Mennyi szabálysértési bírságot fizetnek a külföldi sofőrök?

  • Bár a külföldön elkövetett szabályszegések következményeit egyre kevésbé lehet megúszni, sokat inkább mégis csak ezért járnak sokan külföldi rendszámmal.
  • A külföldi autókhoz köthető szabályszegések lényegesen gyorsabban nőttek az elmúlt években, mint a rájuk kivetett bírságok összege.
  • A hatóságok csak a helyszíni bírságok behajtásának a hatékonyságát tudták javítani az elmúlt öt évben, más kategóriákban folyamatosan romlik a teljesítményük.
  • Igaz lehet, hogy a külföldiek nálunk többet megengednek maguknak, mint a hazájukban?

Külföldi rendszámú autó elszállítása Budapesten

Drasztikusan nőtt az elmúlt években a külföldi rendszámú autókkal elkövetett közúti közlekedési szabálysértések száma. Közel megháromszorozódott.

Az azonban nem biztos, hogy minden külföldi autónak külföldi volt a sofőrje is.

Számos külföldi rendszámú gépjármű van magyar tulajdonban – vagy azért, mert a gazdája az év jelentős részében külföldön, jellemzően Németországban és Ausztriában dolgozik, vagy azért, mert a magyar tulajdonos azt reméli, így könnyebben megúszhatja majd a Magyarországon elkövetett kisebb-nagyobb szabálytalanságokért kiszabandó bírságokat.

Nincsenek adatok arról, hogy a szabályszegésen ért külföldi rendszámú autók hány százaléka van magyar tulajdonban.

Korábban már írtunk arról, hogy ma már abban sem lehetnek biztosak az autósok, hogy  megúszhatják a más országokban elkövetett szabálytalanságokat. Legalábbis nem minden szabálysértést lehet megúszni és nem mindenütt lehet már elkerülni a szabályszegések következményeit. Mint korábban emlékeztettünk rá, 2015 óta adott a jogi lehetőség arra, hogy az Európai Unió országai kiadják egymásnak a szabálytalankodó autók és üzembentartóik adatait.

Megírtuk továbbá azt is, hogy melyek azok a szabályszegések, amelyek elkövetőiről a tagállamok egészen biztosan tájékoztatják egymást. Ezek

  • a gyorshajtás,
  • a biztonsági öv /bukósisak használatának mellőzése,
  • a piros jelzésen áthajtás,
  • az ittas vagy bódult állapotban vezetés,
  • a tiltott sávhasználat (busz, vagy autópálya leállósáv használat),
  • a vezetés közbeni mobilozás (közben tartott mobillal),
  • a jogtalan sztrádahasználat (ez alatt a pályadíj meg nem fizetése értendő),
  • a tilosban parkolás.

Ha valaki ezek közül a szabálysértések közül bármelyiket is elköveti, jó esélye van rá, hogy előbb-utóbb kopogtat a külföldi fél megbízásából eljáró magyar hatóság.

Azonban a rendőrségtől kapott adatok azt mutatják, mégsem teljesen megalapozatlan azoknak a magyaroknak a számítása, akik itthon külföldi rendszámú autóval közlekednek.  Miközben 2015 és 2019 között megháromszorozódott a szabályszegésen ért külföldiek (külföldi rendszámú autók) száma, a rájuk kivetett bírság összege csupán a 2,5-szeresére, a szabályszegők által befizetett bírság viszont csak a duplájára nőtt.

Finoman szólva sem túl hatékony a hatóságok bírságbehajtási gyakorlata. Ráadásul évről évre romlik. 2015-ben még az összes kiszabott (objektív felelősségi körbe tartozó, közigazgatási és szabálysértési) bírság 61 százalékát fizették be az elkövetők az államkasszába, tavaly már csak kevesebb, mint a felét, 48 százalékát.

Kiszabott bírság Befizetett bírság
(a forintra történő átváltás miatt nem kerek összeg)
eset összeg
2015 82 583 2 966 340 500 1 811 271 564
2016 125 755 4 389 617 502 2 747 801 686
2017 205 912 7 087 900 500 4 040 645 833
2018 239 099 8 308 811 200 4 239 870 713
2019 220 586 7 684 609 600 3 705 777 317

Valamivel hatékonyabbaknak tűnnek, ha a helyszíni bírságok behajtásáról van szó.

Valójában még a kétharmadát sem szedik be a helyszínen kiszabott bírságoknak.  Ráadásul a témában jártas forrásaink szerint az, hogy a 2015-es 38 százalékról 2019-re 64 százalékra emelkedett, nem kis részben annak köszönhető, hogy a rendőrség megteremtette a hitelkártyás helyszíni bírságbefizetés lehetőségét.

Kiszabott bírság Befizetett bírság
(a forintra történő átváltás miatt nem kerek összeg)
eset összeg
2015 59 407 778 138 000 302 341 217
2016 67 484 905 747 000 421 873 825
2017 69 219 1 055 179 000 519 898 838
2018 77 451 1 237 965 000 693 289 237
2019 69 917 1 239 717 000 793 920 437

Az ORFK tájékoztatása szerint a külföldiek ugyanazokat a szabályszegéseket követik el nálunk is, mint a magyar autósok. A többségüket gyorshajtás, valamint az előzési és a kanyarodási szabályok megsértésért bírságolják meg a magyar hatóságok.

Talán csak egy olyan szabályszegés van, amit szinte kizárólag külföldiek követnek el az útjainkon, ez a „halálkaravánokként” emlegetett, szabálytalanul megrakott és összekapcsolt járműszerelvények közlekedéséhez kapcsolódik. Az ilyen halálkaravánokat többnyire román és moldáv sofőrök vezetik.

Az nem derül ki a magyar adatokból, hogy a külföldi sofőrök nálunk valóban többet megengednek-e maguknak, mint a saját hazájukban, mivel még a magyar hatóságok előtt sem ismert az otthoni közlekedési előéletük. Mégis valószínűsíthető, hogy igazuk van azoknak, aki azt vélelmezik, hogy nálunk jóval többet megengednek maguknak még a hazájukban szabálykövető autósok is. Mert, egyszerűen alkalmazkodnak a magyar közlekedési közállapotokhoz. Ha itt nem számít, ha 50 helyett 70-80-nak megy valaki lakott területen, nekik se számít. És ők is bíznak abban, hogy a magyar rendőrség bírságcsekkje soha nem éri utol őket. Lássuk be: 50 százalék esélyük van arra, hogy ez így is lesz.

Miként már hivatkozott korábbi cikkünkből is kiderül, a környező országokban szűkebb határok között tolerálja a rendőrség a szabálytalanságokat, mint nálunk. Különösen igaz ez a gyorshajtásra, ami nemcsak nálunk, Európa-szerte a vezető közlekedési baleseti halálok. Van, ahol öt kilométer/órát meghaladó sebességtúllépésért már büntetnek!

Senki ne induljon ki tehát abból, hogy ha a németek nálunk száguldoznak, akkor mi is száguldozhatunk Németországban. Mert az is lehet, hogy a német hatóságok a szabályszegők kiszűrésében és a bírságbehajtásban is hatékonyabbak a mieinknél!

F.Gy.A.