Kerékpáros szupersztrádák

  • A „kerékpáros gyorsforgalmi út” fogalmát az StVO (német KRESZ) 2020. áprilisi módosítása bevezette be.
  • Ezek a speciális utak optimális feltételeket teremtenek a gyors pedálozáshoz, valamint az elektromos meghajtású kis járművek közlekedéséhez.
  • A nagyobb biztonságot és haladási sebességet a szélesebb sávok, a kiváló minőségű útburkolat, a minimalizált lejtés, az éjszakai megvilágítás, az egyéb módon közlekedők kizárása, és egyéb tényezők biztosítják.
  • A kerékpáros gyorsforgalmi úton haladók általában az útkereszteződésekben is elsőbbséget élveznek más járművekkel szemben.
  • A Ruhr-vidéken épül Európa leghosszabb kerékpáros sztrádája, ezen túlmenően 44 hasonló út tervezési eljárása van folyamatban, melyek hossza meghaladja az 1000 kilométert.
  • A gyorsított ütemű fejlesztéseket indokolja, hogy a koronavírus következtében többen kerékpároznak Németországban, mint korábban bármikor.

Amikor szupersztrádákra gondolunk, a szemünk előtt olyan autópályák képe jelenik meg, melyek átlag feletti infrastruktúrával rendelkeznek, biztonságos a rajtuk való közlekedés, és amelyen gépkocsik, motorkerékpárok száguldoznak. Az ilyen gyorsforgalmi utak jellemzője, hogy az eltérő forgalmi irányok fizikai akadállyal, illetve növényzettel vannak elválasztva, az azonos irányban haladók részére legalább két-három forgalmi sáv áll rendelkezésre, a sávok szélessége meghaladja a főútvonalakét, a kanyarívek hosszabbak, a burkolat kiváló minőségű, a nyomvonalat nem érinti vasúti átjáró, vagy szintbeli útkereszteződés, időnként pihenőhelyeket és üzemanyagtöltő állomásokat építenek ki az út mentén stb.. A kerékpáros szupersztráda természetesen nem ilyen, hiszen nem sok értelme lenne osztott pályás út alkalmazásának, továbbá nincs mellette benzinkút, és felületén nem 100 km/h-val, vagy annál is nagyobb sebességgel közlekedő kerékpárok száguldoznak. Ugyanakkor az építési alapelvek vonatkozásában meglepően sok hasonlóságot találunk.

A kerékpáros sztráda hivatalos megnevezése „kerékpáros gyorsforgalmi út”, melyet Németországban az StVO (a magyar KRESZ megfelelője) 2020. április 28-án hatályba lépett módosítása vezetett be. Eszerint a jövőben 350.1 számú és „Radschnellweg” megnevezésű közúti jelzéssel láthatnak el olyan útvonalakat, ahol a kerékpárosok és az elektromos meghajtású kis járművek, például az e-rollerek használói gyorsan, hatékonyan és az eddigieknél jelentősen nagyobb biztonsággal közlekedhetnek.  A közlekedési szabályok április végi módosítását igen gyorsan tettek követték, hiszen napjainkban a Ruhr-vidék környékén egy olyan 101 km hosszú kerékpáros gyorsforgalmi út építése zajlik, mely a környék számos fontos nagyvárosát fogja összekötni. A projekt mögött a szövetségi és a tartományi kormányzat által egyaránt támogatott mobilizációs törekvés áll.

A Ruhr-vidéken áthaladó A40 autópálya a német közlekedési hírek és forgalmi jelentések állandó vendége. A pálya a holland határtól Duisburgon, Essenen és Bochumon át Dortmundig hatalmas forgalmat bonyolít le, az útépítések gyakoriak, a torlódások és a dugók rendszeresek, és ezek a körülmények az ott élők, valamint az arra haladók mindennapi életét jelentősen befolyásolják. Ezért is irányul nagy figyelem az itt élők részéről a „Radschnellweg-Ruhr”, röviden RS1 kiépítésére, mely valódi alternatívát kínálhat a munkahelyük és az otthonuk között napi rendszerességgel ingázók számára, amikor a közlekedési eszközüket megválasztják. Az RS1 jelenleg 12,5 km hosszú, de hamarosan összekapcsolja majd a Ruhr teljes területét Duisburg és a keletre fekvő Hamm városok között. A forgalomnak eddig átadott útszakaszon a kerékpárosok bő fél óra alatt meg tudják tenni az Essen és Mühlheim  an der Ruhr közötti távolságot, ami sok esetben – főleg a csúcsidőszakban – gépkocsival nehezen teljesíthető feladat. A kerékpáros gyorsforgalmi út nyomvonalának mintegy fele az autópálya közelében húzódik, és optimális feltételeket kínál a gyors pedálozáshoz: más járművek forgalmától elzárt területtel, széles sávokkal, kiváló minőségű burkolattal, éjszakai megvilágítással, minimalizált biztonsági kockázattal, és egyebekkel. Amennyiben az RS1 építése befejeződik, 101 km-es hosszúságával Európa leghosszabb kerékpáros gyorsforgalmi útja valósul meg.

Mennyiben különbözik a kerékpáros gyorsforgalmi út a hagyományos értelemben vett kerékpárutaktól, és milyen szempontoknak, követelményeknek kell megfelelnie? Az ismertetőjegyek közül az alábbiakat célszerű kiemelni:

  • a kerékpáros gyorsforgalmi utak legalább 10 km hosszúságúak,
  • olyan helyen épülnek, ahol naponta legalább 2 ezer kerékpár áthaladásával lehet számolni,
  • egyirányú forgalom esetén szélességük legalább 3 méter, kétirányú forgalom esetében legalább 4 méter,
  • más közlekedőktől (járművek, gyalogosok) elkülönített pályatesttel rendelkeznek,
  • lehetőség szerint elkerülik az útkereszteződéseket és biztonságos átkelőhelyekkel, hidakkal, felüljárókkal, aluljárókkal rendelkeznek,
  • az itt haladó kerékpárosok általában elsőbbséget élveznek az útkereszteződésekben más járművekkel szemben,
  • burkolatuk kiváló minőségű, lejtésük alacsony,
  • biztonságosan üzemeltetik, állapotukat rendszeresen felügyelik és karban tartják – a téli szolgáltatásokat (hó eltakarítás, jégmentesítés stb.) is ide értve.

A Ruhr-vidéki kerékpáros gyorsforgalmi út átlagosan négy méter szélességben halad a nagyvárosi régióban, ezáltal a kerékpárosoknak jóval nagyobb hely áll rendelkezésükre, mint a hagyományos belvárosi kerékpárutakon. A kerékpárosok biztonságát nem csak az útkereszteződésben való elsőbbségi helyzet, hanem a nyomvonal fizikai elválasztása, valamint a megépített felüljárók és az aluljárók is szavatolják, és mindezek természetesen a lehetséges haladási sebességre is pozitív hatással vannak.

 

  Hagyományos kerékpárút Kerékpáros gyorsforgalmi út
Nyomvonala sokszor járda, illetve gyalogút mellett, illetve azokon vezet nagyon ritkán (belvárosban)
Többnyire lakott településen vezet, rövid távú út X
Felfestett közúti jelzések és jelzőtáblák alkalmazása részben
Csekély emelkedés és lejtés részben
Elsőbbség útkereszteződésekben X
Közvilágítás, lakott területen kívül is részben
Aszfalt, vagy betonburkolat a magasabb haladási sebesség érdekében X
Szervizállomások, segélyhívó készülékek, pihenőhelyek X

 

5,1 millió lakosával a Ruhr térség Európa hatodik legnagyobb nagyvárosi régiója. A sűrűn lakott térségben az otthon és a munkahely között ingázók magas száma a környezetbarát közlekedési módok támogatását indokolja, ami persze nem működik az ehhez szükséges – és egyben csábító – infrastruktúra megteremtése nélkül. Úgy tűnik, hogy a régi holland mondásban („Építsd meg, és jönnek!”) a németek is hisznek. Ezt igazolják az intenzív kerékpáros pálya építkezések. Az első, gyors haladást lehetővé tévő kerékpárutat Baden-Württemberg tartományban adták át 2019 nyarán, melyet az új StVO hatályba lépéséig még nem lehetett hivatalosan Radschnellwegnek nevezni. Nem egészen egy év alatt az ott áthaladó kerékpárosok száma meghaladta a 160 000-et, és a trend erőteljes növekedést mutat. Ezért a közeljövőben jelentős bővítések várhatók Baden-Württemberg területén, de kerékpáros sztrádák megépítését tervezik más nagyvárosokban, Münchenben, Nürnbergben, Kölnben és Bremenben is. A gyors kerékpáros közlekedés a fővárosban, Berlinben is kulcsfontosságú lehet, hiszen a munkába ingázó lakosság jelentős része a város külső kerületeiben él.

A kerékpáros gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos teendők országos koordinálását, valamint a építkezések támogatását a Szövetségi Közlekedési és Digitális Infrastruktúra Minisztérium (BMVI) végzi, míg a tervezési és a kivitelezési munkálatok az adott szövetségi állam hatáskörében vannak. Financiális szempontból kedvező, hogy az infrastruktúra bővítésére a 2020. évben elfogadott Nemzeti Kerékpáros Terv anyagi forrásai is alkalmazhatók, a kerékpáros közlekedés még vonzóbbá tétele érdekében. Németországban a kerékpárosok által jelenleg igénybe vehető speciális sztrádák hossza mintegy 100 kilométer. Emellett ugyanakkor 44 kerékpáros gyorsforgalmi út tervezési eljárása van folyamatban, melyek összesített hossza meghaladja az 1000 kilométert. Az új kerékpáros szupersztrádák egy része már építés alatt áll, ami indokolt is, hiszen a koronavírusos időszakban többen kerékpároznak Németországban, mint korábban bármikor.

G.I.