Ki látott már gyorshajtásért megbírságolt kerékpárost?

• Sok újdonsült és nem újdonsült kerékpáros úgy teker, mintha nem létezne KRESZ.
• Miért tekernek a bringások a zebrákon és a járdákon, ha egyszer nekik ott tilos?
• Nem minden egyirányú utcába hajthatnak be a bringások következmények nélkül.
• A piroson áthajtás fix 50 ezer forintba kerül, négy keréken is, két keréken is.

A Budapesti Autósok Közössége Pofátlan(tan)ítást a bringásoknak (is) címmel tett közzé egy amatőr videót a honlapján (bpiautosok.hu). Készítőjének állítása szerint 28 perc alatt követték el azokat a szabálysértéseket, amelyekből a másfél perces mozit összeállította.

A felvétel tanúsága szerint a piros lámpát sok biciklis nem tartja kötelezőnek magára nézve. A videó készítője szerint abban a 28 percben, mialatt forgatott, nagyjából fele-fele arányban álltak meg, illetve hajtottak át a tilos jelzésen a bringások.

(Azért azt is jegyezzük meg, a felvételen az is látszik, hogy az autósok sem mind álltak meg a piros lámpa előtt, és amúgy a négy keréken közlekedők is gyakran látják halványzöldnek a sárga, de olykor még a piros jelzést is.)

Talán a legelképesztőbb mégis az, amikor egy kerékpáros szabályosan megáll a lámpa tilos jelzésére, majd, amikor három bringás társa is elhúz mellette, úgy dönt, ő sem lesz lúzer, ha más se áll meg, ő sem vár a zöldre, főleg, hogy amúgy sem akar egyetlen gyalogos sem átkelni a lámpával védett zebrán.

Szemtanúi lehettünk egy majdnem karambolnak két bringás között. Az egyik (szabálytalanul) áthajtott a piroson, a másik pedig (szintén szabálytalanul) áthajtott a zebrán a gyalogosok között, akiknek ekkor értelemszerűen zöldet mutatott a lámpa.

Egy másik bringás miután óvatosan áthajtott a piroson, vett egy éles balkanyart és folytatta tovább az útját a zebrán. Természetesen nem szállt le a drótszamárról.

Senkinek ne legyenek kétségei, a kerékpárosok és a térfigyelő kamerák előtt ülők is szép számmal tudnának bemutatni szabálytalankodó, a kerékpárosokat veszélyeztető autósokat. Ami a közlekedési morált, a szabályok betartását illeti, a közlekedők egyik csoportja sem sokkal különb a másiknál.

Mostanában persze rájár a rúd a kerékpárosokra. Ennek – úgy tűnik – az egyik oka az, hogy divatból(?), kényszerből(?) mind több autós használ ma már fedélzeti kamerát, így ma már nemcsak a sportkamerával közlekedő fiatal és sportbringások tudják videofelvételekkel dokumentálni a sérelmükre elkövetett autós szabálysértéseket. Ma már  az autósok is egyre több felvételt készítenek és tesznek közzé a forgalomban „életveszélyesen” szlalomozó, piroson áthajtó, zebrán kerekező és a járdára fel-felugrató bringásokról. Vagy épp arról, amikor egy bringás gázolja el a zebrán szabályosan és gyanútlanul közlekedő gyalogost.

Nemrég mi is bemutattuk a felvételt, amit szintén egy autó fedélzeti kamerája rögzített Budapesten, a Rákóczi úton, ahol egy piroson áthajtó kerékpáros elütött egy gyalogost. [A gázoló bringásról készült videó innen is elérhető. Szerencsére annak a gázolásnak nem lettek súlyosabb következményei, legalábbis a közzétett felvétel alapján erre lehet következtetni.

A koronavírus-járvány óta jelentősen nőtt a kerékpáros-forgalom a nagyvárosok útjain. Sokan inkább bérelt kerékpárral közlekednek, így kerülik el a közösségi közlekedést és az azzal járó kötelező maszkviselést, és csökkentik egyszersmind a megfertőződés kockázatát., de sokan mostanában vásárolták meg első kerékpárjukat.

Azonban az újdonsült városi bringások szabályismerete finoman szólva hagy kívánni valót maga után, bár sokak szerint az utakon évek óta kerekezők sem tartanak be számos szabályt. Emiatt már nemcsak az autós-kerékpáros afférok számítanak mindennaposnak, hanem a kerékpáros-gyalogos konfliktusok is a járdát kerékpárútkén használó bringások miatt.

Számba vettük mik a legtipikusabb biciklis szabályszegések, és hogyan kellene szabályosan közlekedni az adott utakon, illetve helyzetekben!

Mindenekelőtt fontos tisztázni: a kerékpár (emberi erővel hajtott) jármű! Ilyetén semmi keresni valója a járdán, és persze a zebrán sincs helye, ha csak nem tolja a gazdája, de erre majd még visszatérünk.

Kerékpárral kerékpárúton, kerékpársávon, illetve, amennyiben ezt külön tábla engedélyezi buszsávban lehet közlekedni. Ha ezek egyike sincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg – ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik – a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva.

Nem véletlen nem szerepel a felsorolásban a járda. Járdán kerékpározni tilos! Kivétel ott, ahol az út valamilyen okból kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, akkor, de csak akkor a járdán is szabad kerékpárral közlekedni. De akkor is csak úgy, hogy ha nem zavarják a gyalogosokat, és legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel.

Itt jogosan kacag fel az olvasó, hiszen nem igen volt/van rá példa, hogy a rendőrök a járdán esetleg indokoltan bringázó kerékpárosok sebeségét mérték volna, pláne, hogy a 10 km/óra sebességhatárt túllépőket megbírságolták volna. De, hát ilyen vicces a mi KRESZ-ünk.

A gyakorlatban meg a körúton sem zavarja le senki a bringásokat a járdáról, noha a Nagykörút jelentős részén szeptemberig mindkét oldalon elvettek egy-egy sávot az autósoktól és a helyükön biciklisávot alakítottak ki. Sokan használják is azokat, kétségtelen, de legalább annyian vannak, akik nem élnek a lehetőséggel is inkább a gyalogosok között szlalomoznak.

Egyebekben csak a 12 évesnél fiatalabbak kerekezhetnének a járdán.

Kerékpárral az út szélén kell közlekedni egy sorban. Tehát a barátok, szerelmespárok is csak egymás mögött haladhatnak. Egymás mellett kizárólag az arra alkalmas szélességű kiépített kerékpárúton kerekezhetnek a  bringások.

Fontos tudni, mielőtt valaki útnak indul: abból, hogy egy úton tilos kerékpárral közlekedni, nem következik, hogy akkor az út menti járdán szabad! Egy-egy kerékpártúra előtt érdemes ilyen szempontból is megvizsgálni a tervezett útvonalat!

Gyakori szabályszegés, hogy sokan úgy gondolják, rájuk nem vonatkoznak sem a lámpák jelzései, sem a kötelező haladási irányt jelző táblák. Márpedig vonatkoznak. És akkor is, ha – tény – sok autós is igen gyakran látja zöldnek a sárgát, sőt, halványzöldnek a pirosat.

Szabálytalan az a kerékpáros gyakorlat, amire a Budapesti Autósok Közössége oldalára és a youtube-ra is feltöltött videón is láthatunk nem is egy példát, hogy bár piros a lámpa, de éppen senki nem megy át a zebrán (mert nincs is ott éppen senki, aki át akarna menni az út másik oldalára, vagy csak még van annyi hely előttük, ahol egy bringás simán átkerekezhet), akkor nyugodtan át lehet menni.

Nem árt tudni: a piroson áthajtás 50 ezer forintos közigazgatási bírsággal jár. Volt már rá példa, hogy egy biciklis futár épp a rendőrség egyik Pofátlan(TAN)ító autójának kamerája előtt kerekezett át a piroson. Ráment a negyed havi fizetése, vagy talán még több is.

Még mindig masszívan tartja magát a kerékpárosok körében az a tévhit, hogy ők bármikor behajthatnak a forgalommal szembe is az egyirányú utcába. Márpedig ez nem igaz. Csak ott mehetnek szembe a forgalommal, ahol erre kiegészítő tábla engedélyt ad. Ezt azért kell, illetve kellene komolyan venni, mert az autósok csak ott számítanak szembe jövő bringásra, ahol a felbukkanásukra az utca elején a kiegészítő tábla figyelmezteti őket.

A bringásoknál nincs teljes alkoholtilalom, de ez nem jelenti azt, hogy a gyanúsan kacsázó bringásokat nem állítja ki a rendőr. A szabály úgy szól, hogy annyit ihat a bringás, hogy még biztonságosan részt vehessen a forgalomban. Ha balesetet okoz, akkor nem tartotta be ezt a szabályt, és ez esetben ő sem úszhatja meg az ittas vezetésének a következményeit.

Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb kerékpáros szervezet épp ezért nem is javasolja követőinek, hogy ittasan kerékpárra üljenek.

Minden biciklit fel kell szerelni elől fehér, hátul piros fénnyel világító lámpával, és ezeket nemcsak este, hanem rossz látási viszonyok között is használni kell. Lakott területen kívül a fényvisszaverő mellény (ruházat) viselése is kötelező.

Mivel a kerékpár is jármű, a bringásoknak is ugyanazokat a közlekedési szabályokat kell betartani, mint az autósoknak. Van persze néhány kivétel. Például, hogy lakott területen kívül nem kanyarodhatnak csak úgy balra. Le kell szállniuk a kerékpárjukról és át kell azt tolniuk az úttesten, utána felülhetnek és folytathatják az útjukat.

A zebrán csak a gyalogosoknak van elsőbbségük. A bicikliseknek nincs. A zebrán gyalogosok között átbiciklizni nemcsak tilos, veszélyes is, hiszen elég egy óvatlan mozdulat,  egy megbotló gyalogos, s ha mégoly lassan is tekerne át a zebrán egy kerékpáros, annak akár súlyos sérülésekkel járó baleset is lehet a vége.

Másfelől, az autósok a gyalogosokat figyelik. (Őket kellene figyelniük.) Ennek elsősorban az olyan gyalogos-átkelőhelyeknél van jelentősége, amelyeket nem véd lámpa. Az olyan helyeken ugyanis a zebrát az előírt körültekintéssel megközelítő autósok (és sajnos koránt sem minden autós ilyen) csak azt figyeli, hogy az út szélének közelében várakozó, közlekedő gyalogosok vajon át akarnak-e kelni az úton vagy sem. Ha csak nincs a gyalogátkelőhellyel párhuzamos kiépített kerékpárút, arra nem kell számítaniuk, hogy egyszer csak majd a semmiből 10-20 kilométer/órás sebességgel átrobog valaki előttük kerékpárral a zebrán.

Lakott területen belül csak akkor kell leszállniuk, ha a zebrán akarnak átkelni. A zebrán áthajtani a gyalogosok között tilos, de akkor se szabad, ha egyetlen gyalogos sincs a zebrán.

Fontos, hogy a kerékpárosokra is vonatkozik a jobbra tartás kötelezettsége. Például akkor, ha lámpa vagy valamilyen forgalmi akadály miatt feltorlódott autók mellett haladnak el, hogy előre soroljanak, amire a KRESZ számukra lehetőséget ad. Azonban ilyenkor a várakozó járműveket jobbról kell kikerülniük. A jobbra kanyarodási szándékukat szabályosan jelző járműveket azonban nem akadályozhatják a megkezdett manőver végrehajtásában.

 F.Gy.A.