Súlyosította a bíróság a két rendőr halálát okozó jogosítvány nélkül vezető ittas sofőr ítéletét

• Soha nem derül már ki, miért és hova siettek a rendőrök azon a végzetes napon, miért hajtottak 136-139-cal.
• A baleset fő felelőse az ittas férfi volt, aki segítségnyújtás nélkül elsétált a helyszínről, pár utcával távolabb fogták el.
• A Fővárosi Törvényszék az ügyészség álláspontját fogadta el, amikor túl enyhének ítélte az elsőfokon kiszabott büntetést.

Eredményes volt az ügyészség fellebbezése: az elsőfokon kiszabott 3 év és 8 hónap helyett négy és fél évet kell börtönben töltenie annak az akkor 37 éves férfinek, aki még 2015. február 7-én okozott halálos közlekedési balesetet Budapesten, az Üllői úton. A Fővárosi Törvényszék egyebekben helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

Emlékeztetőül: két szolgálatban lévő rendőr meghalt, egy arra haladó taxi sofőrje és utasa súlyosan megsérült, amikor az Üllői út és a Mikszáth Kálmán utca kereszteződésében a nagy sebességgel, ám megkülönböztető jelzés nélkül közeledő rendőrautó elé kanyarodott egy részeg autós, akinek jogosítványa sem volt.

Az ütközés következtében a rendőrautó megpördült és egy épp arra haladó taxiba csapódott. Ennek következtében szenvedett a taxi vezetője és utasa nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket.

Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az Üllői útról a Mikszáth Kálmán utcába bekanyarodó autó vezetője volt a fő felelőse a balesetnek. (Nem az egyedüli, de a fő felelőse – erre majd még visszatérünk.) Nemcsak, hogy jogosítvány nélkül vezetett, hanem ivott is, mielőtt volánhoz ült.

A baleset után elvégzett vizsgálat szerint a karambol idején közepesen ittas lehetett.

Nem mellesleg a baleset idején büntetőeljárás is folyt ellene, aminek ott és akkor nem volt jelentősége, de végül mégiscsak lett, igaz, csak a fellebbezések után.

A bíróság kimondta: a vádlott a manőver megkezdése előtt autójával még szabályosan a felezővonalhoz húzódott, de – vélhetően az előzőleg elfogyasztott ital miatt – azután már nem nézett körül. Ezért nem vette észre a szemből nagy, a szakértők szerint 136-139 km/h sebességgel közeledő járőrkocsit, amikor elékanyarodott.

A karambolt annak fő felelőse kisebb karcolásokkal megúszta, majd kiszállt az autójából és segítségnyújtás nélkül távozott. Egy, az ügyet jól ismerő forrásunk lakonikusan úgy fogalmazott: az ittassága a jelek szerint csak a körültekintő közlekedésben, csak a óvatos vezetésben akadályozta, a menekülésben nem.

Az ittas sofőrt a rendőrök kevéssel baleset után a közeli utcák egyikében fogták el. Később beismerő vallomást tett, amit a bíróság utóbb – elsőfokon – a javára írt.

Sem az ügyészségi nyomozás, sem az elsőfokú bírósági tárgyalás alatt nem derült ki, hogy miért hajtottak a rendőrök a megengedett sebesség több mint két és félszeresével. Az elsőfokon eljáró bíró fontosnak tartotta leszögezni: „Az eljárásban nem volt bizonyítható, hogy a rendőrségi autó sebességtúllépésének szolgálati indoka lett volna”. Ami azt jelenti, hogy nem bűnözők elfogására vagy baleset helyszínének biztosítására riasztották őket.

Bár a megkülönböztetett jelzéssel közlekedők akár a megengedett sebesség többszörösével is közlekedhetnek, egy szabályt be kell tartaniuk: meg kell győződniük arról, hogy a többiek megadják-e nekik az elsőbbséget. Nem menti fel őket a felelősség alól egy esetleges baleset után az, hogy kéklámpával, szirénával autóztak, mert siettek, bármi is legyen a sietség oka.

A két rendőr sajnálatos halála miatt értelemszerűen a bíróság az ő felelősségüket nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság azonban rámutatott: ezzel együtt, vagy ha úgy tetszik ettől függetlenül, a bíróság úgy ítélte meg, a balesetért az ittas sofőr a felelős, aki több ponton is megszegte a KRESZ előírásait. Mindenekelőtt azzal, hogy ittasan vezetett. Továbbá, hogy amikor megpróbált bekanyarodni a Mikszáth Kálmán utcába, és ezért balra húzódott, nem nézett körül, nem törődött a nagy sebességgel közeledő rendőrautóval, sem azzal, hogy az már nagy valószínűséggel féktávolságon belül van.

„A vádlott és a sértett is jelentősen megszegték a közúti közlekedés szabályait, de a bíróság álláspontja szerint a vádlott ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra. Nem járt el az elvárható gondossággal a közlekedési környezet felmérése tekintetében, így a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre”.

A sofőr azonban akkor az elfogyasztott szesz hatására minden bizonnyal éppen egyfajta „nem érdekel engem semmi, én megyek” állapotban volt, vélhetően ezért nem foglalkozott a vele szembe közeledő rendőrautóval, mutatott rá a bíróság.

Azt a tényt, hogy a rendőrautó is szabályt sértett (vezetője szolgálati érdek, kéklámpa és sziréna használata nélkül lépte túl igen jelentősen az adott helyen megengedett maximális sebességet) a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az ítélet kiszabásakor a fő felelősnek tartott ittas vezető tekintetében.

Az ügyben a vád és a védelem is fellebbezést jelentett be, így kerültek az iratok a Fővárosi Törvényszékre, ahol tegnap a másodfokon eljáró bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazottnál súlyosabb büntetés kiszabását tartotta indokoltnak. A bűncselekmények tárgyi súlyát és az elkövetés körülményeit, a halmazatot, valamint azt a tényt is figyelembe véve, hogy a vádlott a cselekményt az ellene folyamatban volt büntetőeljárás hatálya alatt követte el, súlyosította a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét. A 4 év 8 hónap börtönbüntetés mellett megmaradt az elsőfokon kiszabott 4 év közügyektől és 7 év gépjárművezetéstől eltiltás büntetés.

Az ítélet jogerős.

F.Gy.A.