Ha a közlekedés kulturált, akkor biztonságos is

Világnap lehet május 11., a kulturált közlekedés napja, amit Magyarországon idén ötödször rendeztek meg.

Egy, a Közlekedéstudományi Egyesület által készített közvélemény-kutatás szerint 10 megkérdezettből kilenc úgy véli, a kulturált közlekedés egyben biztonságos is, és fordítva: a közlekedés biztonság egyben kulturált közlekedést is jelent. Talán épp ezért nem meglepő, hogy már a kulturált közlekedésnek is van napja.

Öt éve vetette fel Bíró József, a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedésbiztonsági tagozatának elnöke, hogy május 11. legyen a kulturált közlekedés napja. Azért ez a nap, mert 2001 májusában ezen a napon indította útjára az ENSZ a Cselekvések évtizedének programját a közlekedésbiztonság terén.

Bíró József lapunknak elmondta, öt éve, amikor először szerveztek különböző figyelemfelhívó programokat a kulturált közlekedés napja alkalmából, még negyedannyi szervezet sem támogatta az ötletet, mint ma. Azóta sokan csatlakoztak, az idei programok felsorolására biztosított negyedóra nem is volt elég.

Bíró szerint nem lehet és nem is szabad pusztán rendőri, rendészeti eszközökkel javítani a közlekedésbiztonságot. Szigorú ellenőrzésekkel és büntetésekkel ideig óráig rendet lehet teremteni ugyan az utakon, hosszú távú hatása azonban csak az önkéntes jogkövetésnek, az odafigyelésnek, a szabályok ismeretének és betartásának, egymás kölcsönös tiszteletének lehet.

Az emberi tényező jelentőségére hívta fel a figyelmet a rendezvénysorozatot megnyitó beszédében Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára is. Tízből kilenc baleset emberi hibára, mulasztásra vezethető vissza, emlékeztetett. Mindenkinek meg vannak a maga teendői azzal kapcsolatban, hogy a helyzet, a közlekedési kultúra és rajta keresztül az ország közlekedésbiztonsági helyezte javuljon, az egyes embereknek éppúgy, mint a különböző szakmai szervezeteknek, a szaktárcáknak és a kormánynak.

Ami a kormányt illeti – más intézkedések és programok mellett – a már meghirdetett 3200 milliárd forint keretösszegű „útprogramjával” is a közlekedésbiztonság javítását  szolgálja. Az útprogram megvalósítása után az ország minden településéről 30 percen belül elérhető valamelyik kétszer két sávos, tehát biztonságosabb országos főút, autópálya. Hosszabb távon – azaz, az elkövetkező évtizedekben – az önvezető autók elterjedése hozhat még kedvező változásokat, mondta az államtitkár. Mosóczi rámutatott: a zalaegerszegi tesztpálya megépítésével és üzembe állításával Magyarország, a magyar kormány e téren is az élére állt a fejlődésnek, támogatta, támogatja a fejlesztéseket és azokon keresztül a kulturált és biztonságos közlekedést segítő változásokat.

A közlekedésbiztonság javítása nemcsak nálunk jelent kihívást a hatóságok és a munkájukat segítő szakmai és civil szerveződések számára. Ledia Lazeri, az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO magyarországi irodájának vezetője a kormányoktól kapott tájékoztatásokra hivatkozva elmondta: tavaly egymillió 350 ezer ember halt meg a földön közlekedési balesetben. Az 5-29 évesek korcsoportjában világviszonylatban az első számú halálozási ok a közlekedés. Gyakorlatilag 23 másodpercenként meghal valaki a világban miközben gyalog, kerékpárral, autóval, vagy tömegközlekedési eszközön a célja felé halad.

Magyarországon a WHO adatai szerint az 5-14 éves korosztályban a harmadik, a 15-29 évesek körében a második, a 30-49 éves korosztályban a hatodik a halálokok sorában a közlekedési baleset.

Európában lényegesen jobb a közlekedésbiztonság, mint Afrikában vagy Ázsiában. a számok legalábbis ezt mutatják. Ledia Lazeri azonban aggasztónak nevezte, hogy az évtized elején tapasztalt kedvező változások napjainkra lelassultak, egyes országokban visszafordulni látszanak. Hangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonság ügye nem lehet egyetlen szektor feladata, széles társadalmi összefogás nélkül a helyzet nem javítható.

Tarthatatlan és nem is fogadható el, szögezte le Ledia Lazeri, hogy évente tízezrek halnak meg csak Európában közlekedési balesetekben. A kormányoknak, és persze az Európai Uniónak is jelentős összegeket kell fordítaniuk az infrastruktúra fejlesztésére, és mindazokra a szektorokra – az oktatástól az egészségügyön át az ellenőrzési rendszerek javításáig –, amelyek együtt, tevékenységüket összehangolva sokat tehetnek azért, hogy sokkal kevesebben halljanak meg a jövőben Európa és a világ közútjain.

Alexander Vogt, az Európai Közlekedéstudományi Platform szakmai főtanácsadója egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy már megkezdődött az Európai Unió következő (2020-2027-es) fejlesztési ciklusának tervezése. Kívánatos lenne, mondta, ha az előttünk álló időszakban a közlekedésbiztonságot javító projekteket is belekerülnének.

De nemcsak euró milliókból, milliárdokból megvalósítható programokban lehet gondolkodni. Sokszor a kreativitás is sokat segíthet. Bíró József – mint a kulturált közlekedés napja ötletgazdája – rendkívül fontosnak tartja az olyan kezdeményezéseket is, mint például a „Legyen divat a láthatóság”. Bíró lapunknak nyilatkozva rámutatott: Az éjszaka sötét ruhában gyalogosan közlekedők az autósok számára szinte láthatatlanok. Mire észreveszik őket, sokszor már túl késő.

Egy felmérésből azonban az is kiderült, hogy a gyalogosok és az autósok  is tévedésben élnek. Mindkét fél jelentősen, hat-nyolcszorosan túlértékeli a saját és a másik szereplő képességeit, lehetőségeit. A gyalogosok tévesen azt hiszik, hogy a sofőrök azonnal meglátják őket, amint a fényszóróik fénye megvilágítja őket. A szomorú valóság ezzel szemben az, hogy az gépkocsivezetők nem azonnal észlelik a gyalogosokat. A gyalogos megvilágítása és észlelése között másodpercek is eltelhetnek, s ennyi idő alatt egy szabályosan haladó autó is akár több tízmétert is megtehet.

Az is tény ugyanakkor, hogy sok autós is erősen túlbecsüli a maga és az autója képességeit, például, hogy éjszaka milyen gyorsan észlel egy sötét ruhát viselő alakot, milyen gyorsak a reakciói. Számos tragédia okozója ez a két tévedés.

Évente 600-an halnak és közel 20 ezren sebesülnek meg a magyar utakon. Arról nincs egyértelmű statisztika, hogy közülük hányan élhetnének még ma is, ha olyan ruhát viselnek, amiben az autósok hamarabb észre vehették volna őket. Persze az is kérdés, hogy ki indulna el egy éjszakába nyúló buliba láthatósági mellényben?

Bíró József, mint mondta, ezért kért meg  fiatal, egyetemista divattervezőket, hogy tervezzenek olyan ruhákat, amelyek mindkét követelménynek megfelelnek: divatosak (azaz a fiatalok vélhetően hajlandók lesznek azokat viselni) és éjszaka az autósok számára könnyebben észrevehetők. Készült is néhány kifejezetten ötletes darab, melyekhez ma már gyártót és forgalmazókat keresnek. Egyik-másik ötlet könnyen olyan nagy karriert is befuthat, mint a fiatalok körében kedvelt – közlekedésbiztonsági szempontból pedig kifejezetten előnyös – „világító cipők”.

A kulturált közlekedés azonban nemcsak az autósokkal és általában a járművezetőkkel szemben elvárás.  Nemcsak ők okozhatnak balesetveszélyes helyzetet, ha túlságosan a telefonálásra koncentrálnak, Facabook-postot írnak útközben vagy éppen, videót néznek. A tömegközlekedést használókat is könnyen bajba sodorhatja, ha nem elég körültekintőek. Életveszélyes lehet, ha belefeledkeznek a közösségi médiába, a videonézésbe. Nemrég egy diáklány mobilozás közben rossz vonatra szállt fel. Amikor ezt észrevette, leugrott a mozgó vonatról, ekkor szenvedett halálos balesetet. Más esetekben a túlságosan hangos zenehallgatás tette, teszi zombivá a fiatalokat és vezet tragédiához.

Bíró József azt mondta, mások mellett az ilyen és hasonló jelenségekre is szeretnék felhívni a figyelmet a kulturált közlekedés napján. Ami lehetséges, hogy hamarosan Európa, majd Világnap lesz. Horvátország lesz az unió következő soros elnöke, és ott igencsak érdeklődnek a magyar kezdeményezés és általában a kulturált közlekedés iránt – mondta Bíró József.

F.GY.A.

Galéria