Segítsük egymást! Újabb elképesztő felvételeket tett közzé a rendőrség

• Ön tudta, hogy a zebra előtt álló autó mellett nem szabad megállás nélkül elhajtani?
• Gyalogosként meg tudja becsülni, hogy hány méteren belül képes megállni egy autó?
• Hol és mikor kell elsőbbséget adni a gyalogosoknak, és az mikor nem illeti meg őket?

Újabb videó-összeállítást tett közzé a rendőrség – most éppen azokról az autósokról, akik vagy nem ismerik a gyalogos-átkelőhelyek megközelítésére vonatkozó szabályokat, vagy a volán mögött úgy vannak vele, „vigyázzanak magukra a gyalogosok, ők könnyebben meg tudnak állni…”

Elképesztő eseteket rögzítettek a civilnek látszó rendőrségi Pofátlan(TAN)ítók kamerái az elmúlt hetekben is. Például egy nyilvánvalóan az úton átkelni készülő gyalogos előtt átviharzó kamionról, ami annak ellenére viharzott el a gyalogos orra előtt, hogy a szembejövők sávjában már állt egy autó egyértelműen jelezve (nemcsak a gyalogosnak), hogy észlelte a gyalogos szándékát és megadja neki az elsőbbséget. Szerencséjére a gyalogos kellően óvatos és körültekintő volt, vagy csak látott már balesetet zebrán, kivárta, amíg a kamion eldübörög előtte.

Egy másik felvételen a gyalogos-átkelőhely előtt szintén áll egy autó, a gyalogos már el is indult. Mindezt nyilvánvalóan látta a szemből közeledő autós is, hiszen lassított. Lassított, de nem állt meg, szép lassan elhajtott a már a zebrán tartózkodó gyalogos előtt.

Ha vannak az eseteknek tanulságai az egyik bizonyosan az, hogy „Ha a zebra előtt már áll egy autó, semmiképpen se hajtson el mellette!” Egyfelől, mert a KRESZ ezt tiltja. Másfelől, mert feltételezhetően azért áll, mert épp szabad utat ad egy jobbról közeledő gyalogosnak. És ma már azzal is számolnia kell a fenti szabály megsértőinek, hogy a zebra előtt álló autó nem egy „udvariaskodó mazsola”, hanem a rendőrség egyik Pofátlan(TAN)ító autója, ami azonnal a nyomába ered, amint a gyalogos, vagy – mint a felvételen látható – az úton a kerékpárjáról leszállva átkelő kerékpáros elhalad előtte.

Sokba került a sietség!

Tipikus helyzet és az autósok, de még a gyalogosok körében sem egységes a megítélése annak, hogy a jobbra kis ívben kanyarodó autó áthajthat-e a zebrán két egymás mögött, de egymástól kissé távol haladó gyalogos között. Vannak, akik úgy vélik, a forgalom folyamatossága miatt nem olyan nagy baj, ha megteszi, feltéve, hogy egyik gyalogost sem veszélyezteti a manőverrel.

A KRESZ-ből azonban nem ez következik.

Ugyanakkor a gyalogosnak lehetősége van arra, hogy jól látható, egyértelmű és határozott kézmozdulattal jelezze a kanyarodó autósnak, hogy elhaladhat előtte. Lemond a zebrán őt megillető elsőbbségéről.

Nem elég visszafogni a tempót, mert azzal még nem tette egyértelművé, hogy elengedi maga előtt az autót! Határozottan jeleznie kell. Fontos, hogy ezt is csak akkor teheti meg, ha egyedül tartózkodik a zebrán, mert mások nevében nem mondhat el a gyalogosokat megillető elsőbbségről.

Más esetekben, a gyalogosok azzal tudnak segíteni az autósoknak, hogy minél többen áthaladhassanak a kereszteződésen, ha folyamatosan haladnak a zebrán, nem ott kezdenek mobilozni, vitatkozni, vagy éppen megigazítani az öltözéküket, ide értve akár a gyerek sapkáját is.

A rendőrség legújabb összeállításában „Az egy felvételen legtöbb szabálytalanságot bemutató” cím nyertese minden bizonnyal az utolsó kockákon látható volkswagenes lenne. Nemcsak azért, mert körültekintés nélkül elsuhant egy, a zebra előtt álló autó és a gyalogos-átkelőhelyen jobbról a kerékpárját tolva érkező biciklis előtt. Ezek után még nem sokon múlt, hogy összeütközzön egy balról érkező autóval is. Persze azt sem engedte el maga előtt, hanem még mielőtt a durva arcátlanságtól amaz felocsúdhatott volna, a volkswagenes gyorsan sávot váltott, kikerülte, de azután már nem ment tovább. Feltehetőleg a baleset nélkül megúszott manőversorozat végén villant fel a Pofátlan(TAN)ító rendautó kéklámpája, ami véget vetett egy időre a volkswagenes ámokfutásának.

A KRESZ külön fejezetben tárgyalja a gyalogosok és más közlekedők együtt és egymás mellett élésének (közlekedésének) szabályait. Egyértelműen kimondja, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel – kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is – elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.

A fentiek miatt szól úgy a szabály, hogy „azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a jármű vezetője az elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni”. A jármű vezetőjének a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg is tudjon állni. Egyre több gyalogos átkelőnél azért is teszik ki a 30 km/h sebességkorlátozást előíró táblát, mert anélkül sokan nem is érzik, mit jelent az, hogy „fokozottan óvatos megközelítés”!

Fontos, hogy a KRESZ nem kizárólag gépjárművekre vonatkoztatja a fenti szabályt, hanem általában a járművekre. Azaz kerékpárral sem szabad áthajtani a zebrán átkelő gyalogosok között. Sem hosszában (a zebrán ugyanis a kerékpárosok is csak gyalogosan, a kerékpárjukat tolva kelhetnek át), sem keresztben (hacsak a gyalogos jól láthatóan és egyértelmű mozdulattal nem jelzi a kerékpárosnak, hogy átengedi maga előtt, és persze ha nem lámpával védett átkelőről van szó).

A napokban közzétett rendőrségi videó-összeállításban is többen lassítottak ugyan a gyalogos átkelőhely előtt, bár volt, aki lassítás nélkül haladt el a zebra előtt álló autó előtt, anélkül, hogy meggyőződött volna, nem kell-e elsőbbséget adni az átkelni szándékozó gyalogosoknak. Márpedig a KRESZ külön is kitér arra, hogy a kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni! Továbbhaladni csak akkor szabad, ha a járművezető meggyőződött arról, hogy a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül folytathatja útját.

Persze a KRESZ nemcsak a gépjárművezetők számára határoz meg szabályokat a közlekedésben. A 21. és a 22. paragrafusa a gyalogosok magatartását szabályozza. Más kérdés, hogy aki nem vezet autót vagy motort, annak nem kell megtanulnia a KRESZ-t – bár sok közlekedőben merülhetnek fel kétségek azoknak a KRESZ-ismeretét illetően is, akiknek elvileg papírjuk van arról, hogy megtanulták a közlekedés szabályait.

Márpedig mint arról korábban lapunk is beszámolt, a közelmúltban Zebra-terv néven végrehajtott háromnapos célzott ellenőrzés-sorozat bebizonyította, sokkal több balesetért felelősek a gyalogosok, mint azt korábban gondoltuk. [Az akcióról bővebben itt olvashat.] Testkamerával felszerelt civil ruhás rendőrök járőröztek a gyalogos-átkelőhelyek környékén és megállították azokat, akik a lámpa piros jelzése ellenére keltek át az úton, vagy éppen tiltott helyen, és hasonló szabálytalanságokat követtek el.

Pedig a KRESZ a gyalogosokra is egyértelmű szabályokat állapít meg. Például előírja számukra, hogy a gyalogosnak az úttesten a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, vagy ha a közelben olyan nincs, akkor lakott területen belül az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a közösségi közlekedés megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában) szabad átkelnie. Mindezek hiányában bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

Ez azt is jelenti, hogy nem szabad toronyiránt átkelni az úton, csak mert úgy kényelmes valakinek, vagy pont szemközt van az az üzlet, ahol vásárolni szeretne! El kell sétálni a legközelebbi zebráig vagy útkereszteződésig, és ott kell kellő körültekintés után átmenni az úton.

Fontos, hogy kellő körültekintés után!  A KRESZ egészen pontosan azt írja, „A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.”

Bár a KRESZ-ben ez külön nem olvasható, a jogszabály egyéb rendelkezéseiből következik, hogy nem a gyalogos-átkelőhelynél (az út szélén) búcsúzkodunk ismerőseinktől, nem lépünk le a baráti csevegés után az úttestre, mondván, mi már egy ideje ott álltunk, láthatta mindenki, hogy (előbb-utóbb) át akarunk menni a túloldalra. Mivel a járművezetők kizárólag a gyalogosok testbeszédéből vonhatnak le következtetéseket a szándékukat illetően, a mozgásnak határozottnak és folyamatosnak kell lenni, hogy a közeledő autós, motoros vagy kerékpáros számára egyértelmű legyen mire készül a gyalogos. Az út szélétől másfél méternyire nézelődő gyalogos szándékát legfeljebb csak megtippelni lehet.

Azaz, a KRESZ szerint az autósok kötelesek a gyalogos átkelőhelyeket úgy megközelíteni, hogy szükség esetén elsőbbséget adhassanak a gyalogosoknak. A gyalogosoknak viszont kötelességük meggyőződni arról, hogy megadták, meg tudják-e adni számára az elsőbbséget.

De mikor lehet biztos egy gyalogos abban, hogy megadták neki az elsőbbséget?

Erre a kérdésre nehéz egyértelmű és általános szabályt megfogalmazni. Nyilván akkor, ha az autó megállt a gyalogos-átkelőhely előtt. De a rendőrség Pofátlan(TAN)íróinak a felvételei alapján ebben sem lehet biztos a gyalogos. Mert abból, hogy a külső sávban haladó megadta neki az elsőbbséget, még nem következik, sajnos, hogy a belső sávban nem hajt el az orra előtt centikkel is akár egy másik jármű.

Amit minden gyalogosnak tudnia kell, és amivel számolnia is kell az az, hogy egy 50 km/h sebességgel haladó jármű átlagos féktávolsága minimum 35 méter, de 30-as tempónál is kell legalább 18-20 méter a megálláshoz. Ám az, hogy egy adott autó milyen távolságon belül tud megállni, nagyban függ a sofőr reflexeitől és a jármű fékrendszerének az állapotától. (Az interneten számos táblázat és dokumentum fellelhető, amik más-más módon számított féktávolságokat tartalmaznak. Az itt megadottnál kisebbeket és nagyobbakat egyaránt. Inkább a nagyobb féktávolsággal számoljon, úgy biztosabban elkerülheti, hogy baleset érje.)

Aki sokat közlekedik, egy idő után már „érzi”, hogy leléphet-e az úttestre a közeledő autó előtt vagy sem. Megtanulja megbecsülni a közeledő jármű távolságát. Van azonban egy egyszerű szabály, amit még a jó távolságbecslőknek is tanácsos betartani. Ha nem biztos abban, hogy még biztonságosan átér a közeledő autó előtt, ne induljon el.

Ugyanakkor, ha már megállt és elsőbbséget adott egy jármű, haladéktalanul induljon el! Legalább a felezővonalig, ahol aztán – biztos, ami biztos – érdemes újra körülnézni, mert mint a felvételeken is látható, nem minden autós tartja be „zebra előtt álló autó mellett nem szabad elhajtani, amíg meg nem győződött róla, hogy nem sérti vele egy gyalogos elsőbbségi jogát”. Ha újra körülnézett, folytathatja az útját.

Tény, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyanakkor a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs! Más kérdés, hogy a megkülönböztető jelzést használó jármű vezetőjének kötelessége meggyőződni arról, hogy megadták-e neki az elsőbbséget. És sajnos nem egy olyan tragikus végkimenetelű baleset történt már, amikor a gyalogos hangos zenét hallgatott, vagy úgy gondolta a zebrán neki mindenkor elsőbbsége van, és a szirénázó mentő, rendőr- vagy tűzoltóautó elé lépett.

Pedig erre a helyzete is egyértelmű szabályt fogalmaz meg a KRESZ. A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs – márpedig a megkülönböztető jelzéssel közeledő járművel szemben a zebrán sincs! – mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

Számos közúti tragédia oka, hogy a közlekedők egy része meglehetősen önző.  Többé-kevésbé tudják, hogy mihez van joguk az úton, mikor van elsőbbségük, és kevésbé foglalkoznak azzal, hogy mások haladását segítsék. Az „Én még gyorsan átmegyek, aztán mögöttem, majd a többiek oldják meg a helyzetet ahogy akarják” és a „Na én nem várok addig, amíg a mama átballag előttem” elvet vallók azonban nem számolnak azzal, hogy ahogy a gyalogosok, ők is rosszul becsülik meg a távolságot és a sebességet. Mint korábban már írtunk róla, a közlekedők  a távolságot következetesen túl-, míg a járművek sebességét rendszeresen alábecsülik. Mire kiderült, hogy „a mama” nem is volt olyan távol, mint saccolta, és nem is bandukolt olyan lassan, mint érzékelte, már előállt a veszélyhelyzet, amit aztán vagy sikerül mindenkinek ép bőrrel megúsznia vagy nem.

F.Gy.A.