Akikről nem szólnak a baleseti statisztikák!

  • Évente több ezer vadat gázolnak el országszerte az utak mentén közlekedők.
  • Súlyos büntetésre számíthat az, aki pörköltet készít az elütött szarvasból.
  • Egy nyúl vagy fácán elütésekor is keletkezhetnek komoly károk az autóban.
  • A vadgázolás is közlekedési balesetnek számít, be kell jelenteni a rendőrségnek.

Évente 15-20 ezer vadat gázolnak el a közlekedők az utak mentén országszerte. Az áldozatok többsége őz (5142), nyúl (4757) és fácán (4416). A vadgazdálkodási adattárból az is olvasható, hogy az évente elhulló mintegy 50 ezer apróbb-nagyobb vad harmada közlekedési balesetben pusztul el az utakon.

A jelenségről elsőként a hellovidek.hu írt a napokban, hangsúlyozva, hogy bár a vadbeleset a nyári és az őszi hónapra jellemzőek inkább, amikor az állatok a párzási ösztöntől hajtva elhagyják megszokott élőhelyeiket, és olyan területeken is megjelennek (például főutak mentén vagy éppen az utakon), ahol az év más időszakaiban nem, vagy csak elvétve láthatók. Ez azonban nem zárja ki, hogy máskor is felbukkanjanak az utak mentén.

Ha egy (vagy több) vadállat autóval találkozik, ott bármi megtörténhet. Szerencsésnek mondhatja magát az a járművezető, akinek az autója elől még jóval féktávolságon kívül elmenekül a vad. Gyakran megesik ugyanis, hogy az állatokat „lefagyasztja” a közeledő jármű látványa. Főleg éjszaka, amikor a reflektorral közeledő kocsik elvakítják és egyfajta transzba ejtik a vadakat.

Télen, még ha ritkábban is történnek vadbalesetek, mint a párzási időszakban, sokkal veszélyesebbek lehet a találkozás, még akár egy kistestű vadállattal is. A fagyott, csúszós úton az autós nem manőverezhet ugyanolyan vehemenciával, mint tavasszal, nyáron, vagy akár még ősszel is. Emiatt pedig könnyen megtörténhet, hogy az állat elütésének elkerülésére tett kísérlet, egy hirtelen kormánymozdulat és fékezés hatására elveszti uralmát a sofőr a járműve felett és a vad ugyan megússza, az autó azonban egy fatörzsnek ütközik vagy az út menti árokba csapódik.

A rendőrök és a közlekedésbiztonsági szakemberek ezért is tanácsolják azt, hogy egész évben vezessünk különösen óvatosan mindenütt, ahol vadakkal találkozhatunk. Ha meglátunk egy állatot az út szélén vagy akár az úttesten is, dudáljunk, villogtassuk a reflektort és fékezzünk olyan erősen, a-mennyire csak azt az útviszonyok megengedik. De semmiképpen ne rántsa félre senki a kormányt!

Számtalan baleset vizsgálati tapasztalatai alapján a szakértők állítják: minden szempontból a kisebbik rossz, ha frontálisan elütünk egy már oly nagy testű vadat is, mintha egy hirtelen kormánymozdulat miatt a kocsi oldalával ütköznénk (ahol lényegesen kevésbé védi az autóban ülőket a karosszéria és a kocsiba épített aktív védelmi elemek, mint egy frontális ütközés esetén). Ráadásul a hirtelen kikerülő manőver esetén még egy rutinos sofőr is könnyen elveszítheti uralmát a járműve felett és olyankor megjósolhatatlan, hogy mikor és hol áll meg a jármű.

Nem állítom, hogy a frontális ütközés kellemes, hogy nem rejt magában komoly veszélyeket. Még egy átlagos mezei nyúl vagy egy fácán is képes komoly kárt okozni egy 60-90 km/h sebességgel haladó autóban, az őzről, a szarvasról vagy a muflonról pedig már ne is beszéljünk.

De akkor sem lankadhat a sofőr figyelme, ha a fényszóróval és dudálással sikerült elriasztania az útjába tévedt állatot. Szinte valamennyi nálunk őshonos és az utakra is kimerészkedő állatfaj esetében számítani kell arra, hogy lehetnek a környéken még társaik. És sajnos az őz, meg a szarvas is olyan, mint sok autós: a legkevésbé sem zavarja őket, hogy egyik társukat kis híján elgázolták az orruk előtt, ők csak azért is kimerészkednek az útra.

Az utak mentén jellemzően rókák, sünök, borzok tetemei jelzik, hogy az erdőlakóknak nem sikerült eljutniuk az aszfaltút túloldaláig. Elvileg ezeknek az állatoknak az elgázolását is be kellene jelenteniük a gázoló autósoknak, de erre nemigen van példa. Kis testű állatok esetén sok autós észre sem veszi, hogy balesetet okozott. Vagy legalábbis ezt mondják, ha valaki rajtakapja őket, főleg, ha nincs olyan mértékű sérülés az autójukon, amire már nem lehet azt mondani, hogy „nem vettem észre”.

Sokan nem tudják, pedig elvileg a KRESZ-tanfolyamon tanulniuk kellett, hogy a vadgázolás is közlekedési balesetnek számít. Úgy is kellene eljárniuk az autósoknak, mint azon közlekedési balesetek esetén, amelyekben emberek sérülnek meg. Meg kell állni és értesíteni kell a rendőrséget. Esetleg a térületért felelős vadásztársaságot is, de ezt a rendőrökre is rábízhatják, ők amúgy is jobban tudják, hogy az adott területen mely vadásztársaság az illetékes.

Nemcsak akkor kell bejelenteni a vadgázolást, ha a gázoló autójában kár keletkezik!

Az elgázolt vadat nem szabad haza vinni! Lopásnak minősül, ha valakinek a csomagtartójából kerül elő egy elgázolt vad, független attól, hogy ő gázolta-e el vagy valaki más!

Egy őz értéke is 200-300 ezer forint. Egy szarvasé, főleg, ha szép agancsa van, akár milliós összegre is rúghat. Ezekkel az összegekkel lesz arányos a vad ellopásáért kiszabandó büntetés is.

Joggal tehetik fel persze a kérdést az autósok, honnan tudhatják, hogy melyek a vadveszélyes útszakaszok. Nos, ahol kitették a vadveszélyt jelző táblákat, ott jó eséllyel kell vadak felbukkanására számítani, főleg a párzási időszakokban. Azokon az utakon mindenkinek kötelessége körültekintően és óvatosan vezetni. Ha ezeken az utakon történik baleset a területet kezelő vadásztársaságnak nem kötelessége kifizetni az autóban keletkezett kárt. Sőt, amennyiben a vad elpusztult, még ők kérhetik a vádkár megtérítését az autóstól. És meg is teszik, ha a helyszíni nyomok alapján rendőrség azt állapítja meg, hogy az autós nem vette figyelembe vadveszélyre figyelmeztető táblát, azaz nem az ilyenkor elvárható óvatossággal vezetett.

Más a helyzet akkor, ha nem figyelmeztette tábla az autósokat az esetleges vadveszélyre. Ez esetben előfordulhat, hogy a területért felelős vadásztársaság vállalja a felelősséget és fizet, vagy fizet helyette a biztosítója. Azonban a jellemző gyakorlat az, hogy mindenki állja a saját számláját. Végül is az autó és a vad is veszélyes üzem. A vadásztársaság tudomásul veszi, hogy elhullott egy vad, az autós pedig (vagy ha van vádkárra érvényes speciális kiegészítő biztosítása, akkor a biztosítója) fizeti az autója szervizköltségeit.

Mindenesetre minden olyan erdős, fás-bozótos területen átvezető úton érdemes óvatosan vezetni, ahol magas az útszéli növényzet, és emiatt nem lehet látni, hogy vannak-e állatok az út közelében. Ilyenkor célszerűbb abból kiindulni, hogy lehetnek, így nagyobb eséllyel kerülhető el egy súlyos kimenetelű baleset…

F.Gy.A.

 

  Gímszarvas Dámszarvas Őz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán
Baranya 80 4 244 0 77 15 21
Bács-Kiskun 9 16 266 0 19 313 323
Békés 0 5 376 0 5 1297 1568
Borsod-Abaúj-Zemplén 42 1 348 0 54 84 87
Csongrád 1 11 302 0 2 591 546
Fejér 15 0 236 0 33 44 45
Győr-Moson-Sopron 42 10 255 0 18 681 190
Hajdú-Bihar 3 4 356 0 19 613 317
Heves 64 0 128 2 16 179 209
Komárom-Esztergom 62 3 259 1 40 22 22
Nógrád 43 3 62 0 30 33 36
Pest 45 16 434 1 112 196 200
Somogy 73 8 161 0 22 15 40
Szabolcs-Szatmár-Bereg 25 24 354 1 16 222 245
Jász-Nagykun-Szolnok 0 0 185 0 14 243 228
Tolna 23 17 161 0 12 73 86
Vas 117 5 522 0 47 62 112
Veszprém 87 5 235 7 43 44 103
Zala 90 0 258 0 48 30 38

Forrás: a Vadgazdálkodási Adattár 2019/2020