Német tempolimit-vita: mire bevezetik, elavul?

• Koalíciós feszültség van Berlinben az autópályák általános sebességkorlátozása ügyében.
• Az autógyártók győzködik a politikusokat: a villanyautók a 130-at sem tudják tartani.
• A távoli jövő az intelligens forgalomirányításé és az autonóm autóké. És a közeli?

A németországi választások eredményeként a legnagyobb valószínűséggel a „közlekedésilámpa-koalíció” kormányoz majd. Piros, azaz a szociáldemokraták, sárga, mint szabaddemokraták és a zöldek. A háromból kettő egyértelműen támogatja a német autópályákon az általános 130 kilométer/órás sebességkorlátozás bevezetését. Kisebb eséllyel, de megvalósulhat a Jamaica-koalíció is, ami valójában szocdem-keresztélydemokrata nagykoalíciót jelent. Ebben az esetben kiegyenlítettek az esélyek a sebességkorlátozás bevezetése kérdésében.

Az autógyártók ugyanakkor máris tiltakoznak a tempolimit 130 bevezetése miatt, a Volkswagen és a Daimler intelligensebb megoldásokat látnának szívesen, közölte a Welt am Sonntag. – Nincs szükségünk általános sebességkorlátozásra. Az elektromos autók és az autonóm vezetés ezt feleslegessé teszik – mondta Herbert Diess, a VW főnöke az újságnak. Az automobil a következő tíz évben hatalmas fejlődésen megy át, és minden eddiginél fenntarthatóbb és biztonságosabb lesz. Tiltásokra nincs szükség – bizonygatta Diess.

A Daimler főnöke, Ola Källenius is megszólalt a sebességkorlátozás ellen. – Intelligensebb megoldások is vannak, amelyek még biztonságosabbá teszik az utat, például a digitális és rugalmas forgalomirányítás – mondta Källenius. – Vannak sokkal nagyobb feladataink is, ha az éghajlat védelméről van szó. – Mindenekelőtt sokkal gyorsabban kell cselekednünk a töltési infrastruktúra bővítésében. Erre kell koncentrálnunk – mondta a Daimler főnöke.

A német választási kampányban a sebességkorlátozás kérdése messze túlnőtt a közlekedésbiztonsági vagy forgalomszervezési kereteken. A környezetvédők egy része mindent elkövetett, hogy egy lehetséges klímakatasztrófa legfontosabb előidézőjének szerepében a közúti közlekedést, azon belül a nagyteljesítményű, benzinmotoros személyautókat láttassák. (Érdekes módon a dízelmotoros kamionok, amelyek az áruszállítás 70 százalékát bonyolítják az EU-ban, többé-kevésbé elkerülték a figyelmüket.)

A német autópályákon bizonyos szakaszokon nem korlátozzák a sebességet, ezt pedig csak nagy teljesítményű, belsőégésű motorral szerelt személygépkocsikkal lehetséges hosszú távon kihasználni. Az elektromos autók töltése a sebességgel exponenciálisan növekvő légellenállás miatt a sztrádák belső sávjában nagyon gyorsan elfogy. Az elektromos autózás iránt elkötelezett VW-főnök, Herbert Diess ezért mondta több alkalommal, hogy ha gyorsan elterjednek a villanyautók, akkor az autópályákon felesleges bevezetni a tempolimit 130-ast.

Ami a digitális forgalomirányítást illeti, ez éppen olyan távoli jövőnek tűnik, mint az autonóm vezetés. Az európai légiirányítás brüsszeli központjában minden felszállásra jelentkező repülőgépről tudniuk kell, hogy hová tart, mikor érkezik meg, és hogy ott lesz-e lehetősége, „slotja” leszállni. Ha minden személygépkocsi útitervét ismeri majd egy távoli központ, és ellenőrzi, hogy azt hogyan hajtja végre, akkor tényleg nem kell sebességkorlátozás. Csakhogy a repülőgépek számának nagyságrendileg is sokszorosa a közúti járműveké, és akkora Big Brother nem született még, amely mindezt észben tudná tartani.

Ezért aztán ha fogadásokat lehetne kötni, a zsetonjaiamat inkább a sebességkorlátozás németországi bevezetésére tenném.

N.V.