Két keréken is kötelező a kötelező

  • A segédmotorok felére kötöttek csupán kötelező felelősségbiztosítást, noha már tíz éve kötelező
  • Károkozás esetén az egy-két ezer forintos biztosítással akár százezreket is spórolhat a segédmotor gazdája
  • Kerékpárra nincs kötelező felelősségbiztosítás, de a lakásbiztosításokhoz kötődő felelősségbiztosítás rajtuk is segíthet

Sokan váltottak a tömegközlekedésről kerékpárra, segédmotoros kerékpárra a koronavírus fertőzés elkerülése és gyorsabb célba jutás végett a járvány magyarországi megjelenése óta. Sőt, egyes autósok is ezt tették, noha a szakemberek most kivételesen azt javasolják, aki nem teheti meg, hogy otthon marad, részesítse előnyben az egyéni közlekedési megoldásokat a közösségi közlekedéssel szemben. Így csökken a zsúfoltság a buszokon és lassítható a koronavírus terjedésének a sebessége.

Mindeközben sokan megfeledkeznek azonban arról, hogy a közúti közlekedésről szóló 2009-ben elfogadott új törvény értelmében a segédmotorok sem közlekedhetnek  érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül. Ennek ellenére a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében – becsült adatokra hivatkozva – azt írja, az ország útjain futó segédmotoros kerékpárok felére kötötték meg csupán a törvényben előírt kötelező felelősségbiztosítást.

Egy-kétezer forintot spórolhat legfeljebb éves szinten az, aki elfelejt kötelező felelősségbiztosítást kötni a motorjára. Csakhogy, ha egy rendőri ellenőrzéskor derül ki, hogy nincs érvényes felelősségbiztosítása, a többszörösébe kerülhet a bírság.

Persze most mindenki megnyugtathatja magát, hogy „van a rendőröknek most más dolguk is, semmint, hogy a segédmotorosok kötelező felelősségbiztosításának meglétét ellenőrizzék. És ez igaz is. Baleset vagy egy más, súlyosabb szabálysértés (gázolás, piroson áthajtás és hasonlók) esetén azonban minden megváltozik. Akkor biztosan ellenőrzik  a biztosítás meglétét is.

Forrás: MABISZ

Még súlyosabb következményekkel járhat a biztosítás hiánya akkor, ha a segédmotoros balesetet okoz. Sokan mondják az érintettek közül, hogy „akkor sincs baj, mert a motorosok a legnagyobb dugóban is el tudnak tűnni a helyszínről”. Ebben is van vala- mennyi igazság, bár korántsem annyi, mint azt az ilyesmit már többször megúszott szájkaratebajnokok állítják.

Először is, mert nem mindig sikerül eltűnnie a balesetet okozó motorosnak, de ha mégis, előbb-utóbb megtalálják. Ha másképp nem, valaki feldobja. Egy sértett barát, egy megcsalt barátnő, egy jó szemű, törvénytisztelő állampolgár is elég ahhoz, hogy a rendőrség a legváratlanabb pillanatban kopogtasson és kellemetlen kérdéseket tegyen fel. És akkor már majd nemcsak a balesetokozásért kell majd felelnie a helyszínt elhagyó motorosnak, hanem magáért a helyszín elhagyásáért is.

Másodszor gyakran megesik, hogy a balesetet okozó segédmotor is olyan súlyosan megrongálódik, hogy a gazdája nem tud vele elmenekülni. Ez esetben pedig előbb vagy utóbb fizetnie kell a másoknak okozott kárért!

A MABISZ adatai szerint 2018-ban átlagosan 672 ezer forintot fizettek ki a biztosítók a segédmotorok által okozott károk után a károsultaknak a MABISZ Kártalanítási Számlájáról. Ezt az összeget később a biztosítók behajtják a károkozókon.

A sokak megítélése szerint a segédmotoroknál sokkal veszélyesebb újfajta elektromos járművek egyelőre a levegőben lógnak – legalábbis jogi értelemben. Így a biztosítók is a szabályozásra várnak, ami azonban a koronavírus-járvány miatt rövid időn belül nem valószínű, hogy megtörténik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az efféle járművekkel közlekedők bármit megtehetnek következmények nélkül, még akkor sem, ha az embernek a városokban közlekedve olykor ez is az érzése.

Az ilyen járművel kárt okozóknak számolniuk kell azzal, hogy ha elkapják őket, akkor előbb vagy utóbb teljes egészében nekik kell megtéríteniük a másoknak okozott kárt. Ha bérelt járgánnyal okoznak balesetet, a bérbeadó hajtja be majd rajtuk azt az összeget, amit – mint a járgány tulajdonosától – tőle perelnek ki a károsultak.

Amennyiben személyi sérüléssel (is) járó balesetet okoznak, előbb vagy utóbb a rendőrség idézi majd őket egy nem éppen kellemes elbeszélgetésre. És bár az ténykérdés, hogy ezeknek az eszközöknek a közlekedési státusza rendezetlen, ez nem írja felül azt a szabályt, hogy a károkozónak felelnie kell az általa okozott kárért.

És ugyanez igaz a kerékpárosokra is. A MABISZ közlése szerint európai viszonylatban Magyarországon az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma.  Mint arról korábban már a kozlekedesbiztonsag.kti.hu is beszámolt, a személyi sérüléssel végződő közlekedési balesetek tíz százalékét okozzák a kerékpárosok, akik – a MABISZ adatai szerint – nagyjából hasonló arányban elszenvedői, mint okozói a baleseteknek.

Kerékpáros felelősségbiztosítás nem létezik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a bringások számára nincs más lehetőség, mint a menekülés a tetthelyről, annak minden esetleges következményével együtt, vagy, hogy mélyen a zsebükbe nyúlnak.

A lakásbiztosításokhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás alapján ugyanis a bringások által okozott kárt is megtéríthetik a biztosítók. Sőt, akár kerékpárlopás esetén is biztosítási fedezetet jelenthet, ami főleg a drága kerékpárok tulajdonosainak jelenthet segítséget a bajban.

F.Gy.A.