Brüsszel 30 km/h-s főváros lesz

  • A döntés alapján 2021. január 1-jétől a belga főváros úthálózatán 30 km/h sebességkorlátozás lesz érvényben.
  • A korlátozások a főbb belterületi főutakra, a körgyűrűre és az alagutakra nem terjednek ki.
  • Egy közelmúltban bekövetkezett halálos baleset, s az azt követő lakossági nyomás felgyorsította a városvezetés eljárását.
  • Az új intézkedés korántsem egyedi, hiszen a belterületi sebességkorlátozás Európa-szerte jellemző trenddé vált. Olaszországban például új, korlátozott sebességű útkategória bevezetését tervezik „iskolaút” néven.

Brüsszel városának új, koalíciós kormányzó testülete úgy döntött, hogy 2021. január elsejétől 30 km/h sebességkorlátozást kell bevezetni a belga főváros közúthálózatán. Az intézkedés hatálya a főváros teljes területére kiterjed, kivéve a fő közlekedési gerinchálózatot képező belterületi főútvonalakat, a körgyűrűt, valamint az alagutakat.

Brüsszelben már eddig sem volt ismeretlen a 30 km/h sebességkorlátozás alkalmazása, de azok napjainkban a mellékútvonal-hálózatnak kevesebb, mint a felét érintik. Ez persze némi bizonytalanságot is okoz az autósok körében, akiknek igencsak figyelniük kell, melyik úton haladhatnak 50 km/h-val, és hol kell lecsökkenteniük a sebességet annak érdekében, hogy ne kelljen bírságot fizetniük, és büntető pontokat kapniuk.

A fő autós klub, a Touring vezetése üdvözölte a városvezetés döntését, egyrészt a közúti biztonság várható növekedésére, másrészt a jövőbeni „egyértelműsített”, jobban nyomon követhető szabályozásra tekintettel.

Számos szakértő ugyanakkor arra figyelmeztette a kormányzó testületet, hogy az új intézkedés csak abban az esetben lesz hatékony, amennyiben az általános sebességkorlátozás fokozottabb hatósági fellépéssel, azaz rendőri intézkedésekkel és új sebességellenőrző készülékek telepítésével, továbbá megfelelő infrastrukturális változásokkal jár. Brüsszel jövőbeni mobilitási tervével kapcsolatban éppen napjainkban van folyamatban nyilvános konzultáció. Az előzetes tervek a sebességkorlátozásokra, az infrastruktúra változtatásokra, valamint a gyalogos és a kerékpáros közlekedés újragondolására (a két úthasználó csoport közlekedésének szétválasztására) egyaránt kiterjednek.

Brüsszelben az alapértelmezett 30 km/h belterületi sebesség mielőbbi bevezetésére, a kapcsolódó városházi döntés meghozatalára jelentős hatást gyakorolt az a közúti tragédia, mely során egy ismert fiatal újságírót gázolt halálra egy autós Schaerbeek kerületben, nem tartva be az 50 km/h-s sebességkorlátozást. Ez a haláleset a gyorshajtásra, mint kiemelt közúti közlekedésbiztonsági kockázatra irányította a lakosság figyelmét, és a városvezetés a közvélemény nyomásának engedve felgyorsította eljárását, és meghozta a „kívánt döntést”.

Az intézkedés korántsem egyedi jelenség, hanem megfelel a napjainkat oly jellemző közlekedésbiztonsági irányoknak, folyamatoknak, trendeknek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy Európa egyre több országában, nagyvárosában ismerik fel és fogadják el a belterületi sebességkorlátozással járó előnyöket, melyek a közúti közlekedésbiztonság, az élhetőbb lakókörnyezet valamint a környezetvédelem területén egyaránt megnyilvánulnak. A korlátozott sebességű zónák, valamint az általános érvényű sebességkorlátozások elterjedése azóta gyorsult fel, hogy az ETSC (European Traffic Safety Council) 2013. december 17-én közzétette az EU városi mobilitási programját. A programban az ETSC arra szólította fel az Európai Unió vezető testületeit, hogy ösztönözze a tagállamokat a legfeljebb 30 km/h sebességű zónák bevezetésére a lakott területeken belüli utakon, különösen ott, ahol gyalogosok és kerékpárosok nagy számban közlekednek.

Néhány hónappal ezelőtt vált ismertté, hogy Wales kormányzata támogatja a 20 mph általános sebességkorlátozás bevezetését az ország lakott településen belüli útjain. Az átszámítva 32 km/h-nak megfelelő megengedett legnagyobb sebesség bevezetése jelentős részben a Swansea és Cardiff városaiban végrehajtott kísérleti program sikerére, annak kedvező tapasztalataira vezethető vissza. Az említett két városban a sebességkorlátozást 2018-ban vezették be, mely eredményeképpen a belterületi utak egyértelműen biztonságosabbá, a települések pedig élhetőbbé váltak. Az intézkedésnek ugyanis nem kizárólag közlekedésbiztonsági, hanem jelentős környezetvédelmi hatásai is vannak, hiszen az alacsonyabb haladási sebesség a káros anyag kibocsátás mennyiségét, valamint a zajterhelés szintjét egyaránt csökkentette.

Az Egyesült Királyság területén napjainkban számos városban van érvényben a 20 mph-s sebességkorlátozás, különösen azóta, hogy a „Vision Zero” megnevezésű közlekedésbiztonsági csomagot életbe léptették. Ma már a fővárosban, Londonban is vannak korlátozott sebességű zónák, míg a skóciai Edinborough-ban 2016 óta a legtöbb belterületi úton, a nagyváros közúthálózatának 80%-án legfeljebb 20 mph sebességgel lehet haladni.

Hasonló törekvésekről számolhatunk be Spanyolországból is. A spanyol belügyminiszter, Fernando Grande-Marlaska az év elején jelentette be, hogy az Országos Közúti Biztonsági Főigazgatóság egy terv kidolgozását kezdte meg a lakott területen belüli 30 km/h sebességcsökkentés bevezetése érdekében. A program környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági célokat egyaránt szolgál, utóbbit első sorban a védtelen közlekedők, a gyalogosok és a kétkerekű járművek vezetői védelme érdekében. A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy a tervezett intézkedést számos nagyváros részéről kedvezően fogadták, többek között Madrid, Bilbao, Zaragoza, Valencia és Málaga városvezetése egyaránt támogatásáról biztosította a kormányzatot.

Friss hír továbbá, hogy Olaszország saját KRESZ szabályai között új útkategóriaként kívánja bevezetni az „iskolaút” fogalmát, és ezeken a tanintézeteket (is) érintő utakon legfeljebb 30 km/h-val lehet majd a járművekkel közlekedni. Legutóbb pedig a németországi Göttingen városának tanácsa jelentette be, hogy a városhatárokon belül 30 km/h sebességkorlátozás megvalósítását tervezik, s a megvalósítás folyamatában jelenleg az alsó-szászországi szövetségi jóváhagyásra várnak.

G.I.