Felfüggesztett fogház kulcscsonttörésért

  • Nem a tonnák és a lóerők határozzák meg, hogy kinek van elsőbbsége az utakon.
  • A kerékpárosok a legveszélyeztetettebbek, számukra egy kis koccanás is végezetes lehet.
  • Tavaly 18-cal kevesebb biciklis halt meg az ország útjain, mint 2019-ben, szám szerint 29.

A teherautó vezetője talán csak figyelmetlen volt, talán úgy gondolta, ő a nagyobb, tehát neki van elsőbbsége, akkor is, ha nincs, vagy egyszerűen úgy tett, ahogy sok más autós is tett volna hasonló helyzetben: „Átérek én még a drótszamaras előtt, vagy ha nem, hát fékezzen, ő gyorsabban és könnyebben megállhat, és különben is…”

A KRESZ azonban nem a lóerők és nem is az önsúlytonnák alapján határozza meg, hogy mikor kinek van elsőbbsége. Már eddig is sokba került, és ha nem vigyáz még drágább is lehet ez a lecke annak a sofőrnek, aki ellen a napokban emelt vádat a Tatabányai Járási Ügyészség közúti baleset gondatlan okozásáért. Felfüggesztett fogházat kérnek rá, ami azt jelenti: elég egyetlen újabb botlás és mehet a rácsok mögé.

Az eset a Komárom-Esztergom megyei Dorogon történt még január 15-én. A tehergépkocsi, amit az ügy későbbi vádlottja vezetett akkor, a Híd utca és a Köztársaság út kereszteződésében nem állt meg az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla előtt felfestett, a megállás helyét jelző útburkolati jelnél, csak lassított majd tovább haladt egyenesen.

A Köztársaság útján közlekedő kerékpárosnak elsőbbsége volt, de a teherautó vezetője nem adta meg neki. A bringás már nem tudta elkerülni az ütközést. A teherautó egyszerűen fellökte és a biciklis az úttestre zuhant.

Egy ilyen találkozás könnyen végződhet tragédiával. Ez esetben a bringásnak szerencséje volt. Kulcscsont- és bordatörést szenvedett, ami súlyos sérülésnek számít, mivel nyolc napon túl gyógyuló.

Az ügyészség az Esztergomi Járásbíróságra benyújtott vádiratban arra tett indítványt, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki a teherautó vezetőjére végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetést és  határozott időre tiltsa el a közúti járművezetéstől.

Még a legrészletesebb rendőrségi statisztikákból sem derül ki, hányszor fordul elő évente  ilyen vagy ehhez fogható eset Magyarországon.  Hányszor nem adják meg személy- vagy tehergépkocsi vezetők az elsőbbséget még egy ilyen nyilvánvaló helyzetben sem a kerékpárosoknak, gyalogosoknak. A statisztikákba csak a személyi sérüléses baleseteket jegyzik fel. Ha a bringás karcolás nélkül megússza, és a vétkes sofőr, már ha valóban ő volt az, rendezi az okozott kárt, nincs ügy.

Fontos azonban tudni, hogy bárki kérhet rendőri intézkedést, akkor is, ha nem sérült meg, csak anyagi kár érte; a kerékpár megrongálódása is anyagi kárnak számít! És azt is, ha valaki sorsára hagyja a fellökött bringást, mert „nem sérült meg, fel tudott állni”, ugyanúgy elkövetheti a cserbenhagyás vagy a segítségnyújtás elmulasztása bűntettet, mintha egy súlyosan megsérült embert hagyott volna a helyszínen.

Tavaly, mint megírtuk [cikkünket és szakmai elemzésünket itt és itt olvashatják] az elsődleges adatok szerint közel háromezerrel kevesebb közlekedési baleset történt az ország útjain, mint 2019-ben. Míg 2019-ben 16.627 személyi sérüléses balesetet jegyeztek fel, 2020-ban 13.745-öt. Negyedével kevesebben haltak meg az utakon közlekedési balesetben, mint egy évvel korábban; a még nem végleges adatok szerint 454-en. Köztük 29 kerékpáros.

A COVID-19 járvány egyik mellékhatásaként a kerékpáros forgalom jelentősen megnövekedett. A félelem a megfertőződéstől sokakat késztetett arra, hogy a korábban használt közösségi közlekedés helyett a saját autóba üljön, akinek nincs, vagy olyan helyen dolgozik, ahol a megnövekedett autóforgalom miatt képtelenség parkolni, hiába ingyenes a járvány alatt a várakozás, kerékpárra váltson.

Mint korábban írtunk róla, számos kerékpár márka és típus hiánycikk lett. [Erről itt olvashatnak részleteket.]

Ha a megnövekedett kerékpáros-forgalomból indulunk ki, még akár elégedettek is lehetünk, végül is 18-cal kevesebb kerékpáros lelte halálát az utakon tavaly, mint egy évvel azelőtt. Azonban, ha azt nézzük, hogy a dorogihoz hasonló esetek bárhol, bármikor megismétlődhetnek, hogy sokan még mindig másodrendű közlekedőkként tekintenek a kerékpárosokra, akkor láthatóan bőven van még mit tenni a békés egymás mellett közlekedésért.

F.Gy.A.