Amikor ködbe vész a szaggatott vonal

Kevés kiszolgáltatottabb helyzet van az autóvezető számára, mint amikor egyszer csak sűrű ködben találja magát: minden bizonytalanná válik, elmosódik a közel és a távol, és néhány perc kapaszkodás után a sofőr rájön, hogy hiába nézi ki a szemét, az előtte haladó stoplámpáján kívül egyszerűen semmit sem lát. Nemigen van mit tenni, alaposan vissza kell venni a tempót, bekapcsolni elöl-hátul minden fényt és imádkozni, hogy nehogy egy nagy sebességgel érkező, vagy besorolni kívánó teherautó beletiporja az árokba.

Aki sokat autózik országúton, sztrádán, tudja, hogy a köd egyáltalán nem ritka vendég ősztől tavaszig Magyarországon. A medence-hatás a ludas: a Kárpátok koszorúja télidőben gyakran megfogja vagy eltéríti a nagy európai szeleket, és a védett öbölben, a csendes zugokban a hűlő levegőből kicsapódik a nedvesség, így rossz esetben talaj menti felhő, azaz köd lesz belőle. Nincs ellene hatásos szer, nem segít a félreállás, mint heves zápor idején – ha menni kell, akkor egyszerűen el kell viselni a ködöt és azt a sokszoros kockázatot, amit ez a közlekedőknek jelent.

Van-e segítség, ami úton tart, tájékoztat? Azok a szenzorok, amelyek a vezetést segítő fedélzeti eszközökben szerepet kapnak, nem szeretik a vizet, így a ködöt sem. Az éjjellátó berendezések például, amellyel a prémium gyártók szerelik fel a járműveiket, különböző elven működnek és főként az élőlények jelenlétének a felismerését segítik rossz látási viszonyok között. A ködben azonban ők sem sokat segítenek, mert a nedvességcseppek visszatükrözik a műszerek által kibocsátott sugarakat. Hasonlóképpen csalódott az a magyar kamionos, aki egy sokat reklámozott, utólag is beszerelhető éjjellátó készüléket telepített az autója fedélzetére. Mint írta, a gomolygó párafelhők mindent eltakartak a képeken, szabad szemmel jobban látott, mint az infravörös fényhullámokat érzékelő eszköz.

Így aztán, ha ködveszélyt jelent a meteorológia, a közlekedőnek józan ésszel fel kell mérnie az esélyeket. A rossz hír az, hogy még a meteo-műholdak és szuperszámítógépek számára is kiszámíthatatlan, hogy az úgymond párás idő könnyű fátylat vagy tejfehér, sűrű ködöt jelent, és azt különösen nehezen látják előre, hogy ezek éppen hol alakulnak ki, és mikor oszlanak fel. Ezért aztán nincs jobb tanácsunk, mint hogy ilyen időben, akinek nem feltétlenül fontos, ne induljon útnak. Persze sok sofőr munkát végez a közúton, mások dolgozni járnak autóval, nekik nincs választási lehetőségük.

Isten óvja őket a sűrű ködtől!

N.V.