Elsőbbségadási hajlandóság gyalogosok és kerékpárosok részére

Gyalogosok és kerékpárosok részére az elsőbbségadási hajlandóság értékelő, elemző vizsgálata jelzőtáblás szabályozású kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken és kerékpáros átvezetéseken

„Az irányokat összevetve az elsőbbségadási hajlandóságban jelentős eltéréseket tapasztaltunk, melynek okai részben az irányonként eltérő befolyásoló tényezők voltak.”

A kutatás célja

Elsődleges célunk az országosan kijelölt 13 helyszínen a gyalogosok és kerékpárosok részére az elsőbbségadási hajlandóság mértékének vizsgálata és elemzése volt. Kutatásunk során ezen túlmenően azonosítottuk és értékeltük a lakott területen belüli, jelzőtáblás szabályozású kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonságát, elsőbbségi viszonyait befolyásoló, potenciális kockázati tényezőket. Az elsőbbségadási hajlandóságot olyan helyszíneken vizsgáltuk, melyek előzetesen valamilyen szempontból (kialakítás, minőségi jellemzők, zavaró tényezők jelenléte, stb.) kockázatosnak, vagy befolyásoltnak minősíthetők.

Elért eredmények

A kutatás első fázisában a kijelölt gyalogos-átkelőhelyekre fókuszálva olyan befolyásoló, potenciális kockázati tényezőket azonosítottunk, melyek a lakott területen belül kijelölt gyalogos-átkelőhelyek közlekedésbiztonsági szintjét negatív irányban befolyásolhatják. Ezeket rendszerszemléletben 4 kategóriába soroltuk:

  1. A kijelölt gyalogos-átkelőhely műszaki kialakításával, szabályozásával kapcsolatos tényezők
  2. A kijelölt gyalogos-átkelőhely és környezetének építési kialakításával kapcsolatos tényezők
  3. A kijelölt gyalogos-átkelőhely és környezetének forgalomtechnikai kialakításával kapcsolatos tényezők
  4. Figyelmet megosztó forgalmi jellemzők, szituációk és objektumok

A potenciális kockázati tényezőket szakértők bevonásával az alábbi szempontok szerint értékeltük:

  • Járművezetők hibájából adódó balesetek kockázatára gyakorolt hatás
  • Gyalogosok hibájából adódó balesetek kockázatára gyakorolt hatás
  • Elsőbbségadási arányra gyakorolt hatás
  • Előfordulási gyakoriság
  • Fokozott figyelmi beállítódás elérését gátló hatás

Az értékelések alapján KIPA rangsorolást, és klaszteranalízist alkalmaztunk. Az eredmények definiálták a szakértők által előzetesen leginkább kritikusnak ítélt tényezőket: közvilágítás hiánya, vagy nem megfelelősége; azonos irányú, párhuzamos sávok keresztezése; a gyalogosok/járművezetők észlelésének takaró elemek miatti akadályoztatottsága; megfelelő távolságból történő nehéz felismerhetőség.

A befolyásoló tényezők értékelését követően 10 gyalogos-átkelőhely és 3 kerékpáros átvezetés esetén, a helyszíneken a két irányt, továbbá a forgalmi sávokat, a gyalogosok érkezési irányát, és az elsőbbségadás módját is megkülönböztetve végeztünk méréseket. A helyszíneket részletesen, adatokkal, képekkel illusztrálva ismertettük, forgalomtechnikai szempontból elemeztük.

A kerékpárosok elsőbbségadási hajlandóságával, illetve részükre való elsőbbségadással kapcsolatosan kapott eredmények alapján azt tapasztaltuk, hogy közös gyalogos-kerékpáros átkelőhelyen annak ellenére, hogy a KRESZ szerint a kerékpárosnak nincs elsőbbsége, 29%-uk nem áll meg, és nem is száll le az eszközről abban az esetben sem, ha van keresztező járműforgalom, azaz majdnem minden harmadik kerékpáros elsőbbséget kényszerít ki magának. Amennyiben a kerékpárosok az átvezetésen elsőbbséggel rendelkeznek, szinte mindenki elsőbbségi viszonyát érvényesítve megállás nélkül halad tovább. Fordított esetben, azaz olyan átvezetéseknél, ahol a kerékpárosnak nincs elsőbbsége, 12,1% megállás nélkül az átkelőre hajtott a járművek előtt áthúzva a táblával is jelzett elsőbbségadási kötelezettség ellenére. Általánosságban azt tapasztaltuk, hogy a férfiak kockáztatóbbak, a nők óvatosabbak az átkeléskor.

A gyalogosoknak történő elsőbbségadási hajlandóságok értékelését a gyalogos érkezési iránya, illetve az elsőbbségadás formája szerint megkülönböztetve végeztük el, minden esetben megvizsgáltuk az értékek napon belüli, illetve interakciószámok függvényében mért alakulását is. Néhány helyszínen lézeres sebességméréseket is végeztünk. Érdekes módon, a legtöbb helyszínen a járművezetők a balról jövő gyalogosoknak nagyobb arányban adtak elsőbbséget, mint a jobbról érkező gyalogosoknak. Általánosságban azt figyeltük meg, hogy amennyiben egy adott helyszínen magas az elsőbbségadási hajlandóság, ott a járművezetők az elsőbbségadás formáját tekintve is előzékenyebbek (szándékra történő elsőbbségadás). Az olyan helyszíneken, ahol alacsony volt az elsőbbségadási hajlandóság, az átlagosnál nagyobb arányban csak úgy kaptak elsőbbséget a gyalogosok, ha lelépéssel ”kikényszerítették” azt. Az interakciószámokkal az elsőbbségadási hajlandóság a legtöbb esetben egyenesen arányosan alakult: magasabb interakciószám, azaz nagyobb gyalogos és járműforgalmak esetén magasabb elsőbbségadási hajlandóságokat mértünk, ez különösen a reggeli és délutáni csúcsidőszakokban volt jellemző.

Elsőbbségadási hajlandóság az interakcióba kerülő járművek figyelembe vételével – Budapest, Fehérvári úti mérési helyszín

A legkedvezőbb elsőbbségadási hajlandóság értékek 81-92% körül alakultak, míg a legkedvezőtlenebb helyszíneken 43-50% közti eredményeket kaptunk. A helyszínek és irányok közti eltérések oka részben az eltérő befolyásoló tényezők jelenléte volt, mely lehetőséget nyújtott a tényezők értékelésére. Referencia értékként olyan helyszínek elsőbbségadási értékeihez viszonyítottunk, ahol azonosítható befolyásoló, kockázati tényezők nem állnak fent, a gyalogos-átkelőhely folyópályás, egyszerű, és megfelelően kialakított (az országos referencia elsőbbségadási hajlandóság érték: 78,3%).

A legtöbb esetben a mért eredmények az előzetes szakértői értékelést (például az átkelőhely nehéz felismerhetőségének, illetve a takaró elemek miatti kockázatoknak a jelentős szerepét, akárcsak az előzési tilalom hiányának elsőbbségadásra gyakorolt alacsony jelentőségét) alátámasztották. Ugyanakkor némely tényező esetén eltéréseket is azonosítottunk, például: a hangolt útvonalon, jelzőlámpás csomópontok közelében fekvő jelzőtáblás kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken kiemelten alacsony elsőbbségadási hajlandóságokat mértünk; az átkelőhely utáni figyelem megosztó szituációk esetén pedig megmutattuk, hogy azok jellegüktől függően akár jelentősen pozitív irányba is befolyásolhatják az elsőbbségadási hajlandóságot.

Következtetések

A kutatás során feltártuk a különböző típusú kerékpáros átvezetéseken a járművezetők és kerékpárosok viselkedését. A gyalogos-átkelőhelyeken mért elsőbbségadási hajlandóság értékek, továbbá szakértői értékelések együttes alkalmazásával meghatároztuk az átkelőhelyeknél fennálló potenciális kockázati tényezők közlekedésbiztonságra, és elsőbbségadásra gyakorolt hatásait. Az eredmények felhasználásával a lakott területen belüli, jelzőtáblás szabályozású kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonságát, elsőbbségadási viszonyait javítani kívánó intézkedések hatékonyan támogathatók.

Közlekedéstudományi Intézet