Élethosszig tartó tanulás a közlekedésben is

  • Rendészeti eszközök helyett előtérben a baleset-megelőzés és az oktatás
  • Elkészült a hároméves Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram tervezete
  • A gyermek az elsők – Digitális tananyagot kap az X, Y, Z generáció

Fotó: Iró Zoltán

Magyarországon – ez Európai Unió tagállamainak döntő többségéhez hasonlóan – az elmúlt évtizedben jelentősen javult a közlekedésbiztonság, de nem eléggé.  Sőt, az utóbbi időben a korábbi kedvező folyamatok megtorpantak, némely területen még némi visszaesés is tapasztalható. Évente még mindig közel hatszázan halnak meg a magyar utakon. Számukat a rendőrség minden erőfeszítése ellenére sem sikerült az elmúlt években csökkenteni.

Korábban mi is megírtuk, hogy mivel az elmúlt időszak kedvező tendenciái az utóbbi néhány évben lelassultak, Magyarországnak valószínűleg nem sikerült teljesítenie az Európai Unió úgynevezett Fehér könyvének elvárását, miszerint 2020-ra a tíz évvel korábbi felére csökkenti a közlekedési balesetben elhunytak számát.

Ennek ellenére az uniós program nem nevezhető sikertelennek. 2001 és 2010 között az unióban 43 százalékkal csökkent a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak a száma, és a tagállamok területén ma jóval biztonságosabb a közlekedés, mint valaha. Magyarország úthálózata is sokkal biztonságosabb, mint amilyen tíz-húsz évvel ez előtt volt.

Dr. Erb Szilvia, az Innovációs és Technológiai Minisztérium háttérintézménye, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) ügyvezetője szerint több oka is lehet annak, hogy a Fehér könyvben leírt célok nem teljesülnek. A lapunknak nyilatkozva Erb Szilvia elmondta, az unió fő célkitűzése, a balesetekben elhunytak számának megfelezése tíz év alatt, nem biztos, hogy kellően megalapozott terv volt. Emlékeztetett, hogy amikor a 2010-2020 közötti időszakra szóló célokat megfogalmazták, a gazdasági világválság miatt jelentősen csökkent a gépjárműforgalom.

Azóta jelentősen nőtt az autók száma, nőtt a forgalom, ami óhatatlanul magával hozta a balesetek számának az emelkedését is. Magyarország ráadásul sajátos helyzetben van Európán belül, mutatott rá Erb Szilvia. A közúti forgalom jelentős hányadát teszi ki a tranzit. Ezzel összefüggésben sok balesetet közvetlenül vagy közvetve az országon áthaladó külföldi járművezetők idéznek elő.

Az ilyen balesetek megelőzésére a magyar hatóságoknak kevesebb eszközük és lehetőségük van, mint a hazai közlekedők esetében. A magyar hatóságok velük szemben szinte kizárólag rendészeti eszközökkel léphetnek fel. A hazai közlekedők vonatkozásában lényegesen több eszköz áll a rendelkezésükre.

A KTI elkészítette az új, 2020-2022-re vonatkozó Közlekedésbiztonsági akcióprogram tervezetét: „A gyermek az első”, hirdeti a dokumentum alcíme, ami ez esetben nem a kormány családpolitikáját propagálja, hanem az új közlekedésbiztonsági stratégia fő csapás irányát jelöli ki.

Erb Szilvia a kozlekedesbiztonsag.kti.hu portálnak nyilatkozva elmondta: a rendőrség úgy véli, már eddig is sokat tett a közlekedésbiztonság javításáért, a rendelkezésükre álló eszközökkel további jelentős javulás csak nehezen érhető el ezen a téren, ha egyáltalán elérhető. Szemléletváltozásra van szükség, a közlekedők szemléletváltására. A közúti közlekedés összes résztvevője részéről!

Az akcióprogram tervezete épp ezért azt a célkitűzést fogalmazza meg és javasolja a közlekedési kormányzatnak, hogy kapjon az eddiginél nagyobb hangsúlyt a kiegyensúlyozott baleset-megelőzés.  Ez a gyakorlatban – a tervezet készítőinek szándéka szerint – azt jelenti majd, hogy a közlekedésben résztvevő különböző csoportok, az autósok, a gyalogosok, motorosok és kerékpárosok, valamint minden korosztály számára testre szabott figyelemfelhívó, tájékoztató, illetve oktatási, továbbképzési anyagokat kell majd készíteni.

Fotó: Iró Zoltán

Erb Szilvia szerint a fiatalokat kell elsőként megcélozni, mert ők a legfogékonyabbak az efféle programokra. Főleg a kismotorra, majd a B-kategóriás jogosítványra várók. Őket még jó eséllyel „meg lehet tanítani” a szabályos, toleráns, együttműködő közlekedésre. Főleg, ha az ő nyelvükön írt és elektronikusan elérhető anyagokat készítünk a számukra. Az X, Y, Z generáció már nemigen vesz a kezébe papírra nyomtatott KRESZ-könyvet.

A közlekedési ismereteket persze nemcsak a leendő autó-, motor- vagy kismotor-vezetőknek kell tanítani, hanem mindenkinek. A gyalogosoknak is, ugyanis a statisztikák szerint sok balesetet okoznak ők is. Ezért fontos az iskolai képzés, és az, hogy a tanárok kapják meg a kellő szakmai segítséget, szakmai és módszertani anyagokat, hogy a lehető leghatékonyabban készíthessék fel a gyerekeket az önálló közlekedésre.

Olyan programokra és (tan)anyagokra is szükség van azonban, amelyekből az idősebb korosztályok folyamatosan felfrissíthetik tudásukat. Az élethosszig tartó tanulás a közlekedésben is kényszer mindenki számára.

Az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott a közlekedési infrastruktúra az országban, átalakult a járműpark, a mobilitás, és nemcsak korszerűbb autók futnak már az utakon, hanem olyan új járművek jelentek meg, amelyek öt-tíz évvel ez előtt még nem is léteztek. Bőven van mit tanulnia annak, aki húsz-harminc éve szerzett jogosítványt, jegyezte meg a KTI ügyvezetője.

Erb Szilvia ezzel együtt nem tartja indokoltnak, hogy a ma is hatályos 1975-ös KRESZ bevezetéséhez hasonlóan mindenkinek újra kelljen vizsgáznia, akinek van jogosítványa. Egy ilyen, milliókat érintő kérdésben amúgy is kormányzati, ha nem parlamenti döntés kellene. Azt azonban fontosnak tartja, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a közlekedők folyamatosan továbbképezhessék magukat.

Tény ugyanakkor, hogy a 20-40 közötti korosztálynak is szüksége van arra, hogy folyamatosan frissen tarthassa KRESZ és általában a közlekedéssel kapcsolatos ismereteit. Ám a középkorosztály az efféle tudás iránt nemigen mutat érdeklődést, egészen eddig, amíg a gyermekeik el nem érik azt a kort, amikor már aggódniuk kell miattuk, a biztonságuk miatt. Ezen a ponton viszont már nemcsak a gyerekek, a szüleik is újra „megszólíthatók”, vélte a KTI ügyvezetője.

Nagy kérdés, hogy miképpen tudja majd megszólítani a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram az időseket. Akik nemcsak, hogy nap mint nap közlekednek, de használják az új technológiákat, az elektromos kerékpárt például, de már sokkal kevésbé követik a szabályok és mobilitás változásait, mint az indokolt lenne. Tisztelet persze a kivételeknek.

Márpedig a közlekedés új kihívások egész sorával szembesít mindannyiunkat. Új és még újabb közlekedési eszközök jelennek meg, az elektromos roller, az elektromos bicikli és még sorolhatnánk. Erb Szilvia szerint egyre kevésbé tűr halasztást az új eszközökkel kapcsolatos szabályozás. Ez ügyben azonban az Európai Uniónál pattog a labda. Az újabb közlekedési eszközökkel szemben támasztandó követelmények megalkotása ugyanis közösségi jogi kérdés.

F.GY.A.