Elektromos rásegítésű kerékpárok hatása a közlekedésbiztonságra

„Mivel a kerékpárfajtákkal kapcsolatos jelenlegi szabályozás elavult, hiányosan vagy egyáltalán nem kezeli az utóbbi években terjedő elektromos és különleges kialakítású kerékpárok kérdését.”

A kutatás célja

Napjainkban egyre gyorsuló ütemben fejlődnek és terjednek el újszerű közlekedéstechnológiai megoldások és eszközök, a közlekedési rendszer fenntarthatóságának, a közlekedők komfortérzetének javítása érdekében, melyek egyben új kutatási területeket generálnak a szakemberek számára.

Kutatásunk célja a kerékpározás terén új alternatívát jelentő elektromos kerékpárok, kiemelt fókuszban az elektromos rásegítéssel rendelkező (pedelec) kerékpárok elterjedésével várható hatások vizsgálata, a közlekedésbiztonsággal, városi mobilitásra gyakorolt hatással, a felhasználói elvárásokkal, illetve szabályozási problémákkal kapcsolatos kérdések megválaszolása volt.

Elért eredmények

Tanulmányunkban bemutattuk az érintett és kapcsolódó technológiák főbb műszaki jellemzőit, a jelenlegi nemzetközi és hazai elterjedtségre vonatkozóan elérhető adatokat, továbbá összefoglaltuk a kapcsolódó műszaki és jogi szabályozásokat. Javaslatokat gyűjtöttünk össze az elektromos meghajtással rendelkező kerékpárok terjesztésének ösztönzési lehetőségeire vonatkozóan (pl. pénzügyi, szabályozási, beruházási jellegű ösztönzők).

Az elektromos kerékpár használat jelenlegi hazai arányának becslése érdekében 4 helyszínen végeztünk megfigyeléses méréseket. A kapott eredmények alapján összesen igen alacsony, 1,22% értéket kaptunk az elektromos meghajtású kerékpárok jelenlegi jelenléti arányára vonatkozóan. A helyszíni tapasztalataink alapján ezek nagy része az idősebb közlekedők által használt, aránylag olcsón beszerezhető „Tornádó” típusú (robogó jellegű) elektromos kerékpárok voltak.

Az elektromos meghajtású kerékpárokkal kapcsolatos közlekedésbiztonsági problémák feltárása érdekében részletes irodalomkutatást végeztünk, és javaslatokat tettünk a kerékpárosok biztonságának növelését célzó intézkedésekre.

Személysérüléses közúti balesetekben kerékpáron megsérültek számának alakulása Magyarországon 2011-2018 között

A hazai közlekedésbiztonsági adatok a kerékpárosok közlekedésbiztonságának elmúlt évekbeli javulását tükrözik, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a jövőbeli adatrögzítés terjedjen ki a kerékpárok fajtáinak (pedelec, s-pedelec, e-bike, hagyományos kerékpár) rögzítésére is. A feltárt eredmények alapján gyermekkorban az elsőbbségi, megállási szabályok ismertetésére és betartatására kell fókuszálni. Időskorban szintén az elsőbbségadás, illetve a járműkezelés kérdésköre emelendő fókuszba, melyet a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztottak. Ez kiemelt jelentőségű az elektromos kerékpárok vonatkozásában is, hiszen ezen eszközök eltérő dinamikai tulajdonságaik, illetve nagy súlyuk miatt a hagyományos kerékpároktól eltérő járműkezelést igényelnek. A nemzetközi szakirodalmi eredmények azt mutatták, hogy az elektromos kerékpár nagyobb sebessége dinamikusabb gyorsulással és több előzéssel jár, nagyobb súlya pedig az egyensúlyozásban jelenthet nehézséget. Az elektromos kerékpárral nem történik több baleset, ugyanakkor a sérülések kimenetelei a fentiekből adódóan súlyosabbak.

A hazai kerékpározási szokásokat, illetve az elektromos kerékpárok technológiájával kapcsolatos felhasználói elvárásokat, véleményeket kérdőíves kikérdezéssel tártuk fel. A kérdőívet 599 kerékpáros töltötte ki, 15,5%-uk szokott valamilyen elektromos meghajtással rendelkező kerékpárt használni, további 38,4% pedig nyitott a technológiára, szívesen kipróbálná, használná azt.

Az elektromos kerékpárok potenciális előnyeinek és problémáinak értékelése alapján a válaszadók az elektromos kerékpárok előnyeit a tömegközlekedéshez képest, illetve az autózáshoz képest is jóval magasabbnak tartják, mint a hagyományos kerékpározáshoz képest. A legrelevánsabbnak ítélt előnyök: mobilisabbá teszi az egyébként nehezebben kerékpározókat; környezetkímélő; az autózáshoz képest alacsonyabb a költsége, a tömegközlekedéshez képest magasabb a rendelkezésre állása. A legrelevánsabbnak ítélt hátrányok: túl drága; nem tudják biztonságosan otthagyni úti céljuknál; nagy súly; technológia nem ismerete.

Az elektromos kerékpárok előnyeit a technológiát szívesen kipróbáló csoportok, továbbá a dombos vidéken élők ítélték legjelentősebbnek. Az elektromos kerékpárok árával, illetve a tárolás és úticélnál parkolás, otthagyás kérdésköreivel leginkább azoknak van problémája, akik nem használják, pedig szívesen kipróbálnák ezeket az eszközöket. E problémák enyhítése tehát hatékony megoldás lehet az elektromos kerékpárok szélesebb körű elterjesztését illetően.

A városi mobilitásra gyakorolt hatások feltárása során az elektromos kerékpározással kapcsolatos nemzetközi véleményfeltárások eredményeit, használati jellemzőit mutattuk be. Az elektromos rásegítésű kerékpárok erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit táblázatos formában (SWOT-analízis) foglaltuk össze.

A pedelecek elterjedésével kapcsolatos SWOT elemzés

Erősségek
Gyengeségek
A PEDELEC kerékpárok jelentősen megkönnyíthetik a mindennapi mobilitást, a kerékpározást, a munkába (vagy iskolába) járást, azok gyorsabb, a kerékpározáshoz képest nagyobb hatótávolságú és könnyebb hajtású kivitele révén.
Az elektromos rásegítés támogatást nyújt a fizikai korlátokkal élő egyének számára (csökkent cselekvőképességű, idős, stb. felhasználók).
Erősíti / könnyíti a hivatásforgalmat és innoválja a közlekedési piacot.
Lazább jogi szabályozás által könnyebben hozzáférhetőek, mint a motorizált közlekedés egyéb járművei. (Ez ugyanakkor veszélyeket és szabályozási szükségleteket is támaszt!)
Infrastruktúra igénye kisebb, mint a motorizált közlekedés egyéb járműveinek.
Alacsony töltöttségi szintnél tiszta izomerővel is használható az eszköz.
Nagy mozgási szabadság.
Nincs évszakhoz kötve.
Parkolási nehézségek és költségek elmaradása
Fenntartható, tiszta közlekedési mód.
Egészségmegóvó hatású, az aktív testmozgás által, az egészségügyi kiadások mérséklése.
Megfelelő körültekintés mellet nagymértékben növelheti a közlekedés biztonságot.
Kisebb teret foglalnak el az utakon.
Csökkentik a közösségi közlekedés túlterheltségét.
Kiterjeszti a közösségi közlekedéssel kombinált kerékpározás lehetőségét.
Egy-egy jelentős számú alkalmazottat, látogatót vonzó objektum (vállalkozás, bank, egyetem stb.) gyűjtőterületét jelentősen megnöveli
A jogi szabályzás jelenleg kiforratlan. A bevezetés még kezdeti fázisban és a technológia paraméterek sem harmonizáltak, ezért még számos szabályozandó terület felmerülhet.
A rosszul, alulméretezett vázra szerelt egységek meghibásodást, balesetet eredményezhetnek. Melyeknél fokozó körülmény a piac szabályozatlansága, számos alacsonyabb minőségű távol-keleti „olcsó” termék is elérhető.
A pedelec járművek nehezebbek, mint a hagyományos kerékpárok ezért tárolásukra és szállításukra korlátozottabbak a lehetőségek.
A technológia még jóval drágább a hagyományos kerékpárokhoz képest.
A nagyobb sebesség nagyobb és súlyosabb kimenetelű baleseti kockázatot is jelenthet.
Sok területen még további jogi szabályozásra szorul.
Lehetőségek
Veszélyek
Az infokommunikációs és elektromobilitási területek fejlődése további fejlődéseket eredményezhet a pedelec rendszerekben is.
Az ITS alkalmazása tovább segítheti a pedelec és e-bike rendszerek népszerűségének növekedését (multimodális forgalom, kerékpármegosztók, navigációs és utazási információs szolgáltatások által).
A városi logisztikai folyamatok és a teherszállítás jól és könnyen támogatható, megújítható az elektromos rásegítésű eszközökkel.
Az üzemi (mikro), helyi (városi) és a távolsági forgalomban is nagy potenciállal bír a személygépjármű forgalom kiváltására.
A kellő odafigyelés és társadalmi felkészültség hiányában közlekedésbiztonsági kockázatot is jelenthet.
A hagyományos kerékpárokhoz képest a nagyobb sebesség hosszabb fékúthoz, illetve a közlekedés egyéb résztvevői által való téves megítéléshez vezethet. Ezen kívül növeli az előzések, és a többi közlekedővel való interakciók számát.
A laza jogi szabályzás és a harmonizáció és a minőségi előírások / minőségbiztosítási elvárások hiánya kiskapukat, kereskedelmi, és biztonsági (jogi, személyi, adat) kockázatot is jelent.
Az infrastrukturális beruházások a kellő fenntartás és más véleményformáló illetve kiegészítő intézkedések hiányában hamar és könnyen hatásukat veszthetik, amortizálódhatnak, vagy célt veszthetnek.

Hangsúlyoztuk, hogy az elektromos meghajtású eszközök használata, és a „mobilitás, mint szolgáltatás” koncepciójának megjelenése a fenntarthatóság oldaláról nézve igen üdvös, ugyanakkor számolni kell a bemutatott közlekedésbiztonsági kockázatokkal, és a jogi szabályzás szükségességével. Ez utóbbi kérdéskör válaszaként tanulmányunkban a KTI által számos szakértővel együttműködésben kidolgozott szabályozási (KRESZ módosítási) javaslatot közöltünk, mivel a kerékpárfajtákkal kapcsolatos jelenlegi szabályozás elavult, hiányosan vagy egyáltalán nem kezeli az utóbbi években terjedő elektromos eszközök és kerékpárok kérdését. Javaslatunk ennek megoldására két új eszköz („gyalogos eszközök”; „könnyű közlekedési eszközök”) definiálását tartja fontosnak. A definiált kategóriák terén fontos, hogy a különféle közlekedési terekben lehetséges közlekedésük, és a maximálisan választható sebességük is meghatározásra kerüljenek, melyre szintén javaslatot adtunk.

Következtetések

Kutatásunk során áttekintést nyújtottunk az elektromos meghajtással rendelkező kerékpárok jellemzőiről, jelenlegi használati arányairól. Felmértük a felhasználói elvárásokat, véleményeket, azonosítottuk az érzékelt előnyöket és hátrányokat. Az eredmények felhasználásával az eszközök szélesebb körű elterjedése ösztönözhető. Az elektromos kerékpározás elterjedésének hatására számolni kell a felmerülő potenciális közlekedésbiztonsági kockázatokkal, melyeket rendszerszemléletben azonosítottunk. Szintén fontos kapcsolódó kérdéskör a jogi szabályozás, melyre válaszul szabályozási javaslatot dolgoztunk ki.

Közlekedéstudományi Intézet