Nem üldözik őket, csak elfogják

• Szombat hajnalban indult rokonlátogatóba, nem tudta, hogy még kijárási korlátozás van.
• Gázt adott, amikor felvillant a rendőrautó fényhídja, és a rendőrökre rántotta a kormányt.
• Jogosítványa nem volt, ivott, gyógyszerezett, és azt mondta, ijedtében tette, amit tett.
• A vétlen járókelők és a rendőrök miatt nem üldözik a menekülőket, úgy is elkapják őket.

Elsőfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, továbbá a járművezetéstől öt, a közügyek gyakorlásától pedig három évre eltiltotta a Mezőkövesdi Járásbíróság azt a 30 éves férfit, aki november 7-én Mezőkövesden ittasan és begyógyszerezve megpróbálta leszorítani az útról az őt megállítani és igazoltatni szándékozó rendőröket.

A férfi az eset után azt vallotta, november 7-én, szombaton hajnalban egy ismerősét szerette volna meglátogatni és nem tudott arról, hogy kijárási korlátozás van, így emiatt nem tartózkodhatna az utcán. Csakhogy a rendőrök épp azért akarták megállítani, hogy tisztázzák: milyen jogcímen hagyta el az otthonát, azonban, amikor a kocsija mögött felvillant a kék-piros fényhíd, ő megállás helyett gázt adott.

Nagyjából 90-es tempóval menekült nyomában a rendőrökkel, de nem sikerült leráznia őket. A rendőrautó egy ponton a menekülő férfi autója előzésébe kezdett, közben az anyósülésben ülő rendőr jelezte a menekülő sofőrnek, hogy álljon meg. Ám, amikor 30 éves fiatalember kocsija mellé ért a rendőrautó, a sofőr hirtelen balra húzta a kormányt. A járőrkocsi vezetője csak hirtelen erős fékezéssel tudta elkerülni az ütközést. A padkára futott, de aztán újra a menekülő nyomába eredt.

Az üldözés a szomszéd településig tartott. Ott a fiatalember kiugrott a kocsijából és gyalog próbált meg elmenekülni, de a rendőrök utolérték és elfogták.

Hamar kiderült, hogy ittasan vezetett, az italra ráadásul némi nyugtatót is bevett mielőtt autóba ült volna. Jogosítványa soha nem volt, de elmondása szerint ennek ellenére gyerekkora óta rendszeresen vezetett autót. Ráadásul az amúgy büntetett előéletű férfi ellen különböző közlekedési szabálysértések miatt többször is folyt már büntetőeljárás az utóbbi években.

A minapi tárgyalásán a bíró kérdésére azt mondta, „nagyjából tisztába van a KRESZ előírásaival”. Ez utóbbi állítását azonban a rendőrség és a vádhatóság is vitatta a november 7-én történtek és a fiatalember közlekedési előélete alapján.

Ittas vezetésért, közúti veszélyeztetésért és hivatalos személy elleni erőszakért emeltek vádat ellene és a Mezőkövesdi Járásbíróság mindhárom vádpontban ki is mondta a vádlott bűnösségét. A bíróság enyhítő körülményként értékelte ugyan, hogy a  fiatalember legalább a bíróság előtt beismerte bűnösségét (a nyomozás során ezt nem tette meg). A bíró előtt az ijedtségével indokolta tettét. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy a vádlott legalább 15 kilométert vezetett ittasan és eközben több ember életét is veszélyeztette.

Az ítélet nem jogerős. A vádhatóság ugyanis kevesellte, a védelem viszont sokallotta az ítéletet, ezért mindketten fellebbeztek. Az ügy majd a Miskolci Törvényszéken folytatódik.

Bár a rendőrség nem vezet statisztikát arról, hogy hányan próbálnak meg a fentihez hasonló módon elmenekülni az őket megállítani és ellenőrizni kívánó rendőrök elől, a rendőrség napi híradásaiból úgy tűnik, mintha az utóbbi időben nőtt volna a krimibe illő autós üldözések száma.

„Mi nem üldözünk senkit”, szögezte le a felvetésre reagálva Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője, aki már magának az „üldözés” szónak a használatát sem tartja jónak. Azt ugyanakkor maga is úgy látja, többen próbálnak elmenekülni a rendőri intézkedés elől az utóbbi időben.

„Vannak, akik azért próbálnak elmenekülni, mert migránsokat szállítanak vagy valamilyen csempészárut, mások azért, mert ittak vagy drog hatása alatt vezettek, esetleg, mert nincs jogosítványuk, vagy mert, lopott autóban ülnek, és így tovább”.

De őket sem üldözik – legalábbis nem úgy, ahogy a filmekben szokás.

„A rendőreinknek úgy kell követniük a menekülőket, hogy ne veszítsék szem elől őket, de ne is kényszerítsék őket eszement száguldásra, vagy különösen veszélyes manőverekre. Ha egy autós megpróbálja magát kivonni a rendőri intézkedés alól, a rendőröknek az a dolguk, hogy rádión kérjenek erősítést, és majd az arra legalkalmasabb helyen több rendőrautó közös erővel megállítja a menekülőt ”, mondta.

Óberling elmondta: „nemcsak a rendőrök életét és testi épségét kívánják védeni ezzel a gyakorlattal, hanem annak is elejét akarják venni, hogy egy krimibe illő autós üldözés miatt halálos vagy súlyos kimenetelű balesetbe hajszolják a rendőrök az üldözöttet, de akár még önmagukat is, és eközben esetleg vétlen kívülállók is megsérülhetnek, illetve meghalhatnak.

„Előbb-utóbb mindenkit utolérünk, aki közlekedési bűncselekményt követ el. Évente talán, ha egy-két eset marad felderítetlenül, de azok elkövetői helyében sem vennék mérget arra, hogy ők már végérvényesen megúszták”, mondta az ezredes.

Más kérdés, hogy aki menekülés közben rendőrök életét, testi épségét veszélyezteti, annak az elkövetett közlekedési bűncselekmény mellett közúti veszélyeztetésért és hivatalos személy elleni erőszakért is felelnie kel. Ezek a bűncselekmények pedig évekkel megdobhatják az alapesetben kiszabandó – többnyire nem is végrehajtandó szabálysértés – büntetést.

F.Gy.A.