Ki fizeti a kátyúkárt?

  • Nem kellenek kemény téli fagyok ahhoz, hogy évről évre szaporodjanak a  közlekedőket veszélyeztető kátyúk az utakon!
  • Akár több százezer forintos kárt, súlyos sérülésekkel, halálos áldozatokkal járó baleseteket is okozhatnak az úthibák
  • Ha már megtörtént a baj, hogyan dokumentáljuk, hogy mikor, hol és mitől sérült meg az autónk?
  • Hová forduljanak kártérítésért a kátyúkárt szenvedett autósok, és milyen bizonyítékokra lesz szükségük ahhoz, hogy valaki fizessen neki

Most van szezonja a kátyú-baleseteknek – figyelmeztetett a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban kiadott közleményében. Elsőre talán megmosolyogtató a vészharang kongatásuk, hogy „a téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi kátyúszezon”, mivel, hogy az idén még nem igazán voltak valódi, aszfaltszaggató téli fagyok.

Persze ahhoz, hogy az utakon kátyúk keletkezzenek nincs szükség túl nagy és tartós hidegre. Elég egy kisebb úthiba, ahol megállhat és tartósan megmaradhat a víz, márpedig efféle vízmegtartó lyukakból minden úton akad nálunk bőven. Mínusz egynéhány fok is elég, hogy a kis lyukban a kevés víz megfagyjon és az így keletkező jég elkezdje szétfeszegetni az aszfaltot.

A MABISZ adatai szerint a kátyúk okozta károk 60-70 százalékát az első negyedévben szenvedik el az autósok. Most van tehát az igazi kátyúkár-szezon.

A leggyakoribb kátyúk okozta kár a defekt. Súlyosabb esetben nemcsak a gumi, hanem a felni, még súlyosabb esetben a futómű is károsodhat. Szélsőséges esetekben akár súlyos, személyi sérüléssel járó balesetek okozói is lehetnek az úthibák. Például, ha a kátyú megdobja az autót. Nem kevésbé veszélyes, ha a sofőr későn veszi észre az úttesten tátongó lyukat és hirtelen kormánymozdulattal próbálja meg kikerülni, közben lesodródik az útról, vagy áttér a szembe jövő sávjába és fának, egy másik járműnek, útjelző táblának, betonoszlopnak ütközik.

Az autós kára az ilyen esetekben a pár tízezertől a több százezer forintig terjedhet. Idősebb autók akár gazdasági totálkárossá is válhatnak. Már csak azért is érdemes ilyenkor a szokottnál is óvatosabban vezetni. Az évnek ebben a részében még korán sötétedik, és napközben sem a legjobbak a látási viszonyok. Nehéz észrevenni a kátyút, főleg kisebb havazás vagy nagyobb esőzés után.

De még a legkörültekintőbb sofőrrel is megtörténhet, hogy nem tud kikerülni egy kátyút és a körülmények szerencsétlen összejátszásának köszönhetően kár éri. Ilyenkor fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért azok fenntartói felelnek, a káreseményt mindig a kárt elszenvedő autósnak kell bizonyítani.

Ennek nem fognak örülni a közlekedési rendőrök! A MABISZ azt javasolja, hogy a kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés. Akit ért már efféle kár, pontosan tudja miért! A rendőrség által kiállított jegyzőkönyv fontos és erős bizonyíték lehet a bizonyítási eljárás során, akár polgári perben kell valakinek érvényesítenie a kárigényét (mert nem volt megfelelő biztosítása), akár biztosítási káreseményről van szó. Pusztán az a tény, hogy a rendőrség is dokumentálta a helyszínt, megkönnyítheti, gyorsíthatja az ügyintézést.

De még akkor is érdemes dokumentálni a káreseményt, ha ezt a rendőrség is megteszi!

Minden autós pontosan tudja, érzi azt, amikor egy kátyú már komoly bajt okozott, azt nem lehet nem észrevenni. Ilyenkor a lehető leghamarabb biztonságosan álljon meg, álljon félre, kapcsolja be a vészvillogót, tegye ki a háromszöget, és láthatósági mellényben ballagjon vissza a baj forrásához, a vétkes kátyúhoz. Fotózza le a telefonjával, készítsen videofelvételt is a telefonnal, minél részletesebben és alaposabban dokumentáljon mindet a baleset helyszínén.

Keressen egy olyan tárgyat az autójában, aminek a méreteit ismeri, vagy utólag is könnyen le tudja mérni. Ez lehet akár az elsősegélydoboz vagy a pumpa, bármi. Helyezze el a kátyú egy pontján, viszonyítási tárgyként. Később ehhez a viszonyítási tárgyhoz lehet majd arányítani a kátyú méreteit.

Fotózza, videózza le az autón keletkezett sérüléseket is. Megint csak érdemes ügyelni arra, hogy a felvételek kellően részletgazdagok, átfogóak és élesek legyen. A helyszínelők (a filmben és a valóságban is) ezt úgy csinálják, hogy előbb készítenek pár nagy totált a járműről, ilyenkor ők méterrudat használnak viszonyítási pontként, a   balesetet dokumentáló autósnak is érdemes viszonyítási tárgyként az autó sérült része közelében elhelyezni a kátyúnál már használt tárgyat. Csak, hogy egyértelmű legyen később, hogy melyik sérülés mekkora volt.

Ez után fokozatosan ráközelítenek a sérült részre, majd azon belül az egyes kisebb sérülésekre.

Ha az esetnek vannak tanúi, mindenképpen írják fel az adataikat, az autójuk rendszámát, a telefonszámukat, hogy ha a biztosító, a biztosítók magánnyomozói vagy a hatóság meg akarja hallgatni őket, megtalálhatók legyenek.

A károsult autósoknak a közút fenntartójától kell kérni a káruk megtérítését. A bejelentéshez célszerű mellékelni minden bizonyítékot, a helyszínen készült fotóktól, a tanúk adatain át, a hatósági jegyzőkönyvig (ha van) és a kár pontos összegét igazoló javítási számlákat. Szükség lesz még a forgalmi engedély másolatára, és a tulajdonos, üzembentartó elérhetőségeire, és annak az adataira, aki a baleset idején az autót vezette, ha nem az előbb említettek valamelyike vezetett.

A MABISZ azt javasolja, hogy ezeket a dokumentumokat – sőt, ha mód van rá, még a baleset miatt kicserélt alkatrészeket is – érdemes megőrizni az eljárás befejezéséig, amíg a közútkezelő vagy a biztosító meg nem fizette a kárt, és további jogorvoslatra  már nem tartunk igényt, vagy nincs lehetőségünk.

Több jármű károsodása esetén (például kocsi és pótkocsi) a károkat külön-külön kell bejelenteni. Értelemszerűen dokumentálni is.

Akinek van kátyúkár-biztosítása (a kötelező vagy a casco mellé kiegészítő biztosításként lehet kötni szinte minden biztosítónál évi két-háromezer forint fejében) az ne a közútkezelőt, hanem a saját biztosítóját keresse meg, ott jelentse be a káreseményt a biztosító által szerződésben előírt módon és határidőn belül. Ilyenkor a biztosító fizet, és utána majd ő rendezi a számlát a közútkezelővel.

Ilyenkor is célszerű mindent dokumentálni és pontosan rögzíteni, különben a biztosító nem fog fizetni. Ahogy akkor sem, ha kiderül, hogy az autós az adott útszakaszon a megengedettnél gyorsabban hajtott vagy – és itt a csapda, amibe a legtöbb autós belesétál – ha az úthibákra külön tábla figyelmeztetett.

Nálunk sajnos sok olyan út található, ahol jobbára csak az úthibákra figyelmeztető táblákat cserélgetik, már ha legalább azokat „frissen tartják”, miközben a burkolat csak romlik. Az ilyen lyukas utakon érdemes lassan hajtani, óvatosan kerülgetni a kátyúkat, mert ha a figyelmeztetés ellenére kátyúkárt szenvedünk, senki nem fizeti meg a kárunkat.

F.Gy.A.

Útszakasz Kezelő Bejelentés
Településeket összekötő utak, autópályák Magyar Közút Zrt. elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszok illetékes önkormányzat személyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai Budapest Közút Zrt. személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött “Kátyúkár bejelentő lap” csatolásával

Forrás: MABISZ