Nők számaránya a közúti baleseti sérültek között
NŐK SZÁMARÁNYA A KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK KÖZÖTT
Az egyes országok közúti biztonsági színvonalának egyik – csak megközelítően pontos – mérőszáma a lakosszámra vetített baleseti áldozatok száma. Ennek a mérőszámnak alapján hasonlítják össze az EU-ban is a tagországok baleseti helyzetét és a megelőzési tevékenységük eredményességét. 2019-ben ez a mérőszám Magyarországon 62 halott/millió lakos. A szakértők egyetértettek abban is, hogy nem elegendő a helyzet jellemzésére „csupán” az áldozatok számát használni, fontos mutató lehet a súlyosan sérültek relatív száma és ennek változása is. Az EU közlekedésbiztonsági stratégiai programjának tervezői a következő években a súlyosan sérült/ millió lakos mutatót is alkalmazni fogják a baleseti helyzet értékelésénél és a tagországok közötti összehasonlításoknál.[1]
A tanulmányban a Központi Statisztikai Hivatal közúti baleseti adatai alapján ismertetjük, hogy a 2017-2019. években érvényes hazai Közúti Közlekedési Akcióprogram három éve alatt, hány férfi és hány nő sérült meg különböző súlyossággal. Az adatokat és a kimutatható összefüggéseket a következő 2020-2022. közötti Akcióprogram tervezőinek figyelmébe ajánljuk. A táblázatokban és az ábrákon található adatok – véleményünk szerint – felhasználhatók az ellenőrzések, valamint az oktatási, ismeretterjesztési, valamint az egyéb kampány feladatok tervezéséhez.
Nők számaránya a teljes hazai népességben (1. táblázat)
1.táblázat
Népesség nemek szerinti megoszlása (millió fő) |
|||
2001. év | 2010. év | 2019. év | |
Férfiak | 4,851 | 4,756 | 4,675 |
Nők | 5,349 | 5,257 | 5,096 |
Összesen | 10,20 | 10,01 | 9,77 |
Férfiak % | 47,6 | 47,5 | 47,9 |
Nők % | 52,4 | 52,5 | 52,1 |
Nők számaránya a közúti baleseti sérültek között (2. táblázat)
2.táblázat
Közúti baleseti sérültek száma (fő) |
||||||
ORSZÁGOSAN ÖSSZESEN | BUDAPESTEN | |||||
2001. év | 2010. év | 2019. év | 2001. év | 2010.év | 2019. év | |
Férfiak | 16195 | 12898 | 13091 | 2878 | 2264 | 2635 |
Nők | 9193 | 8748 | 9105 | 1979 | 1522 | 1900 |
Összesen | 25388 | 21657 | 22198 | 4857 | 3789 | 4539 |
Férfiak % | 64% | 60% | 59% | 59% | 60% | 58% |
Nők % | 36% | 40% | 41% | 41% | 40% | 42% |
Az 1. és 2. táblázatban három év adatait találjuk. Megállapítható, hogy a teljes hazai lakosság létszáma 2019-ben 4,2% kisebb volt, mint 2001-ben. Megfigyelhető az is, hogy a nők létszámának csökkenése nagyobb (4,7%), míg a férfiak számának csökkenése kisebb (3,6%). Összességében azonban ez a különbség lényegesen nem változtatta meg a férfiak és a nők lélekszámának arányait. 2001-ben a teljes hazai lakosság 52,4%-a volt nő, 2019-ben pedig 52,1%. (1. táblázat)
A 2. táblázatban a kiválasztott három évben – 2001-ben, 2010-ben és 2019-ben országosan összesen és külön Budapesten – megsérültek adatait foglaltuk össze. Látható, hogy az országosan összes közúti baleseti sérültek száma 13%-kal volt kevesebb 2019-ben, mint 2001-ben. Budapesten ez a csökkenés mindössze 7%. Országosan a megsérült férfiak száma 19%-kal csökkent, míg a megsérült nők számának csökkenése nem érte el az 1%-ot. Budapesti adatok szerint a megsérült férfiak számának csökkenése kisebb mértékű az országosnál: 8%, a megsérült nők száma pedig 2019-re 4%-kal volt kevesebb, mint 2001-ben.
A vizsgált három évet átfogó 18 év alatt tehát mind a férfi, mind a női baleseti sérültek száma csökkent, országosan és Budapesten is, ez a csökkenés azonban jelentősen különböző. Országosan 2019-ben gyakorlatilag ugyanannyi nő volt baleseti sérültek között, mint 2001-ben, miközben a 2019-ben 3104 fővel kevesebb férfi sérült volt. A vizsgált 18 év alatt a sérültek számának csökkenése nem volt folyamatos. 2001. és 2010. között csökkenés figyelhető meg, ezután 2019-ig – nem jelentősen – de növekedett, mind a megsérült férfiak, mind a nők száma. Az okokat érdemes később részletesebben is elemezni, az azonban megállapítható, hogy a 2011-2020. közötti időszakra tervezett – ebben az évben véget érő – 10 éves Közlekedésbiztonsági Stratégiai Program nem hozta meg az elvárt sikert. A 2021-2030-ra érvényes következő program tervezéséhez célszerű felhasználni a korábbi évtizedben szerzett tapasztalatokat, bizonyos összefüggésekben ezekre szeretnénk rámutatni. Figyelembe kell venni, hogy a balesetekben a megsérültek között egyre nagyobb arányban szerepelnek nők és ezt önmagában nem magyarázza az a tény, hogy lélekszámban a nők többen vannak, mint a férfiak.
Nők számaránya a különböző sérülési kategóriákban.
Az előbbiekben vizsgáltuk a nők arányát az összes sérült között, a kiválasztott három évben. A 3. táblázat a nők számát mutatja a különböző kimenetelű sérültek között. A számarányok számítását nem részletezzük, de az eredményt az 1. ábrán mutatjuk.
3.táblázat
KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA (fő) |
||||||
MEGHALTAK | SÚLYOSAN SÉRÜLTEK | KÖNNYEN SÉRÜLTEK | ||||
Nők | Összes | Nők | Összes | Nők | Összes | |
2001 | 299 | 1239 | 2673 | 7920 | 6221 | 16229 |
2010 | 181 | 740 | 2005 | 5667 | 6561 | 15241 |
2019 | 169 | 602 | 1972 | 5482 | 6964 | 16114 |
Az 1. ábrán követhetők a változások. 2001-ben az összesen halálosan megsérült (meghalt) személyek 24%-a volt nő, 2010-ben ez a „részesedés” nem változott, 2019-ben azonban megnőtt, az összes halálos áldozat között már 28% volt nő.
Az összesen súlyosan megsérültek között 34% volt a nő és ez a részarány 36%-ra nőtt 2019-ben.
A könnyen megsérültek között a női sérültek részaránya a 38%-ról, 43%-ra emelkedett a vizsgált három évben.
Megállapítható, hogy miközben a közúti balesetek során összesen megsérült személyek száma kisebb-nagyobb mértékben csökkent a 18 év alatt, a megsérült nők aránya minden sérülési kategóriában növekedett.
A 2017-2019. KÖZÖTTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM NÉHÁNY ADATA
Az 2011-2020. évekre tervezett hazai közlekedésbiztonsági programot hároméves részprogramokra bontva hajtják végre Magyarországon. Ebben a dekádban az utolsó hároméves akcióprogram 2017-2019. közötti megelőzési feladatokat tartalmazta. A következő fejezetben az ebben az időszakban megsérültek adatait vettük szemügyre.
MAGYARORSZÁGON ÉS BUDAPESTEN MEGSÉRÜLT FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA 2017-2019. ÉVEKBEN
Az 4. táblázat a férfi és a női sérültek 3 év alatti összes számát tartalmazza, a sérülés kimenetele szerinti bontásban. Ezen kívül megtalálhatók az évi átlagok és a táblázat utolsó sorában a megfelelő számarányok is. Ez utóbbiakat az 2. ábrában mutatjuk. Megállapítható, hogy a férfiak és nők számának aránya a legnagyobb a halálosan megsérültek (meghaltak) (73%/27%=2,70) és legkisebb a könnyen megsérültek között (57%/43%=1,35).
4.táblázat
MAGYARORSZÁGON 2017-2019. KÖZÖTT MEGSÉRÜLT FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA |
||||||||
MEGHALT
(fő) |
SÚLYOSAN SÉRÜLT (fő) | KÖNNYEN SÉRÜLT (fő) | ÖSSZES SÉRÜLT
(fő) |
|||||
Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi | Nő | |
2017-2019. évek | 1359 | 500 | 10467 | 6126 | 27267 | 20843 | 39093 | 27469 |
Évi átlag (fő/év) | 453 | 167 | 3489 | 2042 | 9089 | 6948 | 13031 | 9157 |
Összes (fő/év) | 620 | 5531 | 16036 | 22187 | ||||
Férfi/nő arány (%) | 73/27 | 63/37 | 57/43 | 59/41 |
Az 5. táblázatban a hároméves akcióprogram időszaka alatt Budapesten megsérültek adatait találjuk.
5.táblázat
BUDAPESTEN 2017-2019. KÖZÖTT MEGSÉRÜLT FÉRFIAK ÉS NŐK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA |
||||||||
MEGHALT (fő) | SÚLYOSAN SÉRÜLT (fő) | KÖNNYEN SÉRÜLT (fő) | ÖSSZES SÉRÜLT
(fő) |
|||||
Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi | Nő | Férfi | Nő | |
2017-2019. évek | 107 | 31 | 1778 | 966 | 5887 | 4613 | 7772 | 5610 |
Évi átlag (fő/év) | 36 | 10 | 593 | 322 | 1962 | 1538 | 2591 | 1870 |
Összes (fő/év) | 46 | 915 | 3500 | 4461 | ||||
Férfi/nő arány (%) | 78/22 | 65/35 | 56/44 | 58/42 |
Budapesten a különböző sérülési kategóriában összesen megsérültek 42%-a volt nő. Ugyanez az arány a teljes hazai lakosság körében 41%, lényeges különbség tehát nincs. A halálosan megsérültek (meghaltak) között azonban a nő/férfi arány eltérő az országos és a Fővárosi adatok között. Országosan a vizsgált időszak alatt a meghaltak 27%-a volt nő, míg Budapesten 22%, tehát arányosan kevesebb mint országosan.
A súlyosan megsérültek között nagyobb a nők aránya, mint a halálosan sérültek között, a könnyen megsérültek között pedig a legnagyobb ez az arány (43% és 44%) mindkét területen.
A KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKORI CSOPORTOKBAN MEGSÉRÜLT NŐK ÉS FÉRFIAK SZÁMA ÉS SZÁMARÁNYA
A 6. táblázat az adatokat tartalmazza, a számarányokat pedig a 4., 5., és 6. ábra mutatja.
6.táblázat
KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA ORSZÁGOSAN A 2017-2019. ÉVEKBEN (FŐ) |
|||||||||
MEGHALT | SÚLYOSAN SÉRÜLT | KÖNNYEN SÉRÜLT | |||||||
ÉLETKORI CSOPORTOK[2]
(Év – Év) |
Férfi | Nő | Összes | Férfi | Nő | Összes | Férfi | Nő | Összes |
0-17 | 29 | 22 | 51 | 598 | 361 | 959 | 3380 | 2813 | 6193 |
18-24 | 109 | 37 | 146 | 1198 | 546 | 1744 | 4240 | 2744 | 6984 |
25-44 | 402 | 101 | 503 | 3828 | 1473 | 5301 | 10098 | 7118 | 17216 |
45-64 | 482 | 155 | 637 | 3364 | 2079 | 5443 | 6475 | 5370 | 11845 |
65- | 337 | 185 | 522 | 1479 | 1667 | 3146 | 3074 | 2798 | 5872 |
Összes | 1359 | 500 | 1859 | 10467 | 6126 | 16593 | 27267 | 20843 | 48110 |
Számarányok (%) | 73/27 | 63/37 | 57/43 |
Az ábrákon látottakat a következőképen kell értelmezni. Az egyes életkori csoportokban és az egyes súlyossági kategóriákban megsérültek száma egyenlő 100%. A 4., 5., és 6. ábrákon a férfiak és nők számának arányát ábrázoltuk. Pl. A 6. táblázat szerint – a vizsgált hároméves időszak alatt – összesen 29 férfi + 22 nő = 51 fő sérült meg halálosan. A nők számaránya: 22/51= 43%, a férfiak számaránya pedig 29/51= 57%. Ezeket az adatokat látjuk a 4. ábra első oszlopában.
A 4. ábrát áttekintve látható, hogy a különböző életkori csoportokban meghaltak között a nők/férfiak számaránya jelentősen különböző. Legnagyobb az eltérés a 25 – 44. éves korosztályban, ahol a meghaltak „csak” 20%-a volt nő és 80%-a férfi. A fiatalok és az idősek között ezekben az arányokban kisebb az eltérés. Az akcióprogramok feladatainak tervezésekor a számarányokban mutatkozó különbségeket feltétlenül figyelembe kell venni.
Az 5. ábrában a vizsgált hároméves időszak alatt súlyosan megsérültek közötti számarányokat ábrázoltuk. Szembetűnő, hogy az átlagok is közelebb kerültek az 50 -50%-hoz és a korcsoportok adatai között is kisebb a szórás. A súlyosan megsérült 0-17. évesek 38%-a nő, míg a 25-44. évesek között kevesebb 28%.
Figyelemre méltó, hogy a 65 évesnél idősebb súlyosan sérültek között több a nő, mint a férfi. Ez az arányeltolódás más sérülési kategóriában nem fordul elő.
A 6. ábrán a különböző sérülési kategóriában könnyen megsérült nők és férfiak számarányai láthatók. Az egyes életkori csoportok adatai csekély mértékben térnek el az átlagtól. Az átlagtól való legnagyobb eltérés a 18-24. évesek között tapasztalható, itt 39% a nők aránya, míg a többi sérülési kategóriában a nők aránya a 25-44. évesek között figyelhető meg.
FÉRFI ÉS NŐI SÉRÜLTEK ARÁNYA EGY MÁSIK SZEMPONTBÓL
Ebben a fejezetben szintén a különböző életkori csoportokban és sérülési kategóriában számítható férfi/női számarányokat mutatjuk, ezek jelentése azonban eltér a fentiekben már bemutatott arányoktól. A 6. táblázatban láttuk, hogy a vizsgált hároméves időszakban összesen 1359 férfi (=100%) és 500 nő (=100%) sérült meg halálosan. A 6. táblázat tartalmazza azt is, hogy a 0-17. életkori csoportban az 1359 férfi közül 29 sérült meg ilyen súlyosan, vagyis az összes férfi sérült 2,1%-a. (29/1359). Ugyanebben az életkori csoportban 22 nő szerepelt, ez a száma az összes 500 női sérült 4,4%-a (22/500).
Az országos adatokkal számított arányokat a 7., 9., és 11. ábrákon jelenítjük meg.
A budapesti adatokat az 5. táblázat tartalmazza, a számarányokat pedig a 8., 10., és 12. ábrán láthatjuk.
7.táblázat
KÖZÚTI BALESETI SÉRÜLTEK SZÁMA BUDAPESTEN A 2017-2019. ÉVEKBEN (FŐ) |
|||||||||
MEGHALT | SÚLYOSAN SÉRÜLT | KÖNNYEN SÉRÜLT | |||||||
ÉLETKORI CSOPORTOK
(Év – Év) |
Férfi | Nő | Összes | Férfi | Nő | Összes | Férfi | Nő | Összes |
0-17 | 2 | 0 | 2 | 237 | 46 | 283 | 607 | 555 | 1162 |
18-24 | 9 | 2 | 11 | 78 | 95 | 173 | 786 | 530 | 1316 |
25-44 | 30 | 5 | 35 | 282 | 257 | 539 | 2578 | 1746 | 4324 |
45-64 | 38 | 7 | 45 | 211 | 270 | 481 | 1375 | 1131 | 2506 |
65- | 28 | 17 | 45 | 970 | 298 | 1268 | 541 | 651 | 1192 |
Összes | 2 | 0 | 2 | 237 | 46 | 283 | 607 | 555 | 1162 |
Számarányok (%) | 78/22 | 65/35 | 56/44 |
Meghaltak számaránya
A 7. és 8. ábrán az országos és a budapesti számított arányokat látjuk. Országosan a vizsgált három év alatt összesen meghalt férfiak 35%-a 45 – 64. évesek korcsoportjába tartozott, a férfi áldozatok 25%-a pedig a 65 év feletti volt. Nők esetében az arányok máskép alakultak. A női áldozatok 37%-a -ami a legnagyobb arány – a 65 év felettiek korcsoportjába tartozott.
A budapesti áldozatok száma természetesen jóval kisebb, mint az országos adat, ennek ellenére a férfiak számarányának alakulása hasonló képet mutat, mint az országos adatok esetében. (8. ábra). A női áldozatokra vonatkozó pontsor szintén hasonló, de a 65 év felettiek esetén az arány kiugróan nagy.
Súlyosan sérültek számaránya
A 9. és 10. ábra mutatja a számított arányokat. Országosan az összes súlyosan sérült férfiak közül legtöbben (37%) a 25-44. éves korcsoportba tartozott. Budapesten a hasonlóan számított arány 45%, vagyis a Fővárosban az összesen 1720 súlyosan férfi legtöbbje (majdnem fele) 25 és 45 év közötti volt. A súlyosan sérült nők eltérő a helyzet. Országosan a súlyosan sérült nők legnagyobb számban (34%) az idősebb – 45-64. évesek – korcsoportjában fordultak elő. Budapesten a részarány folyamatosan növekedett, legtöbben a 65 évek fölötti súlyosan sérült nők voltak.
Könnyen sérültek számaránya
A 11. és 12. ábrán az országosan és a Fővárosban könnyen megsérült férfiak és nők számarányait ábrázoltuk. A pontsorok „elhelyezkedése” a halálosan és a súlyosan megsérültek pontsoraitól lényegesen eltérő képet mutat. Országosan és Budapesten is a 24-44. éves korcsoportba tartozó sérültek számaránya a legnagyobb, de nagyságok különbözőek. Ebben a korcsoportban Budapesten az összes könnyen sérült férfi majdnem fele (44%), tartozik, országosan azonban kevesebb – 37%.
A BUDAPESTI SÉRÜLÉSI ADATOK ARÁNYA AZ ORSZÁGOSAN ÖSSZES SÉRÜLÉSI ADATOK KÖZÖTT.
A 9.-12.ábrákban közölt adatok felhasználásával kiszámoltuk, hogy – a vizsgált hároméves akcióprogram időszakában – az országosan összesen megsérült férfiak és nők számának hány százaléka sérült meg Budapesten. (A KSH adatai szerint 2019-ben a teljes hazai férfi népesség 17,5%-a, teljes hazai női népesség 18,3 %-a tekinthető budapestinek.)
A számítások eredményei a következők:
- Országosan összesen meghalt nők 6%-a Budapesten sérült meg halálosan,
- Országosan összesen meghalt férfiak 8%-a Budapesten sérült meg halálosan,
- Súlyosan megsérült nők 16%-a Budapesten sérült meg súlyosan,
- Súlyosan megsérült férfiak 16%-a Budapesten sérült meg súlyosan,
- Könnyen megsérült nők 65%-a Budapesten sérült meg könnyen,
- Könnyen megsérült férfiak 66%-a Budapesten sérült meg könnyen
Az arányok áttekinthető formában a 13. ábrában láthatók. A súlyosan sérültek számaránya, mindkét nem esetén a népesség arányával megközelítően azonos. A meghaltak száma kevesebb, a könnyen sérültek száma pedig több Budapesten, mint ami a népesség arányából következne. Ennek a „jelenségnek” pontos magyarázata további részletesebb vizsgálatot igényel. A kevesebb halálos és több könnyű sérülés magyarázható azzal, hogy Budapesten (általában) a „lakott területen belüli” forgalmi rend van érvényben, a hozzá tartozó kisebb megengedett sebességgel és a forgalom nagysága sem átlagos. A súlyosan sérültek viszonylag nagy számát azonban már nehezebb megmagyarázni. Mindenesetre a készülő Fővárosi közlekedésbiztonsági akcióprogramban célszerű figyelembe venni ezt az észrevételt.
J.D.