Fülig Jimmynek igaza volt!

• Nem az volt a baj, hogy filmet nézett, hanem az, hogy képtelen volt időben elindulni.
• Egy „mozizó” sofőr miatt tovább lassult az amúgy is lassú forgalom a reggeli csúcsban.
• Nem sértett szabályt, de indokolatlanul borzolta autóstársai idegeit és feltartotta őket.

„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani”. Rejtő Jenő Fülig Jimmyjének klasszikussá vált mondása jutott az eszembe arról a hölgyről, aki a minap okozott kisebb forgalmi dugót és jókora felháborodást az autóstársai körében Budapesten, a Váci úton, a reggeli csúcsban a belváros felé haladva.

Normális, de még ha nem is az, történelmi tény, hogy reggelente csak lépésben lehet autózni a belváros irányába. Délután pedig kifele. Nem normális, de megszokott, hogy a lépésben, olykor csak alig gyorsabban araszoló kocsisorban mindig akad valaki, aki a dugóban akkora követési távolságot tart az előtte haladótól, amennyit autópályán kellene. Van, aki ilyenkor látja elérkezettnek az időt a rendcsinálásra a táskájában, a gyereknevelésre, és hasonlókra, vagy egy rövidfilm megtekintésére, amint azt esetünkben az a hölgy is tette.

Mielőtt a részletekbe belemennék, a hölgy védelmében el kell mondanom, hogy bár a KRESZ-ben 105-ször szerepel a Tilos szó – kinek, mikor, mit tilos csinálni, kinek hol tilos parkolni, előzni,  megállni, kanyarodni, el- és áthaladni, hogyan tilos utazni, és így tovább… szóval szinte mindenre van egy Tilossal kezdődő vagy végződő mondat a hatályos közlekedési szabályok között –, a filmnézésre speciel nincs. Semmi nem tiltja a sofőröknek, hogy filmet nézzenek, ha éppen áll az autójuk.

Mivel állítólag folyamatban van a KRESZ módosításának előkészítése, és egyesek szerint van rá némi esély, hogy a jelenlegi nem éli meg az 50. születésnapját (már csak kevesebb, mint négy évet kellene hatályban maradnia ehhez) a hatályos rendelet, halkan-csendben megjegyzem, az sincs benne, hogy „Tilos filmet nézni, ha az autó mozog”. Sem a sofőrnek, sem az utasai számára nem tiltja a KRESZ, hogy autózás közben mozizzanak. Attól persze még a mozizás – különösen a sofőrök számára és vezetés közben – erősen ellenjavallott.

45 éve, amikor a ma is hatályos KRESZ-t papírra vetették, még nem voltak mobiltelefonok, olyanok pláne nem, amiken filmeket nézhettek volna a gazdáik. Az a rendelkezés is csak 1998-ban került bele, ami előírja, hogy „A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat”. Az akkor forgalomban volt telefonok többségén sem lehetett még mozizni.

Nem kézben tartott mobiltelefonnal elvileg tehát bármit bármit csinálhat a sofőr. Már, ha az illető négy keréken közlekedik. Mert a fenti rendelkezés – ami azon kevés tiltás a KRESZ-ben, amit a jogalkotónak sikerült a Tilos szó nélkül megfogalmaznia – azt is előírja, hogy „A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is –  kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.” A motorosok tehát a pirosnál sem nézhetnek meg még egy podcastot sem!

Mindezekből következik, hogy nem követett el KRESZ-szabálysértést a már emlegetett hölgy, amikor a piros lámpához érve kedvenc filmjébe merült. Hiszen nem vette kézbe a telefont és nem is volt mozgásban az autó, hanem állt a piros lámpa előtt. Persze, ha mozizás közben belefut az előtte haladóba, eljárást indítanak ellene közlekedési baleset gondatlan okozásáért, már ha a rendőrség tudomást szerez az esetről.

Más kérdés, hogy a hölgy akkor sem indult el – amíg néhányan rá nem dudáltak –, amikor a lámpa zöldre váltott. Miatta pedig egyre nőtt a lámpaváltások száma, melyek alatt a munkába, gyermekükkel iskolába siető autósok átjutottak egy-egy lámpás kereszteződésen.

Nőtt a menetidő, a levegőbe jutó káros anyagok és a feleslegesen elpöfékelt üzemanyag mennyisége. És persze mindenki a hölgyet, még inkább annak nőági felmenőit emlegették, mindhiába. A hölgy teljes lelki nyugalommal végignézte a filmet.

A jogszabály ezt nem tiltja. Ahogy az sms- és e-mailírást, az élőzést sem – csak ne vegye a kezébe a sofőr a telefont. Ha a készülék a dokkolóban marad, bármit tehet a sofőr is, még akkor is, ha úgy talán veszélyesebb, mintha kézben tartaná a telefonját.

Ez a szabály!

Ahogy „Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani”, ugyanúgy nem lehet minden elképzelhető közlekedési helyzetre sem jogszabályt alkotni. És ezt nemcsak a jogalkotók védelmében állítom. Hogy is lehetne rendeletbe foglalni, „hölgyeim, vezetés közben akkor se igazítsanak a sminkjükön, ha csak lépésben haladnak”. Uraim, „ne a mellettük araszoló autóban ülő hölgy domborulatait bámulják araszolás közben, hanem előre nézzenek, mert a kocsijuk 5 km/h sebesség mellett is majd másfél métert tesz meg másodpercenként, s ha előttük  hirtelen a fékre lép valaki, az fájni fog!” Ahogy a hölgyeknek is a koccanással végződő sminkelés!

Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a közlekedők egy része minden képzeletet felülmúló manőverekre is képes az utakon. Ezért sem lehet minden élethelyzetre önálló jogszabályt alkotni.

Sokan szabálytalanságnak vélnek persze olyan íratlan szabályok be nem tartását is, amiknek a betartása intelligencia és nem jog kérdése. A piros lámpánál mozizás is inkább intelligencia kérdése, mint a jogé. Bár megjegyzem a KRESZ azt speciel előírja, hogy mindenkinek „úgy kell közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”. [1/1975 (II. 5.) 3§ C.] De ugyan ki lenne képes betartatni a példában emlegetett hölggyel?

Nem az a legfőbb baj a hölgy magatartásával, hogy indokolatlanul akadályoz másokat a haladásban. Persze az is. Azonban sokkal inkább az, hogy a mögötte dühöngő-türelmetlenkedő ideges autósok, amint szabaddá válik az út, megpróbálják behozni a videós hölgy miatt elvesztegetett időt. És ilyenkor történnek a megmagyarázhatatlan balesetek. Amikor a sofőrök idegesek, kapkodnak, sietnének, de nem tudnak.

Jogilag a lámpánál mozizó és csak jóval a lámpaváltás után elinduló hölgy természetesen nem felel azért, ha miatta feszültté vált autósok később balesetet okoznak. Az, hogy segítsük egymást a forgalomban…, alkalmazzuk például a cipzárszabályt…, hogy hadd menjen, akinek annyira mehetnékje van, ne akarjuk átvenni a VÉDA szerepét…, legyünk előzékenyek…, és ne tartsunk fel másokat csak azért, mert mi ráérünk…, aligha lehet jogszabályba foglalni. Az ugyanis tényleg inkább intelligencia, mint sem jogszabály kérdése, ki hogy vezet. És nálunk, még, a jogosítvány megszerzésének nem feltétele az IQ-teszt.

F.Gy.A.