Segítsük egymást! Ön is szokott ittasan gépkocsit vezetni, és még csak nem is tud róla!

  • Sok autós nem tudja hova nézzen, hogy éjszaka ne vakítsák el a szembe jövők fényszórói.
  • Az éjszakai vezetés azokat is stresszeli, akik amúgy azt állítják, szeretnek éjszaka vezetni.
  • Az éjszakai és az ittas vezetés kísértetiesen hasonló tüneteket produkálnak a sofőröknél.
  • A bögreszám elfogyasztott kávé és energiaital olykor több kárt okozhat, mint gondolnánk.

A Magyar Autóklub felmérése szerint éjszaka, illetve éjszakai látási viszonyok mellett három-négyszerese a valószínűsége egy közlekedési baleset bekövetkezésének, mint nappal. És nemcsak forgalomarányosan jóval több a súlyos és halálos kimenetelű baleset történik éjszakai fényviszonyok közepette, mint nappali fényviszonyok mellett. Annak ellenére is, hogy éjszaka általában kisebb a forgalom az utakon, bár ez sem mindig és mindenhol igaz.

Mi az oka annak, hogy a legtöbben rosszabbul teljesítenek a volán mögött sötétedés után, mint fényes nappal? Mit tegyen is mit ne tegyen egy autóvezető, ha besötétedik, amikor ő még úton van? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Sokan „nem szeretnek” éjszaka vezetni, valamivel kevesebben bevallják, hogy nem is igazán tudnak, mert nem érzik biztonságban magukat olyankor a volán mögött. De azoknak a többsége sem rajong az éjszakai autózásért, akiknek saját bevallásuk szerint „nem okoz különösebb kihívást” az éjszakai vezetés. És persze olyanok is vannak, akik kifejezetten szeretnek sötétedés után autózni.

Bármelyik csoportba tartozzon is az olvasó, nyilván megtapasztalta már, hogy éjszaka minden nehezebb egy kicsit az utakon, a tájékozódás, a sávtartás és a manőverezés, de igen gyakran még az éberség megőrzése is.

Az ember nappal élő lény, nappal aktív, éjszaka pihen. Sokaknak már ennek a bioritmusnak az egyszeri felborulása is gondot okoz, olykor még akkor is, ha nem jár plusz megterheléssel. Például hajnalig fennmaradnak egy sportközvetítés vagy az Oscar-gála miatt, aztán két-három nap is eltelik, mire visszazökken az életük a megszokott kerékvágásba.

Pedig az ilyen esetekben szinte nulla aktivitást kell kifejteniük – mondjuk ahhoz képest, amekkora fizikai és főleg pszichikai megterhelést jelent a járművezetés, főleg éjszaka.

Miért megterhelőbb az éjszakai vezetés még azoknak is, akik amúgy szeretnek sötétedés után autózni?

  1. Az emberi szervezet esti-éjszakai alvásra, pihenésre van programozva, épp ezért az esti-éjszakai vezetéskor a sofőrök jellemzően már fáradtak, így viszont mindenre lassabban, nehezebben reagálnak. (Nem véletlen, hogy az éjszakai járatokat üzemeltető busztársaságok szinte kizárólag olyan sofőröket alkalmaznak, akik ehhez a munkához programozzák át a bioritmusokat, azaz csak éjszaka vezetnek, és nappal pihenik ki magukat.)
  2. Éjszakai látási viszonyok közepette az ember 120 fok körüli látószöge a harmadára-negyedére csökken. Különösen jól érezhető ez lakott területen kívül, ahol közvilágítás hiányában a periferiális látás gyakorlatilag nulla. Éjszaka szinte csak azt látjuk, amit az autónk vagy más járművek fényszórói be- és megvilágítanak. Ez pedig már önmagában is frusztráló körülmény, még azoknál is, akiket amúgy úgymond nem zavar az éjszakai vezetés. Nem látni az útszélét és az azon túl lévő tárgyakat, mozgásokat (állatokat, fényvisszaverő-mellény nélkül közlekedő gyalogosokat) és más potenciális veszélyforrásokat sem. Ez azt is jelenti, hogy a sofőrök nincsenek tisztában azzal, hogy vész esetén van-e menekülési út az út szélén, kellően biztonságos-e egy szemből elénk sodródó másik jármű elől vagy egy állat kikerülése közben a padkára hajtani.
  3. A közlekedők általában normális látási viszonyok közepette is erősen túlbecsülik a közeledő járművek távolságát, miközben jelentősen alulbecsülik a sebességét, noha nappal jóval több információ áll a rendelkezésükre, lényegesen több viszonyítási pont alapján dönthetnek arról, hogy előzésbe kezdenek-e vagy sem, áthajtanak, bekanyarodnak-e még egy közeledő jármű előtt. Éjszaka nagyságrendekkel nehezebb meghozni ezt a döntést, ami már önmagában is stresszelhet sokakat.
  4. Az autósok nem kis hányadának nincs kellő rutinja a biztonságos éjszakai vezetéshez. A szakemberek azt tekintik rutinos éjszakai vezetőnek, aki hetente legalább háromszor-négyszer, alkalmanként minimum 20-30 kilométert vezet éjszakai látási körülmények mellett. Fontos! Mindez nem éves átlagban értendő! A rutint meg lehet szerezni, ám, ha valaki hónapokig nem vezet éjszaka, gyorsan megkopik a rutinja, lényegesen gyorsabban, mint amennyi időre szüksége volt a megszerzésére.
  5. A legtöbb autós nem veszi tudomásul, hogy mivel éjszaka eleve fáradtabb, mint napközben, olyankor több pihenésre is volna például szüksége egy hosszabb út során. Még akkor is, ha éjszaka esetleg kisebb a forgalom – bár ez a nagyvárosok agglomerációjába vezető, vagy turnusváltáskor a népszerű nyaralóhelyekre tartó utakon nem feltétlenül igaz. Egy, a hollandiai, Utrechti Egyetemen végzett kísérlet rávilágított arra, mitől is olyan veszélyes, sokak számára félelmetes az éjszakai vezetés. Azt a feladatot adták fiatal autóvezetőknek, hogy kettő, négy, illetve nyolc órán keresztül vezessenek éjszakai sötétségben 130 km/h állandó sebességet tartva, minél inkább a sáv közepén maradva. A kísérlet során kiderült: a fáradság az ittas vezetéshez hasonló tüneteket produkált a résztvevőknél. Két óra éjszakai vezetés után a sofőrök már úgy viselkedtek, mint ha enyhén ittasok lettek volna. (Meglehet, hogy Ön is vezetett már – ilyen értelemben – ittasan, és még csak bele se gondolt a lehetséges következményeibe. Nem is tudta, hogy „ittasan” vezet.)
  6. Akik hosszú útra indulnak éjszaka, például horvátországi nyaralásra, jellemzően kávéval, teával, különféle energiaitalokkal doppingolják magukat. Ezzel időlegesen meg tudják nyújtani a vezetéssel tölthető időt, de könnyen megtörténhet, hogy végül túl nagy árat kell fizetniük é A koffein hatására ugyanis jellemzően nő az agresszivitás, és a kutatások szerint nő az autóvezetők reakcióideje is. Összességében tehát a stimuláló szerek hatására nő ugyan a vezetőképes állapot időtartama, csakhogy a baleset kockázata is. Nem beszélve arról, hogy amikor megszűnik, a sofőrre hirtelen rátör a fáradság, a vezetési képességei drasztikusan romlani kezdenek.
  7. Sokan valójában soha nem is tanultak meg rendesen éjszaka vezetni. Nem tudják, gyakorolták be, mert nem is tudják hogyan kerülhetik el, hogy a szemből érkezők fényszórói elvakítsák őket, miképpen tehetik maguk számára komfortosabbá a vezetést.

A szakemberek összeállítottak egy javaslatgyűjteményt arra, mit tegyen és mit ne tegyen egy autós, ha huzamosabb ideig kell sötétedés után vezetni. Fontos tudni, hogy a közlekedésben az „éjszaka” alatt a fényviszonyokat értjük és nem a napszakot. Decemberben és januárban már délután négy óra után éjszakai látási viszonyokról beszélhetünk, míg júliusban és augusztusban csak este kilenckor kezdődik az éjszaka. Persze, ha éppen sötét viharfelhők borítják el az eget, ez is változhat.

Íme pár javaslat, amit érdemes megfontolni az éjszaka autózóknak:

  1. Mindig legyenek jól beállítva és tisztán tartva a fényszórói annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb útszakaszt lássa be maga előtt és ne zavarjon másokat. Ha hosszabb útra indul, előzőleg méresse meg az izzók várható élettartamát, hogy ne kelljen félszemű autóval közlekednie és ne kelljen szervizre költeni a nyaralásra szánt pénzből.
  2. A tekintete mindig az úttest jobb szélét kövesse, így csökkentheti a szembejövők fényszóróinak elvakító hatását. Másfelől, mert ott bukkanhatnak fel olyan veszélyforrások, amikre reagálnia kellhet.
  3. Amennyiben állítható az autó műszerfalának a világítása, azt állítsa be úgy, hogy a lehető legkisebb fénnyel világítson, így kevésbé vonja el a figyelmét az útról. Nappal sem javallott, éjszaka még inkább, hogy a sofőr mellett az autóvezető számára is láthatóan nézzenek filmet az utasok.
  4. Ha az út mentén mozgó csillogó pontok tűnnek fel, legyen különösen óvatos. Lehet, hogy vadállatok, és bármelyik pillanatban kifuthatnak az útra. Lassítson inkább, az sem árt, ha dudál.
  5. Csak ott és csak akkor előzzön éjszaka, ahol és amikor tényleg biztos abban, hogy elég tere van a manőver biztonságos befejezéséhez!
  6. Ne fűtse túl az autót – még az utasok kedvéért se, mert a melegben könnyen elálmosodik a vezető. Réteges öltözködéssel megoldható, hogy az utasok is komfortosan érezzék magukat és a sofőr se aludjon el a nagy melegben.
  7. Egy-két óránként tartson pár perc pihenőt. Szálljon ki, mozgassa át a végtagjait, igyon (lehetőleg vizet vagy más, stimuláló anyagot nem tartalmazó italt), kávét, energiaitalt csak megfontoltan. Fontos! A pihenőidőt lehetőség szerint parkolóban, benzinkútnál vagy ezekhez hasonló helyeken töltse el és ne az út szélén, ahol baleset érheti. Ha mégis az útpadkán kényszerül kivenni a pihenőidejét, tartsa bekapcsolva az autó lámpáit, de minimum kapcsolja be az elakadásjelzőt, az utasok pedig vegyék fel a láthatósági mellényt és ne közvetlenül az autó előtt, mellett, mögött nyújtóztassák ki a végtagjaikat!
  8. Az emberi szem a kor előrehaladtával romlik. Sokaknál ez épp az éjszakai vezetés közben derül csak ki. Amúgy sem árt időnként, ha egy szemész orvos megvizsgálja az ember látását, lehetne erre ok vagy indok egy hosszabb éjszakai vezetéssel járó nyaralás is akár. Ma már léteznek olyan speciális progresszív lencsék, amiket épp az éjszakai fényviszonyok miatt kitáguló pupillákhoz igazítanak. Használatuk nemcsak a látást javítja, lassítja a szem elfáradását is.

Mert mindenkit hazavárnak….!

F.Gy.A.