Kevesebb baleset történt, miért lett mégis drágább a kötelező felelősségbiztosítás?

• 1956 óta nem történt olyan kevés közlekedési baleset az utakon, mint tavaly, és nem volt olyan drága a kötelező felelősségbiztosítás sem, mint 2020-ban.
• A biztosítók hol az emelkedő alkatrészárakra és szerviz munkabérre hivatkoznak magyarázkodnak, hol egyszeri hatásról beszélnek.
• Az MNB fokozott ellenőrzést ígér: mostantól negyedévente vizsgálják miképp korrigálnak, ha korrigálnak egyáltalán a biztosítók.

Tavaly az előző évihez képest jelentősen mérséklődött a közúti forgalom a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt. Ha a csökkenés mértékében nem is, annak tényében teljes az egyetértés a közlekedés szereplői között. Ahogy abban is, hogy még a forgalom visszaesésénél is lényegesen nagyobb mértékben csökkent a közúti közlekedési balesetek száma.

Mint korábban megírtuk: 2020-ban 2019-hez képest közel 150-nel kevesebben vesztették életüket közúti közlekedési balesetben és mintegy 4 ezerrel kevesebben sérültek meg. 1956 óta nem olvashattunk ilyen kis számokat a közlekedési baleseti statisztikákban. [A témában megjelent korábbi írásaink itt és itt érhetők el.]

A forgalom és a forgalomcsökkenésnél is nagyobb mértékben visszaeső balesetszám fényében nem kis meglepetést és megrökönyödést keltett az MNB tájékoztatása, miszerint adataik szerint átlagosan 9 százalékkal, mintegy 45 ezer forintra nőtt, de Budapesten 15 százalékkal emelkedett a KGFB díja, és elérte a 65 ezer forintot a gépjárművek után fizetendő Gépjármű Kötelező Felelősség-biztosítási díj. Nem véletlen hangsúlyozta az MNB, hogy míg „2019-ig többnyire együtt mozgott a kár- és díjindex, ám a járvány miatt lecsökkent forgalom, kevesebb baleset miatt tavaly szétnyílt az olló – derül ki az ezután negyedévente közzéteendő KGFB-indexből”.

Ez a gyakorlat tavaly megszakadt. De miért?

Egyszeri hatásként kezeli a történteket a biztosítási szektor. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyes biztosítók nem tesznek semmit, a nem kis részben a rendkívüli helyzetnek (vagy annak is) köszönhetően keletkezett váratlan nyereségükkel. A többség kivár, némelyek viszont már bejelentették, vagy bejelenteni készülnek, hogy díjvisszatérítéssel vagy jóváírással kedveskednek ügyfeleiknek, azaz a plusz bevételük egy részéről lemondanak a javukra.

A biztosítók – nem hivatalosan persze – amúgy azzal érvelnek a kivárás mellett, hogy bár a koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések miatt valóban kevesebb személyi sérüléses baleset történt az utakon, azonban a balesetek után kifizetettet kártérítések az alkatrészárak növekedése és más okok miatt már korán sem csökkentek ugyanolyan mértékben. Sőt, inkább nőttek.

Ha ez igaz, joggal vetődhet fel a kérdés: Egyes társaságok akkor miatt térítik vissza a már befizetett biztosítási díj egy részét valamilyen formában az ügyfeleiknek? Ők ellenségeik lennének a saját pénzüknek?

Az MNB szerint tavaly minden tényezőt figyelembe véve is nagyobb díjemelést hajtottak végre a biztosítók, mint amit a károk indokoltak volna. Az MNB, mint felügyeleti hatóság ezért mostantól negyedévente figyelni fogja és közzéteszi, hogy miképpen korrigálnak a biztosítók és egy új, úgynevezett KGFB-indexet vezetett be a szektor átláthatóságának javítása érdekében.

Mint az MNB mind ezekről kiadott közleményéből kitűnik, a gépjármű-felelősségbiztosítási indextől egyebek mellett a piaci verseny erősödését várja a felügyelet, és azt is remélik, hogy átláthatóságot hozhat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások árazásával kapcsolatban, erősíti a közbizalmat a biztosítás, a biztosítók és termékeik iránt. [Az MNB bejelentéséről kiadott közlemény itt érhető el.]

Hogy mi változik az index bevezetését követően ezeken túl?

A KGFB piac szerződésszámának 69 százalékát adó személyautókra vonatkozó mutató – az eddigi piaci kalkulációkkal szemben – a teljes piac adatai alapján kalkulál, figyelembe veszi a biztosítót váltók, maradók és az újonnan KGFB-t kötők szerződéseit, illetve „kisimítja” a naptári évfordulós szerződések torzító hatását is (utóbbi biztosításokra ugyanis a teljes piac átlagához képest magasabb bónusz-fokozatok és kisebb teljesítményű járművek jellemzők). Az index az egyedi használatú (nem flottás), normál üzemmódú és szerződésű (pl. nem taxi, nem határozott idejű biztosítás) autókra vonatkozó díjváltozásokat jelzi.

Összességében az MNB azt reméli, hogy a biztosítottak mielőtt szerződést kötnének, hosszabbítanának vagy a naptári, biztosítási fordulónapon átszerződnének, az eddiginél pontosabb, átláthatóbb és megbízhatóbb képet kaphatnak arról, hogy melyik biztosító szolgáltatása a legkedvezőbb számukra.

F.Gy.A.