Amiket a vizsgára a többség nem tanult meg

• Tíz vizsgára jelentkezett autóvezető-tanulóból hét nem tudja mi az útpadka és képtelen megadni a helyes áthaladási sorrendet egy lámpás kereszteződésben.
• Minden tizedik vizsgázó kihagyja az olyan rajzos feladatokat, amelyeken az ott látható járművel helyes áthaladási sorrendjét kellene megadni.
• A vizsgázók 70 százaléka nem tudta azonosítani a „minimális követési távolság 70 méter” táblát.

Olykor elképesztő jeleneteknek lehetünk tanúi az utakon. Sajnos meglehetősen sok autósról derül ki a forgalomban, hogy „fogalma sincs arról, hol van és ott éppen kinek van elsőbbsége”.  Nem beszélve arról, hogy akik tudják mikor, kinek van elsőbbsége, sokszor még ők sem tartják be a kanyarodás legelemibb szabályait sem. Nem indexelnek, kisívben kanyarodnak balra, mert úgy még éppen átérnek a szemből érkezők előtt, és a többi.

Közlekedőkként vérmérsékletünk szerint dühöngünk vagy bosszankodunk ezen, olykor elgondolkodunk, vajon a közlekedési kultúra teljes hiánya vagy egyszerű tudatlanság miatt nem tartják be egyesek olykor még a legelemibb közlekedési szabályokat sem.

Lekértük a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttól azokat a elméleti KRESZ feladatokat, amelyekre a legtöbben adnak rossz választ a vizsgákon, és azokat, amelyeket a legtöbben hagynak ki, feltehetőleg azért, mert fogalmuk sem volt arról, mi a helyes válasz. Arra lettünk volna kíváncsiak, hogy kimutatható-e bárminemű összefüggés a közúti balesetek legfőbb okai és a vizsgán nyújtott teljesítmények között.

Ért minket néhány meglepetés.

Példának okáért a válaszadók 70 százaléka a felkínált három lehetőség közül nem tudta kiválasztani az útpadka definícióját, sem az osztott pályás út meghatározását. Kérdés, ezek után vajon hányan tudták, hogyan kell közlekedni az osztott pályás úton?

Tízből hét vizsgázó rossz választ adott arra a kérdésre, hogy mit jelent az alábbi tábla.

Pedig – mint a vizsgán általában – három lehetséges válasz közül kellett volna kiválasztani, a helyeset, nevezetesen, hogy „Az úton tilos a járműveknek a jelzőtáblán megjelöltnél kisebb távolságban követniük egymást”.

A többségnek – azaz a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközponttól kapott adatok szerint – a vizsgázók 70 százalékának – nem sikerült jó választ adni arra a kérdésre, hogy mennyivel nyúlhat túl (előre vagy hátra) egy kerékpáron vagy segédmotoros kerékpáron a rakománya (max: 1 méterrel). De arra sem, hogy egy 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsi tetőcsomagtartóján elhelyezett rakomány mikor szállítható (ha egyáltalán nem nyúlik túl).

Mondhatnánk, hogy attól még vezethet valaki jól és biztonságosan, ha ezekre a kérdésekre nem tudja a helyes választ, bár ami a biciklin túllógó rakományt illeti, ez sem biztos. De vajon alkalmas-e az önálló közlekedésre, kiengedhető-e a forgalomba az, aki ezt a „rendkívül bonyolult” kérdést nem tudja megválaszolni?

Az ábrához tartozó kérdés így szól: Melyik jármű kanyarodhat jobbra az ábrán látható útkereszteződésben? A helyes válasz szinte magától értetődő: egyik se. hiszen az egyetlen autónak, amely az adott helyen jobbra kanyarodhatna, pirosat jelez a lámpa.

A válaszadók 70 százaléka egyébként a másik két lehetséges választ jelölte meg helyesnek, azaz, hogy csak a C jelű kanyarodhat (kit érdekel az a piros lámpa), illetve, hogy a B is, és a C is kanyarodhat – majd csak megosztoznak valahogy azon az egy sávon, amelyen mindketten folytatnák az útjukat…, vagy ami valószínűbb, összetörik egymást.

A többség számára megoldhatatlannak bizonyult az a feladat is, hogy egy kétsávos körforgalomból mikor hajthat ki egyszerre két párhuzamosan közlekedő jármű (soha). Ezt még valahol meg lehet érteni, nem sok ilyen kereszteződés van az országban, és azok sem túl régiek. Bár a KRESZ-tankönyvekből éppenséggel ez is megtanulható lett volna. Azt azonban már nehéz megérteni, hogy az alábbi forgalmi helyzetben az áthaladási sorrend megadása miért volt tízből hét vizsgázónak megoldhatatlan feladat.

Nyilvánvaló, hogy az A jelű autósnak elsőbbséget kell adni a jobbról érkező, B. jelű kerékpárosnak. A C jelű kerékpáros pedig csak az után folytathatja az útját, hogy az autó áthajtott a kereszteződésen.

Ennek a válasznak a nem tudása viszont éles helyzetben már emberéletekbe kerülhet. Hiszen, ha a C. kerékpáros látva, hogy a B szabadon megy a maga útján behajt a kereszteződésbe, és az autó elé hajt, bármi megtörténhet.

A kisgyerekes autósok többsége tisztában van azzal, hogy ha sofőrként egyedül utaznak gyermekükkel és ezért az anyósülésben helyezik el a biztonsági babaülést, ki kell kapcsolni a légzsákot azon a helyen. Erre egyébként szinte minden autóban külön felirat is figyelmezteti az autósokat. Talán ezért adtak oly sokan rossz választ arra a kérdésre, hogy „Szállítható-e gyermek a személygépkocsi első ülésén lévő gyermekbiztonsági rendszerben, ha az első üléshez szerelt légzsák működésbe lépését előzetesen nem akadályozták meg?”

A többség vagy nemleges választ adott, vagy azt, hogy igen, bárhogy rögzítették is a gyermek biztonsági ülést. Valójában csak akkor, ha a gyermekbiztonsági ülést, vagy tárolót, pójástartót, bármit, az autó haladási irányának megfelelően szerelték be. Amennyiben azonban  bébitartóba ülő, fekvő apróság a jármű haladási irányának háttal utazik, ki kell kapcsolni az anyósülés-oldali légzsákot!

Vannak olyan kérdések is a vizsgán, amelyekre a vizsgázók tíz százaléka, vagy még ennél is többen, semmiféle választ nem adott. Egyszerűen kihagyták őket. Aligha azért, mert olyan könnyűnek találták, hogy méltatlannak tartották, hogy foglalkozzanak vele.

A kihagyott kérdések között is akadnak olyan, a különböző forgalmi helyzetekben az áthaladás helyes sorrendjére vonatkozó kérdések, amelyek tudásán vagy nem tudásán emberéletek múlhatnak.

Nyilvánvaló, hogy a megkülönböztető jelzést használó járműé az elsőbbség, utána pedig már egyszerre haladhat át a kereszteződésen az A és a D majd utánuk a B jelzésű jármű. Vajon adott helyzetben, mikor indul el az, aki nem tudta a választ erre a kérdésre?

De ugyanezt a kérdés feltehetnénk a fenti forgalmi helyzet kapcsán is. Jobbkezes kereszteződésről lévén szó, B, C, majd a vizsgázó által „vezetett” autó a sorrend.

F.Gy.A.