidők közti különbségekben mutatkoztak meg. Minden párosítás esetén szignifikáns különbségeket tapasztaltunk. Az átlagos reakcióidő-értékek a kiugró adatok kiszűrését követően ivás közben 8,3%-os, telefonálás közben 16,8%-os, SMS írás közben pedig 39,9%-os növekedést mutattak.

A fékpedál kezelésének dinamikája az SMS írás során eredményezett szignifikáns eltérést. Az üzenetírás közben végrehajtott vészfékezés során a járművezetők alacsonyabb (1,15%) lassulást értek el, mint amelyre egyébként képesek voltak.

A szimulátoros mérést kiegészítő szemmozgás-figyelő szemüveg által szolgáltatott mérési adatok alapján megállapítottuk, hogy a vészfékezési feladat során az üzenetírási folyamat alatt a járművezetők átlagosan a teljes vezetési idő 44,5%-ában a telefonjukat nézik az út és a vezetési környezetük helyett, ami alatt jelentős távolságokat gyakorlatilag „vakon”, 39,9%-os reakcióidő növekedés mellett tesznek meg.

A kutatás eredményei alapján egyértelműen kimutattuk, hogy a zavaró tényezők hatása szignifikáns, a járművezetési jellemzők jelentős mértékben romlanak, ami növeli a baleseti kockázatot, továbbá negatív gazdasági következményekkel is jár (pl. fogyasztás növekedése). A hatások megismerését követően további kutatási területként azonosítjuk a vezetésre hatást gyakorló tényezők és a balesetek kialakulása közötti kapcsolati rendszer feltárását, amelynek eredményeként prognosztizálhatók az egyes tényezők mérsékléséből eredő balesetcsökkenési tendenciák.

Pauer Gábor, dr. Sipos Tibor