Mert csak nyomja, csak nyomja ész nélkül!

  • Húsz év alatt 17 közutas halt meg útjavítás-karbantartás közben munkaterületi balesetben az ország útjain.
  • Hiába villog, hiába sárga, hiába jelzik több száz méterre előre, sokan mégsem veszik észre a tereléseket.
  • Az ütközési energiát elnyelő pótkocsiknak hála csökkent a sérüléses balesetek száma, a közút gépeiben okozott kár azonban nőtt.

Forrás: internet.kozut.hu

Lássuk be, jókora figyelemkihagyás kell ahhoz, hogy valaki az autópályán fékezés nélkül belerongyoljon az előtt álló jókora, sárga „ütközési energiát elnyelő pótkocsiba”, az útkarbantartók gépkocsijába, amiket ráadásul kivétel nélkül mindig, mindenhol jó előre előjeleztek olykor már kilométerekkel a sávlezárás előtt. És mégis, évente többször is megtörténik.

Gyakran még az autópályán a leálló sávban lépésben haladó (nekik szabad) útellenőrök sem érezhetik magukat biztonságban. Mert sokan csak nyomják, csak nyomják, ész nélkül…  Pedig az utak karbantartóit is hazavárják!

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 93 mérnökségén 2000 óta majd’ minden évben történt egy halálos kimenetelű, úgynevezett munkaterületi baleset. 2020 nyaráig 17 közutas halt meg az autópályákon és a Közút kezelésében lévő utakon munkavégzés közben. Kivétel nélkül olyan helyen, ahol elvileg védett területen dolgoztak, hiszen jókora táblákkal, mozgó, villogó terelőnyilakkal és hasonlókkal jó előre jelezték az autósoknak, hogy az úton vagy az út szélén valamilyen munkavégzés zajlik, oldalról bójákkal, korlátokkal zárták le a munkaterületeket.

Jellemzően különböző karbantartási munkálatok (aszfalt- vagy szalagkorláthibák és hasonlók) és az út mellett húzódó árkok tisztítása, kaszálása miatt kell az autósoknak hosszabb-rövidebb szakaszokon lassítaniuk és körültekintőbben vezetniük. Bár pontosabb, ha úgy fogalmazunk, ilyen okok miatt kellene lassítaniuk és körültekintőben vezetniük.

Sok autós azonban úgy gondolja, „ha a sok sügér már több tíz méterrel a terelés előtt sávot vált, akkor neki elég egy vastag gázt adni és egyszerre többeket is megelőzhet,” mert ő még be fog férni az útkezelő autója mögött, lesz még ott elég hely sávot váltani.

Aztán vagy sikerül a művelet, vagy nem. Ha nem, akkor szerencsés esetben a legveszélyeztetettebb szakaszokon dolgozó közutasok autója mögé csatolt ütközési energiát elnyelő pótkocsiba, rosszabb esetben az autójukba csapódva áll meg a tolakodó autós, még rosszabb esetben elgázol egy útkarbantartó munkást vagy összetör néhány autót azok közül, amelyeket megpróbált megelőzni.

Az elmúlt években a Magyar Közút Nonprofit Zrt. több kampányt is indított munkatársai védelmében „Biztonságunk az Ön kezében van” és „Figyelj a közutasokra” címmel, felemás eredménnyel. A személyi sérüléses balesetek száma csökkent, az anyagi károsoké – ahogy a cég szerkesztőségünknek küldött közleményében fogalmazott – viszont nőtt. Ezért sajnálatos módon még mindig inkább a gondviselésen múlik, hogy történik-e baleset vagy sem a karbantartás, felújítás vagy útszéli takarítás (fűnyírás) miatt forgalom-csillapított útszakaszon, semmint az arra közlekedő autósokon.

Tisztelet a kivételnek, de a közutasok tapasztalatai szerint az autósok nemigen tartják be sem a fix, sem a mozgó terelésekkel érintett szakaszokon elrendelt sebességkorlátozást. Jellemző, mondják, hogy ha egy autópályán 60-as sebességkorlátozást rendelnek el, ott 60 helyett 80-110 km/h-s tempóval hajtanak az autósok. Pedig a védett, s ezért forgalom-csillapított szakaszokon olykor csak egy méter vagy még annyi sem választja el a közlekedőket a lezárt területen dolgozó munkásoktól és gépeiktől.

Bejárta a sajtót az a felvétel, amin egy futárcég sárga áruszállítója belehajt az útkarbantartók kocsijába, egészen pontosan a mögéjük kapcsolt üközési energia elnyelésére tervezett pótkocsiba. Ilyen biztonsági eszközökkel látta el a cég a 20 autópálya-mérnökséget, 3-4 található minden mérnökségen. Ezeknek a beszerzéseknek köszönhetően csökkent a személyi sérüléses munkaterületi balesetek száma a közútnál.

Azt nem lehet tudni, hogy a futárcég áruszállítójának sofőrje miért nem vette észre az előtte lévő útakadályt. A felvételen nem látszik hol és mivel jelezték az autósoknak a sávlezárást, az viszont igen, hogy az áruszállító kivételével minden más jármű időben átsorolt a külső sávba. Ők tehát látták a figyelmeztetést vagy magát a karbantartó járművet…

(Sajtóértesülések szerint a futárcég sofőrjének nem volt érvényes vezetői engedélye, ami miatt – ha ez igaz – nemcsak a sofőrnek, a munkáltatójának is lesz mit megmagyarázni.)

Egy másik esetben egy Renault rohant bele fékezés nélkül egy ilyen eszközbe. A sofőr kiszállt (az elakadásjelzőjét persze nem kapcsolta be), megnézte mennyire sérült meg a kocsija orra (láthatósági mellény – kell-e mondani – nem volt rajta), s miután nem nagyon, hátra tolatott (autópályán ez tilos), majd kissé balesetveszélyesen indult tovább (szerencséjére a többi közlekedő figyelt és helyük is volt sávot váltani, hogy a Renault visszatérhessen a forgalomba. A közutasok kamerájának a felvételén nem látszik, hogy felírta volna magának, hogy hol történt a baleset, vagy felírta és otthagyta volna az adatait ezzel vállalva a felelősséget az ütközési energiát elnyelő pótkocsiban okozott kárét.

Öt szabályt sértett meg alig egy perc alatt a sofőr.

Úgy tűnik, kell még pár kampány (vagy egy alapos szemléletváltás az autósoknál) ahhoz, hogy kevesebb baleset érje az utak karbantartóit. Különben nemcsak az útfelújítások, fűkaszálások miatt kell olykor-olykor lassítani a közlekedőknek, hanem a figyelmetlenül a közutasokba rohanó járművek okozta baleseteket helyszínelő rendőrök miatt is.

F.Gy.A.