Hullámzó tendenciák évtizede – 2.

Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2010 és 2020 között a Központi Statisztikai Hivatal véglegesített adatai alapján

II.rész

 Személysérüléses közúti baleseti adatok alakulása 2010 és 2020 között

A 2020. évi baleseti statisztikai adatoknak a 2010. évi adatokkal való összevetését két tényező is indokolja. Az első, hogy a baleseti adatokat nem csak az előző évhez viszonyítva, hanem hosszabb időszak távlatában is célszerű megvizsgálni, bemutatva a főbb trendeket és kiemelve az időközben bekövetkezett jelentősebb változásokat. Másrészt pedig az uniós közúti közlekedésbiztonsági programok tíz éves időszakra vonatkoznak, és a közösségi programban foglalt célkitűzéseket, az abban jelölt feladatok végrehajtását Magyarország is átvette. Tekintettel arra, hogy a 2011-2020. közötti program báziséve 2010 volt, így az adatokat is ettől az évtől kezdve szükséges nagyító alá venni. A bevezető részben már említésre került, hogy az elmúlt évtizeden belül a közúti balesetekhez és halálozásokhoz kötődő folyamatok változatosan alakultak, most ezeknek a részletesebb bemutatására kerül sor.

2010 és 2020 között a közúti közlekedésbiztonság helyzetén belül a főbb baleseti mutatók kedvezően alakultak: a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, a súlyosan, illetve könnyen sérültek, valamint az ittasan okozott balesetek száma csökkent.

A személysérüléses közúti balesetek számában az előző évtizedben 15,5%-os csökkenés mutatható ki (16 308-ról 13 778-ra). A kép már korántsem ennyire kedvező, ha az adatok alakulását az egyes évek szerint vizsgáljuk meg, az évtizeden belüli teljesítmény ugyanis hullámzó volt. Az első két évben, 2012 végéig még csökkent ezeknek a baleseteknek a száma (összesen 7,0%-kal), azt követően viszont – egészen 2018-ig – a trend kedvezőtlenné vált. Öt egymást követő évben emelkedett a balesetszám, és még 2019-ben is több személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet okoztak hazánkban, mint 2010-ben. A 2020. év ugyanakkor meglepetésszerű fordulatot hozott, és az egy év alatt bekövetkezett 17,1%-os balesetszám csökkenésnek köszönhetően alakult ki az előző évtized egészét jellemző kedvező tendencia.

A legfontosabb mutató, a közúti halálozások alakulása ettől részben eltérően alakult. A trend ezen a területen is hullámzó volt (bár itt egy évvel tovább tartott az évtized elejét jellemző kedvező tendencia, és az azt követő negatív időszakban is volt egy kedvezőbb év), a 2010-hez viszonyított legnagyobb mértékű csökkenés ugyanakkor a halálos áldozatszám terén következett be. Ezen kívül eltérés az is, hogy a közúti balesetben meghaltak száma minden egyes évben alacsonyabb volt, mint a bázisévben.

Az adatok alapján a 2010. évi 740 fővel szemben 2020-ban 460 fő vesztette életét hazánk úthálózatán, ami jelentős, 37,8%-os csökkenésnek felel meg. Az áldozatszám az első három évben, 2013-ig mutatott csökkenést, azt követően az adatok hat éven át kisebb-nagyobb mértékben 600 fölé emelkedtek (még akkor is, ha közben két alkalommal, 2016-ban és 2019-ben az előző évhez képest csökkent az áldozatszám). A trend iránya 2018 szeptemberétől vált ismét kedvezővé, és a 2019. évi mérsékelt fejlődést követően 2020-ban korábban nem tapasztalt mértékű, markáns csökkenés következett be – amint az előző fejezetben bemutatásra került.

A balesetben meghalt személyek számának előző évhez viszonyított százalékos mértékét a következő táblázat mutatja. Ebből az évtizeden belüli hullámzó tendencia ugyancsak jól kivehető. A 2019-ről 2020-ra bekövetkezett, kerekítve 23,6%-os csökkenés mellett kiemelkedik még a halálos áldozatok számában 2010-2011 között mért, csaknem 14%-os mértékű visszaesés, míg a kedvezőtlen esztendők viszonylatában a 2013-2014 közötti 5,92%-os növekedés számít a legmagasabb arányúnak.

Halálos áldozatok száma alakulásának mértéke az előző évhez képest (2010-2020)

Az elmúlt évtizedben a súlyosan sérült személyek száma ugyancsak csökkent, ennek mértéke a bázisévhez képest 17,9%.

Az éves adatok idősora – az összes balesethez és a halálos áldozatok számához hasonlóan – itt is hullámzó tendenciát mutat. A jó kezdetet követően 2013 és 2019 között a súlyosan sérültek száma megnövekedett, négy egymást követő évben az 5 500 főt is meghaladta. Ezzel szemben az elmúlt évtized során a legkedvezőbb adatokat 2020, valamint azt megelőzően a 2012. év szolgáltatta.

Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek terén a 2008 óta tartó kedvező trend az előző évtizedben tovább folytatódott (bár kisebb hullámzó tendenciát ezen a területen is lehetett tapasztalni). A KSH hivatalos adatai alapján az ittasan okozott balesetek száma 2020. végére – a 2010. évi adatokhoz képest – 27,7%-kal csökkent (1 883-ról 1 361-re). A legmagasabb értéket 2010-ben, a legalacsonyabbat pedig 2020-ban regisztrálták.

Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya a 2010. évi 11,5%-ról 2020-ban 9,9%-ra változott. Ez azt jelenti, hogy amíg 2010-ben átlagosan számítva minden nyolcadik-kilencedik, addig tavaly minden tízedik személysérüléses közúti balesetet olyan személy okozott (járművezető, gyalogos, illetve nagyon ritkán: jármű utasa), aki a közúti forgalomban való részvételét megelőzően szeszes italt fogyasztott.

Bár a 2020 évi 9,9%-os érték magasnak tűnik, hiszen az évtized közepén tapasztalható állapotoknak felel meg, ugyanakkor – mint az a 2020. év értékelésénél az előző fejezetben már rögzítésre került – szükséges figyelembe venni azt a tényt, hogy a változás az összes közúti közlekedési baleset számában mért, az ittasan okozott baleseteknél jelentősen nagyobb volumenű csökkenésből is következik (mely különösen jellemző a 2019-2020-as évek viszonylatában).

(Folytatjuk)

G.I.