Lakott területen 30 km/h és teljes alkoholtilalom

  • Minden eddiginél szigorúbb közlekedésbiztonsági intézkedéseket kezdeményezett az Európai Parlament.
  • Az unió valamennyi tagországában nulla toleranciát hirdetnének az alkoholfogyasztásra a gépjárművezetőknek.
  • Elektronikus eszközökkel akadályoznák meg, hogy bárki vagy bármi elvonja a sofőrök figyelmét a vezetéstől.

Elsöprő többséggel fogadta el az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely már konkrét intézkedések bevezetése mellett tette le a voksot annak érdekében, hogy 2050-ig egyáltalán esélye legyen az Európai Uniónak megszüntetni a halálos kimenetelű közlekedési baleseteket. 615 EP-képviselő támogatta (24 ellenezte és 48-an tartózkodtak) azt az állásfoglalást, ami egyebek között 30 kilométeres sebességkorlátozást rendelne el az Európai Unió területén lakott területeken belül és azokon a helyeken, ahol nagy számban közlekednek gyalogosok.

Az EP állásfoglalásában rámutatott, hogy Európai Unióban évente 22-23 ezer ember hal meg közúti közlekedési balesetben. Tíz áldozatból háromnak saját vagy mások gyorshajtása miatt kellett meghalnia. Ezért javasolják, hogy az unióban egységesen 30 km/h-ra csökkentsék a járművek megengedett maximális sebességét lakott a lakott területeken és más olyan helyen is, ahol sok gyalogos közlekedik.

Mivel a közlekedési baleseti halálesetek negyedében a sofőrök alkoholfogyasztása is szerepet játszott, az Európai Parlament a közösség valamennyi tagállamában nulla tolerancia bevezetését javasolja a gépjárművezetők számára. Ez azt jelentené, hogy az egyebek között Magyarországon is érvényes gyakorlattal egyezően Európában a jövőben senki ne vezethessen ittasan, még egy pohár sör se legyen megengedett a gépjárművezetők számára.

Jelenleg csak Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában van nulla tolerancia – ezekben az országokban a legkisebb mértékű ittasságot is büntetik a hatóságok. Svédországban, ahol a legjobb a közlekedésbiztonság Európában (már évek óta 18 közül mozog a közlekedési balesetek egymillió lakosra jutó halálos áldozatainak a száma), valamint Norvégiában, Észtországban és Lengyelországban 0,2 gramm/liter.

Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia esetében 0,5 gramm/liter a megengedett véralkoholszint, ahogy a nem európai uniós tagállam Törökországban és Svájcban is.

Az Európai Parlament ugyanakkor különböző adókedvezményekkel és más konstrukciókkal is támogatná az olyan vezetést támogató elektronikai eszközök alkalmazásának bevezetését és széles körű elterjesztését, amelyek korlátoznák, hogy különböző külső körülmények elvonják a sofőrök figyelmét a vezetéstől.

Ma már számos olyan eszköz létezik, a legújabb autókban már sok esetben szériatartozék is, amik figyelmeztetik a sofőrt, ha túl közel megy az előtte haladóhoz, vagy elhagyta a sávját és áttért a szembe jövők oldalára.

Többféle technikai megoldást fejlesztettek már a sofőrök elalvásának, figyelmének lankadásának jelzésére is. Ezek a járművezető légzését, pulzusát, szemmozgását figyelik különböző módokon és amennyiben a fiziológiai jelek arra utalnak, hogy a sofőr már nem elég fitt a vezetéshez fény és hangjelzéssel késztetik nagyobb összpontosításra. Tervezőasztalokon már olyan megoldások is léteznek, amelyek vész esetén képesek biztonságosan leállítani az autót, ha a jármű fedélzeti komputere  vezetésre alkalmatlannak ítéli meg a sofőr állapotát.

Ma még ezeknek az eszközöknek a használata nem kötelező, a sofőrök következmények nélkül kikapcsolhatják a vezetést támogató rendszereket az autójukban, és a tapasztalatok szerint meg is teszik, mert úgymond idegesíti őket a folytonos „csipogásuk-villogásuk”.

Valójában persze saját szabálytalanságaik következményei idegesítik őket. Nem akarnak akár percenként szembesülni azzal, hogy elhagyták a sávjukat, gyorsabban hajtanak a megengedettnél vagy túl nagy sebességgel túl közel mentek az előttük haladóhoz.

Az Európai Parlament állásfoglalása az első konkrét lépés a 2050-ig kitűzött cél felé, azaz, hogy Európa (de legalábbis az Európai Unió) területén senki ne halljon meg közlekedési balesetben.

Emlékeztetőül: az EU korábban az úgynevezett Fehér Könyvében azt tűzte ki célként, hogy 2010- és 2020 között a tagállamok csökkentsék a felére a közlekedési balesetek halálos áldozatainak a számát. Nem sikerült elérni a fenti célt. 50 százalék helyett csak 36-tal csökkent a balesetekben elhunytak száma. De nem is ez a legnagyobb baj. Az EP megállapítása szerint csökkent a balesetek számának csökkenése, azaz az Európai Unió tagállamainak többségében megállt a közlekedésbiztonság javulása.

Nem csökkent az egyes tagállamok közlekedésbiztonsága közti jelentős különbség sem. Míg Svédországban egymillió lakosonként 18-an halnak meg éves átlagban közlekedési balesetben, Magyarországon 46-an, Romániában (ők a közlekedésbiztonság terén az unió sereghajtói) 85-en.

Nyilvánvaló, hogy az egyes tagállamoknak más-más intézkedéseket kell hoznia a balesetek csökkentése érdekében. A gyorshajtás és az ittas vezetés azonban szinte minden tagállamban a fő baleseti oknak számít, ezért várható ebben a kérdésben akár már a nem túl távoli jövőben is a minden tagállamra kötelező uniós döntés.

F.Gy.A.