Mennyire melegszik fel egy autó utastere a hőségben?

  • „Ne parkolj a tűző napon!”, és „Soha ne hagyd a gyermekedet az autóban!” – ezek a mondatok rendszeresen visszatérő elemei a nyári preventív üzeneteknek.
  • Ennek ellenére minden évben előfordulnak olyan esetek, amikor az előzőek figyelmen kívül hagyása miatt emberéletek kerülnek veszélybe.
  • Melegben a gépkocsi utastere rendkívül gyorsan felforrósodhat, akár sütőként is működhet: kánikulában még a steak is átsül benne.
  • Az ADAC vizsgálata alapján már 30 °C alatti külső hőmérsékletnél is fél óra elteltével 50 °C-nál melegebb lesz az autóban, ami halálos kimenetelű hőgutához vezethet.
  • A legnagyobb veszélyben a gyermekek és a házi kedvencek vannak.

A nyári közúti közlekedésbiztonsági kampányok kihagyhatatlan részeit képezik azok az üzenetek, miszerint senki ne parkoljon gépkocsijával a tűző napon, továbbá senki ne hagyja a gyermekét, esetleg háziállatát az autóban. Ezek a figyelmeztetések gyakorlatilag évről évre visszatérő elemei a preventív munkának, mert az üzenetek aktualitásukat soha nem veszítik el, hiszen a figyelemfelhívások ellenére minden egyes évben történnek olyan események, amikor az elviselhetetlenül magas hőmérséklet, illetve a hőguta következtében emberéletek kerülnek veszélybe. Nem csak Magyarországon van ez így, hanem a világ szinte valamennyi fejlett, a közlekedésbiztonságra valamit is adó országában, ahol a hőmérő higanyszála 20 °C fölé emelkedik. Ennek megfelelően az Antarktisz kivételével gyakorlatilag valamennyi kontinensen folytatnak olyan baleset-megelőzési kampányokat, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a gépkocsi utastere napsütésben sokkal gyorsabban felmelegszik, mint ahogy azt bárki gondolná, és ennek súlyos, életveszélyes következményei is lehetnek. Utóbbira egy példa: csak az Egyesült Államokban évente több mint 50 gyermek veszíti életét annak következtében, hogy a nyári melegben őrizetlenül a gépkocsiban hagyják (2018-ban 53, 2019-ben 52 gyermek vált ily módon áldozattá). Ezért az 1970-ben életre hívott NHTSA (National Highway Traffic Safety Administration) egyik kiemelt nyári üzenete éppen az ilyen balesetek megelőzésére irányul. (Az idei kampányképen látható 107 °Fahrenheit – amely már a gyermek halálát okozhatja – körülbelül 41,7 °C-nak felel meg.)

Ausztráliában meglehetősen érdekes módját választották a „hot car” balesetek megelőzésének, a szülők és felnőtt hozzátartozók meggyőzésének. A gyermekek biztonságára ügyelő Kidsafe szervezet a Nemzeti Gyermekbiztonsági Nap keretében a távoli kontinensen nagy népszerűségnek örvendő séf, Matt Moran közreműködésével Sydney egyik forgalmas tengerparti helyszínén szemléltette, hogyan lehet egy családi autóban húst sütni (a bemutatóról film is készült, itt tekinthető meg a videó). A mutatványhoz a séf két szelet bárányhúst használt fel. Az egyiket a 35 fokot meghaladó hőségben a tűző napon álló gépkocsi műszerfalának tetejére, a másikat pedig az első ülések közötti középkonzolra egy-egy tepsiben helyezte el, majd az ajtókat bezárva a húsdarabokat magukra hagyta. A kora délutáni időszakban az autó utasterében a hőmérséklet hamarosan elérte a 83 Celsius fokot, így a bárányszeletek – míg a rendezvény más programjai zajlottak – két óra alatt készre sültek. Az elkészült húsokat a híres séf a közönség előtt vette ki az autóból, majd azt kettészelve mutatta meg, hogy mennyire nem konvencionális sütőként működhet egy autó utastere. A demonstráció során a szülők, az érdeklődők, a TV nézők, valamint a filmet megtekintők egyaránt láthatták (és láthatják ma is), milyen gyorsan át tud melegedni egy gépkocsi utastere, hűen érzékeltetve azt is, hogy az autóban hagyott gyermek élete milyen könnyen kerülhet veszélybe a felnőttek gondatlansága miatt.

Legutóbb Németországban az ADAC (Általános Német Automobil Klub) vizsgálta meg a napon hagyott autó utasterében a hőség alakulását az eltelt idő függvényében, mely eredményét a következő grafikon szemlélteti.

(Forrás: ADAC)

A vizsgálat mindössze 60 perc alakulását vette figyelembe, extrémnek abszolút nem nevezhető hőmérsékleti értékek mellett, hiszen a külső hőmérséklet (azaz a levegő hőmérséklete) ezalatt 27 °C-ról mindössze 29 °C-ra emelkedett. Teljesen zárt ajtók és ablakok esetén a gépkocsi utasterének hőmérséklete gyorsan emelkedni kezdett, 10 perc múlva már 37,7 °C volt mérhető. A hőség fél óra elteltével még elviselhetetlenebbé vált (50,3 °C), majd a 60. percben 53,3 °C-on tetőzött. Ha ennél magasabb lett volna a külső hőmérséklet, akkor az autó belsejében akár 70 fok feletti hőmérsékletet is lehetett volna mérni – lásd az ausztrál példát).

Emellett a vizsgálat azt is egyértelműen igazolta, hogy a részben, azaz 5 cm-re lehúzott ablak sem jelenthet elégséges megoldást a hőség kezelésére, hiszen az utastér belső hőmérséklete ilyenkor átlagosan mindössze 3 fokkal volt alacsonyabb, mint felhúzott ablakok mellett. Tehát az átforrósodás még enyhe levegő-átáramlás mellett is végbemegy, aminek egyenes következménye a hőguta – már ha ül valaki az autóban.

A hőgutáról tudni lehet, hogy általában 40 °C feletti testhőmérsékletnél alakul ki, amikor a test verejtékezése leáll, a test hőmérséklete jelentősen megemelkedik, a bőr kipirul és forróvá válik, majd a keringés rendszere fokozatosan összeomlik. Eleinte az érintett csak azt érzi, hogy fáj a feje, rossz a közérzete, szédülni kezd, bágyadttá válik, majd hányinger kínozza. A későbbiekben a folyamat súlyosbodik, koncentrációzavar és hányás jelentkezhet, majd az autóban ülő személy elvesztheti az eszméletét. A hőguta sajnos halálos kimenetelű is lehet. Fontos tudni, hogy a gyerekeket a hőguta veszélye fokozottabban érinti, s hasonló a helyzet a házi kedvencekkel, például a kutyákkal is.

A cikkben leírtakra figyelemmel csak megerősíteni lehet a szokásos nyári preventív szlogenek valóságtartalmát, és lehetőleg senki ne parkoljon gépkocsijával tűző napon, továbbá soha ne hagyja a gyermekét az álló autóban! Egyetlen percre sem!

G.I.