Legyen május 11. „A Közlekedési Kultúra Világnapja”!

Harcban a közlekedés „vírusa” ellen

Bíró József

2010. márciusában az ENSZ közgyűlés több mint 90 ország – köztük Magyarország – kiemelt támogatásával elfogadta a „Cselekvések Évtizede a Közlekedésbiztonságért” (Decade of Action for Road Safety) 2011-2020 programot, mint az emberiség történelmének első világméretű közlekedésbiztonsági programját. Hazánkban – a világon elsőként – 2015 óta május 11-e „A Közlekedési Kultúra Napja”, amely hagyományteremtő napot ebben az esztendőben világméretűvé kívánják kiterjeszteni az ünnep hazai ötletgazdái.
Az idei „A Közlekedési Kultúra Napja” alkalmából Bíró Józseffel, a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) társelnökével, a közlekedésbiztonsági tagozat elnökével, a nagyszabású rendezvénysorozat ötletgazdájával beszélgettünk.
– Talán kimondhatjuk, hogy a közlekedésbiztonság alapja az, amit önök a megemlékezésük napjában megfogalmaztak. A közlekedési kultúra jellemzően országonként eltérő, és sokat elárul a társadalmakról is. Hogyan alakult a kezdeményezésük első hat éve?
– Az ENSZ által indított program a Föld valamennyi kontinensén2011. május 11-én vette kezdetét a közlekedésbiztonsági kockázatok tudatosítása, a cselekvésre ösztönzés és az együttműködés fontosságának hangsúlyozása jegyében. Hazánkban 2015. május 11-én – hagyományteremtő céllal – rendeztük meg az első „A Közlekedési Kultúra Napja” című rendezvénysorozatot, amelyre idén május 11-én is sor kerül majd. Nagy örömünkre szolgál, hogy egyre nagyobb érdeklődés kíséri, mind több szervezet csatlakozik az e napra szervezett országos rendezvénysorozathoz. Még tavaly, a pandémia idején is – igaz csak online formában – sikerült a figyelem középpontjába állítani „A Közlekedési Kultúra Napja” rendezvényeinket. Bár ezekben a rendhagyó időkben érthetően a koronavírus világjárvány került az emberiség fókuszába, ám ebben az időszakban sem feledkezhetünk meg arról, hogy a közlekedés is vívja a maga „vírusa” elleni harcát: ezt a „vírust” közlekedési balesetnek hívják. A COVID-19-hez hasonlóan ez is váratlan, fájdalmas, kíméletlen és kegyetlen tud lenni. A vírushordozó – esetünkben a balesetet okozó – reggel, amikor útjára indul még nem sejti, hogy figyelmetlensége, felelőtlensége, fáradtsága, kivagyisága vagy éppen agresszivitása miatt megváltozik az élete. És ebből a szempontból talán nem is fontos, hogy ő maga sérül-e meg, vagy a magatartása miatt ártatlanok vesztik életüket, családok kerülnek egy életre kilátástalan helyzetbe. Mivel a közlekedési balesetekkel már régebb óta együtt élünk, így itt megvan a kipróbált vakcina is, úgy hívják: közlekedési kultúra. Az önmagunkra és egymásra odafigyelő, partnerségen alapuló, biztonságtudatos magatartásformák, viselkedési minták tárháza az, ami segít a közlekedési baleseti „vírus” leküzdésében.
– Szerencsére az elmúlt időszakban megállapítható volt, hogy hazánk jelentős eredményeket ért el a közeledésbiztonság javítása terén, de tény, hogy a tartós, további javulás újabb erőfeszítéseket, az eddigi eredményes balesetmegelőzési tevékenység megtartása mellett újszerű megközelítéseket is igényel…
– Erről szól a magyar kezdeményezésű Közlekedési Kultúra Napja, és erről szólnak azok az aktivitások, rendezvények is, amelyeket partnerszervezeteink e naphoz kapcsolódva az elmúlt hat évben önzetlenül felajánlottak és képviselnek. Ahogyan az a beszélgetésünk elején elhangzott, az ENSZ Közgyűlés 2010. márciusában több mint 90 ország – köztük Magyarország – kiemelt támogatásával elfogadta a „Cselekvések Évtizede a Közúti Közlekedésbiztonság Területén” akcióprogramot, amely a Föld valamennyi kontinensén 2011. május 11-én vette kezdetét. Ily módon ez a nap tekinthető az emberiség története első világméretű közlekedésbiztonsági összefogásának. A program azonban az idén lejár, miközben a közúti közlekedési balesetek száma továbbra is elfogadhatatlanul magas: a világon évente több mint 50 millió ember sérül meg, és 1,35 millió hal bele sérüléseibe közúti baleset következtében. Ebből adódóan az ENSZ Közgyűlés a Hetvenegyedik Ülésén a globális közúti biztonság javítása érdekében az együttműködés folytatása mellett döntött.
– Ha jól sejtem, ebben hazánk is komoly szerepet tölt be…
– A Magyarországon egyre növekvő sikerrel megrendezett „A Közlekedési Kultúra Napja” című esemény egyértelműen igazolta életképességét, nevezetesen, hogy dedikált napot tud adni a közlekedésbiztonság, a közlekedési kultúra fókuszba állításának. A kedvező tapasztalatok alapján most partnereket keresünk javaslatunkhoz, hogy az ENSZ nyilvánítsa május 11-ét „A Közlekedési Kultúra Világnapjává”, az egyetemes közlekedési kultúra továbbfejlesztése, a biztonságtudatos, környezettudatos közlekedés társadalmi igényeinek széleskörű, nemzetközi elterjedése érdekében. Bízom abban, hogy az összefogás eredményeként „A Közlekedési Kultúra Napja” világnappá válhat, beteljesítve küldetését, hogy legyen minden nap a kulturált, biztonságos közlekedés napja, idehaza és a nagyvilágban egyaránt – hangsúlyozta végezetül Bíró József.

S.G.