Tanácsok szépkorúaknak a közlekedésben való biztonságos részvételhez

Időskorban a család és a nyugalom jelentik a legfontosabb értékeket – ám az is igaz, hogy ebben az életkorban veszélyeztetettebbé válhatunk sok mindennel szemben. Így van ez a közlekedés esetében is, közlekedjünk akár autósként, kerékpárosként vagy gyalogosként. Magunk is tehetünk azonban azért, hogy gondtalanul élvezhessük a nyugalom éveit; néhány jó tanács megfogadásával rengeteg bajt előzhetünk meg közlekedés közben. Az alábbi összefoglaló ahhoz nyújt segítséget, hogy a lehető legtöbbet tehessük meg saját biztonságunk érdekében.

A szépkorúak sokkal több tapasztalattal rendelkeznek a közlekedés területén, mint a fiatalabbak, a kor tehát önmagában nem kizárólagos mutatója a vezetési képességnek. Azonban az idő múlásával elindulhatnak olyan folyamatok, amelyek a korosodás (többnyire) természetes velejárói, azonban a vezetést és a közlekedést erősen befolyásolják. Ilyen például a látás, a hallás és a reflexek romlása, az ízületi panaszok és általában az egészség és jóllét. Számításba kell venni a különböző orvosságok mellékhatásait is, hiszen ezek szintén befolyással lehetnek a képességeinkre. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a közlekedés szabályai folyamatosan változnak, alakulnak – fontos tehát, hogy kortól függetlenül mindig tartsuk frissen a tudásunkat is.

A jó hír az, hogy ha észrevesszük önmagunkon, és tudatosítjuk az életkori változásokat, sokat tehetünk azért, hogy továbbra is biztonságban lehessünk az utakon. Fontos, hogy felismerjük korlátainkat, és tisztában legyünk mindennel, amire szükségünk van ahhoz, hogy balesetmentesen vehessünk részt a közlekedésben.

SZÉPKORÚAK A KÖZLEKEDÉSBEN

Közismert, hogy Európa lakosságának átlagéletkora hosszú évek óta növekszik, és az általánosságban jellemző jobb egészségi állapotnak, illetve a magas gépjárműszámnak köszönhetően folyamatosan emelkedik a még aktívan vezető nyugdíjasok száma. Ugyanakkor igaz az is, hogy a születések száma csökken, a fiatal felnőttek egyre később vállalnak gyereket, és többségében mindössze egyet–kettőt, ettől is nő az átlagéletkor. Látható tehát, hogy az idős közlekedők biztonságának kérdése egyre fontosabbá válik. Ugyan a halálos balesetet szenvedő idős emberek kétharmada nem okozója, hanem áldozata a balesetnek, mégis lényeges, hogy 65 év felett is tudatosan tegyünk a saját biztonságunk érdekében.

Természetesen az idős nemzedékek tagjai között is jelentős különbségek lehetnek mind a gyalogos közlekedés, mind pedig a járművezetés vonatkozásában: a 65 év betöltése nem mindenkinél jelenti automatikusan az „öregedés határát”. Vannak olyan, a hetvenes éveikben járó járművezetők, akik biztosabban vezetnek és még mindig jobb reflexekkel rendelkeznek, mint a fiatalabbak. Ugyanakkor ez az írás számukra is tartogathat néhány jó ötletet, amellyel továbbra is megőrizhetik fiatalosságukat a volán mögött vagy a közlekedésben általában.

A közúti közlekedés legvédtelenebb képviselői a gyalogosok. Ők azok, akik baleset esetén védelem nélkül ütköznek a járművel. A gyalogosokon belül külön ki kell emelni az idős személyeket, hiszen ők még inkább sérülékenyebbek: a csontjaik gyakorta törékenyebbek, a szervezetük kevésbé ellenálló; már nehezebben épülnek fel a sérüléseikből. Jobb hát megelőzni a bajt.

Ami az idős vezetőket illeti, az őket érintő végzetes balesetek száma a nemzetközi egészségügyi nyilvántartás szerint a 65 évesek csoportjában még nem kiugró. Az idősebb vezetők fizikai képességeik hanyatlását eleinte nagyobb tapasztalatukkal vagy óvatosabb vezetési stílussal ellensúlyozzák, így összességében sokkal kevesebb balesetet okoznak, mint a nagyon fiatal vezetők. Ugyanakkor a balesetek száma 75 évtől érzékelhetően kezd megnőni, a 85 évesnél idősebb vezetők mutatója pedig már rosszabb, mint a tinédzsereké vagy a húszas éveik elején járóké.

Az idősebb vezetők között a leggyakoribb hibák közé sorolható az elsőbbség meg nem adása, a jelzőtáblák és jelzések feldolgozásának hiánya, a figyelmetlen áthaladás kereszteződésen, a sávváltás kellő odafigyelés nélkül vagy a túl lassú vezetés. A figyelmetlenség és a túl sok információ egyszerre történő kezelése szintén előidézhet kockázatos helyzetet.

JÁRMŰVEZETÉS IDŐSKORBAN

A kor előrehaladtával noha már nem vagyunk olyan „fürgék”, mint fiatalabb korunkban, a korosodás mégsem jelenti azt, hogy a járművezetéssel is feltétlenül fel kell hagynunk. A megfelelő életmóddal és elővigyázatossággal nagyon sokáig élvezhetjük a járművezetés nyújtotta előnyöket. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mire kell odafigyelnünk annak érdekében, hogy biztonságos gépjárművezetők maradjunk a szép korban is.

Az egészség szerepe a járművezetésben

A jogosítvány megtartásához fontos, hogy jó egészségi állapotban legyünk; ezen múlik a járművezetéshez szükséges orvosi alkalmasság kiadása is. Az éber és gyors reakcióképességre nagy szükség van vészhelyzetben is. Ehhez formában kell tartanunk az egészségünket, és olyan szokásokat kell követnünk, amelyek segítségével minél inkább karban tudjuk tartani magunkat.

Egészséges életmód

Az egészség megőrzésében és a járművezetésre való alkalmasságban a legfontosabb a megfelelő életmód, azaz a helyes táplálkozás, a testmozgás és az orvosi előírások, tanácsok betartása. A rendszeres, ésszerűen folytatott testmozgás idősebb korban is javítja az általános fizikai állapotot, illetve jobb felépülési esélyt biztosít az esetleges kisebb sérülések bekövetkezése esetén.

A jó látás fontossága

A jó látás elengedhetetlen, hiszen a járművezető számára fontos információ 90%-a vizuális jellegű. Az időskorra jellemző látási problémák – pl. a szürkehályog, a glaukóma és a farkasvakság – ezért kritikusak. Rendszeresen keressük fel tehát szemészünket, hogy mindig tisztában legyünk látásunk állapotával.

A járművezetést veszélyeztető vagy kizáró tényezők

Vannak olyan tényezők, amelyek mellett nagyon veszélyes vagy nem is lehet gépjárművet vezetni. Az alábbi felsorolásban a leggyakoribb tüneteket, betegségeket vagy egyéb egészségügyi, pszichológiai jellemzőket gyűjtöttük össze, amelyek kockázatot jelentenek a járművezetés tekintetében. Ha bármelyik ezek közül fennáll, feltétlenül kérjük ki az orvosunk véleményét arra vonatkozóan, hogy ülhetünk-e egyáltalán a volán mögé, és ha igen, milyen feltételekkel.

  • Jellemzően időskori betegségek: demencia, Alzheimer-kór;
  • súlyos pszichiátriai betegségek (új kutatások szerint még a kezelésre szoruló depresszió is negatívan befolyásolja a járművezetési teljesítményt);
  • epilepszia;
  • korlátozott vizuális funkciók: elégtelen látásélesség, nem megfelelő kontrasztérzékenység;
  • olyan betegségek, amelyek rossz közérzettel, váratlan rosszulléttel járhatnak a járművezetés közben;
  • különböző szívbetegségek;
  • cukorbetegség;
  • fizikai alkalmatlanság;
  • a vezetésre kiható gyógyszerek szedése;
  • különböző függőségek: gyógyszer, alkohol, drog.

Cukorbetegség

A cukorbetegség önmagában még nem kizáró tényező vezetés szempontjából, a súlyossága az, ami számít, a cukorbetegség erősebb tünetei vagy szövődményei ugyanis megakadályozhatják a biztonságos vezetést. Ezek közé tartoznak az alábbiak:

  • álmosság, szédülés,
  • zavarodottság,
  • homályos látás, látászavarok vagy látáskárosodás,
  • eszméletvesztés,
  • epilepsziás roham.

Ha bármilyen ilyen jellegű tünettel vagy szövődménnyel kell számolnunk, mindenképpen kérjük ki háziorvosunk véleményét arra vonatkozóan, hogy folytathatjuk-e a járművezetést, és ha igen, mit tehetünk a biztonságunk érdekében.

Néhány tipp cukorbetegségben szenvedő vezetőknek

  • Ne vezessünk, ha a vércukorszintünk túl alacsony, mert nem fogunk tudni a járművezetésre összpontosítani és jó döntéseket hozni!
  • Mindig tartsunk magunknál vércukormérőt és kevés élelmet is (elsősorban gyorsan felszívódó szénhidrátot)! Azonnal szakítsuk meg a járművezetést, ha leesett a vércukorszintünk! Csak a kívánt vércukorszint elérését követően és legalább tizenöt perc várakozás után folytassuk az utunkat (ilyenkor jön jól a gyorsan felszívódó szénhidrát, gyümölcslé stb.)!
  • Extrém esetben a magas vércukorszint (hiperglikémia) is befolyásolhatja a járművezetési képességet – ilyenkor beszéljük meg a háziorvossal, hogy mi legyen a teendő.
  • A cukorbetegség okozta szemproblémák megelőzésében alapvető fontosságú a vércukorszint és a vérnyomás kontrollálása, valamint az éves szemészeti szűrővizsgálat.

Milyen hatással vannak a gyógyszerek a járművezetésre?

Számos olyan gyógyszer létezik, amely negatívan befolyásolja a járművezetési képességet. Olyan is előfordul, hogy több, a vezetésre ártalmatlan gyógyszer együttes mellékhatásai vezetnek nem várt és a járművezetésre veszélyes mellékhatásokhoz. Íme néhány javaslat arra az esetre, ha gyógyszert szedünk:

  • Kérdezzük ki háziorvosunkat az általa felírt orvosságok mellékhatásairól!
  • Alaposan olvassuk el a betegtájékoztatót is!
  • Jelezzük háziorvosunknak, ha más orvos, pl. szakorvos vagy helyettesítő orvos is felírt gyógyszert, annak érdekében, hogy együttes szedésük ne okozhasson nem várt mellékhatásokat!

Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat

A vezetői engedély a személyazonosság igazolására a kiállításától számított tíz évig, a 70. életévüket betöltöttek esetében határidő nélkül alkalmas, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában azonos időintervallumban vezethetünk is járművet.

Az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők közül az, aki

  1. a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, háromévenként;
  2. a 70. életévét betöltötte, kétévenként

köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetőknek (vagyis azoknak, akik a közúti közlekedési szolgáltatás keretében közúti járművet, megkülönböztető jelzéssel ellátott közúti járművet vezetnek, valamint azoknak, akiket közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak) a 60. életév felett kétévenként kell az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni.

Kockázatos közlekedési helyzetek

A következő helyzetek, manőverek azok, amelyeket idősebb korban kiemelt figyelemmel kell elvégezni a balesetek elkerülése végett:

  • elsőbbségadás,
  • balra kanyarodás,
  • sűrű forgalomban történő vezetés
  • megfelelő forgalmi sebesség fenntartása,
  • új típusú közlekedési, forgalmi jelek, jelzések.

Tanácsok a biztonságos vezetéshez

A tapasztalat nagyon sokat számít, és ez az, amely az idősebb vezetők sajátja. A korosodó reflexek és reakcióidő bölcs döntésekkel, megfontolt vezetési stílussal részben ellensúlyozható. Annak érdekében viszont, hogy még többet tehessünk a biztonságunkért, érdemes az alábbi tanácsokat is megfogadnunk:

A tudás szinten tartása
A KRESZ szabályai gyakran változnak, rengeteg olyan közlekedésre vonatkozó szabály van, amely korábban, a vezetői engedély megszerzésekor még nem létezett, illetve olyan, amelyet azóta megszüntettek vagy módosítottak. Ezért a szabályismeret folyamatos frissítése elengedhetetlen. Számos lehetőségünk van a változások nyomon követésére a médián vagy az illetékes szervek információs felületein keresztül.

A gyakorlat szinten tartása és fejlesztése
Sokféle vezetési tréning áll rendelkezésre, ahol felfrissíthetjük vezetési képességeinket, sőt, új módon is megtanulhatjuk kezelni az esetleges helyzeteket. Vezessünk minél gyakrabban, mert a rutin folyamatos szinten tartásával baleseti kockázatunk jelentősen csökkenthető.

Figyeljünk saját magunkra!
Folyamatosan figyeljük saját fizikai állapotunkat! Kifejezetten fontos a rendszeres látásvizsgálat.

Biztonsági öv
Mindig kössük be a biztonsági övet, még rövid utakra is! A biztonsági öv használata a hátsó ülésen is kötelező.

Nagyobb követési távolság
Tartsunk nagyobb követési távolságot az előttünk haladó jármű mögött még száraz úttesten is, hogy ne csak a reflexeinkre kelljen hagyatkoznunk az előttünk haladó jármű hirtelen fékezésekor!

Defenzív vezetés
Vezessünk defenzíven, és mindig adjuk meg az elsőbbséget!

Alkoholt sose!
Ma Magyarországon zéró tolerancia van érvényben: az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés nemcsak súlyos büntetést von maga után, de rendkívül veszélyes és felelőtlen is.

Teljes figyelemmel
Vezetés közben kerüljük a figyelem elterelésére alkalmas eszközök (mobiltelefon, rádió) használatát! Vezetés közben törvényileg tilos a kézben tartott mobiltelefon használata. Szintén igyekezzünk utastársunkkal csak a legfontosabb beszélgetést folytatni.

Csendes időszakok
Kerüljük a csúcsforgalmat, amikor csak lehetséges!

Pihenő
Ha hosszabb útra indulunk, legyünk kipihentek vezetés előtt. Indulás után másfél óránként is érdemes kisebb pihenőt tartanunk.

Fáradtan, betegen ne!
Kerüljük a vezetést, ha fáradtak vagy betegek vagyunk, esetleg ha olyan gyógyszert szedtünk be, amely tompító hatással bír, és lassítja a reakcióidőnket!

Kerüljük a vezetést sötétben!
Lehetőség szerint ne vezessünk sötétedés után vagy korlátozott látási viszonyok esetén! Tervezzük meg utazásunkat úgy, hogy még sötétedés előtt megérkezzünk a célunkhoz!

Láthatóság
Ha mégis sötétben kell közlekednünk, jól megvilágított utakat válasszunk, használjuk megfelelően a világítást, a menetjelző lámpáról pedig nappal se feledkezzünk meg!

Tiszta szélvédő
A szélvédőnk mindig legyen tiszta, hiszen ez a jó kilátás feltétele! Kerüljük a kocsiban való dohányzást, a dohányfüst ugyanis idővel olyan finom réteget képez a szélvédő felületén, amely korlátozza a kilátást.

Útvonalterv
Lehetőség szerint készítsünk előzetes útitervet, hogy a legbiztonságosabb útvonalat választhassuk ki! Ügyeljünk a várható látási és időjárási viszonyokra is, időzítsük ezeknek megfelelően az indulást! Ma már léteznek olyan elektronikus alkalmazások, amelyek segítenek a tervezésben.

Utastárs
A tapasztalatok szerint kifejezetten előnyös, ha nem egyedül, hanem családtagunkkal vagy barátunkkal indulunk útnak (pl. csökken az elalvás kockázata, kevésbé riadunk meg a váratlan közlekedési helyzetekben, ismeretlen helyszínen nyugodtabban viselkedünk stb.).

A biztonságos gépjármű kiválasztása

Az idősebb vezetőknek érdemes lehet olyan műszaki elemekkel rendelkező gépkocsit választaniuk, amelyek segítenek kompenzálni a korral romló képességeket. E műszaki elemek közé sorolhatóak az alábbiak:

  • szervokormány,
  • blokkolásgátló,
  • automata sebességváltó,
  • állítható ülések és kormány,
  • nappali világítás,
  • jó minőségű szélvédő,
  • kettős első légzsák.

Vannak továbbá olyan jármű-technológiai megoldások, amelyek bár nem alapfelszerelései az új gépjárműveknek, de az általuk nyújtott biztonság miatt érdemes lehet olyan autót választani, amelyek rendelkeznek velük. Ezek a technológiák az alábbiak:

  • aktív fékasszisztens (Active Break Assist),
  • kereszteződési asszisztens (Intersection Assistance),
  • gyalogos- és kerékpár-felismerő rendszer (Safety for Pedestrians and Cyclists),
  • integrált sávváltást és előzést segítő rendszer (Integrated Lateral Controller).

A járművezetés abbahagyása

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a járművezetés óriási felelősség nemcsak magunkra és utastársainkra, hanem a közlekedés többi résztvevőjére nézve is. Ezért ha kételyek merülnek fel bennünk saját járművezetési képességünkkel kapcsolatban, vagy intő jeleket kapunk, érdemes közeli hozzátartozóinkkal vagy barátainkkal beszélnünk erről. Háziorvosunk véleményét is mindenképpen kérjük ki e tekintetben. Van lehetőség olyan PÁV-vizsgálat elvégzésére is, ahol szakemberek véleményezik, hogy alkalmasak vagyunk-e még a járművezetésre.

A járművezetés abbahagyása mindenképpen nehéz döntés, de a korosodás természetes része, amin a legtöbb járművezető átmegy időskorában. Saját magunk, illetve mások biztonsága érdekében néha áldozatot kell hoznunk. Ugyanakkor fontos, és sokat is segíthet, ha életünk más területein aktívak maradunk.

A tapasztalatok alapján azok az időskorúak, akik abbahagyják a járművezetést, sok esetben úgy érzik, szociálisan elszigeteltté és ehhez kapcsolódóan fizikailag is inaktívabbá válnak, ami árthat az egészségüknek. A járművezetés annyira szerves része ugyanis az életnek, hogy úgy érezhetjük, az identitásunk egy részét veszítjük el a slusszkulcs letételével. Nagyon fontos tehát, hogy aktív részesei maradjunk a közösségünk életének, így tudjuk elkerülni a káros pszichológiai hatásokat.

Intő jelek

Feltétlenül át kell gondolnunk, hogy továbbra is biztonságos-e a volán mögé ülnünk, ha az alábbi listán szereplők közül bármelyik előfordul velünk:

  • stroke, szívroham,
  • látásromlás,
  • nehézség az éles kanyarok bevételénél vagy az útkereszteződéseknél,
  • nehézség olyan forgalmi helyzetekben, amelyek régebben rutinosan mentek,
  • eltévedés ismerős utakon,
  • idegesség, kimerültség érzése járművezetés után,
  • szabálysértési bírságot kaptunk,
  • balesetet szenvedtünk.

Ezekben az esetekben konzultáljunk a háziorvosunkkal!

Lehet, hogy abba kell hagyni…?

A legfontosabb, hogy legyünk nagyon őszinték önmagunkhoz, és figyeljünk mások, főleg a közeli hozzátartozóink véleményére is. Ne utasítsuk el a kritikát, hanem vegyük észre az esetleges hibákat, és próbáljuk kijavítani azokat! Ebben egy járművezetést felfrissítő tréning vagy egy látásjavító eljárás is nagy segítség lehet. Az emberi életben sosem késő új készségeket tanulni!

Átmeneti megoldást jelenthet, ha a hozzátartozóinkkal való megbeszélés alapján korlátozzuk a járművezetési gyakorlatunkat. Kerüljük az éjszakai vezetést, a forgalmas utakat, a csúcsidőben való közlekedést, maradjunk a környező, ismert településrészeken.

Készüljünk fel lelkiekben azokra az időkre is, amikor már nem fogunk tudni járművet vezetni. Intézzük úgy, hogy mobilak maradjunk azután is, ha már nem tudunk a volán mögé ülni! Átgondolt tervekkel a járművezetés nélküli életben sem leszünk korlátoltak, és ami nagyon fontos: maradjunk aktívak az életben! A járművezetésen túl is számos lehetőség áll rendelkezésre ehhez.

GYALOG ÉS KERÉKPÁRRAL IDŐSKORBAN

Noha talán a gyaloglás, a közösségi közlekedéssel való utazás vagy a kerékpározás nem hangzik annyira kockázatosnak időskorban, mint a gépjárművezetés, e közlekedési módok esetében is fel kell készülni a korosodással járó változásokra. A gyalogos- és kerékpáros közlekedésnek is megvannak a maga szabályai, amelyek ugyanúgy változhatnak és változnak is, mint a gépjármű-közlekedés esetében. Sőt, a gyalogosok és kerékpárosok a közlekedés legvédtelenebb közlekedői, az időskorúak pedig még inkább sérülékenyek. Az alábbiakban tanácsokat olvashatunk arra vonatkozóan, hogy mi magunk hogyan tehetünk a saját biztonságunk érdekében.

Közlekedés gyalogosan

Amikor az utcán közlekedünk, a legveszélyesebb helyzetet az úttesten való átkelés jelentheti, főleg, ha valamilyen mozgásszervi problémával küszködünk: ilyenkor óhatatlanul is tovább tart az áthaladás. De a látásunkkal és hallásunkkal kapcsolatos gondok sem elhanyagolhatóak, hiszen az úttestre történő lelépést megelőző tájékozódásban e két érzékszervünk játssza a legfontosabb szerepet.

Tanácsok gyalogosközlekedéshez

Előkészületek

  • Tervezzük meg az útvonalat előre, különösen, ha mozgásunkban korlátozottak vagyunk!
  • Lehetőség szerint a forgalom szempontjából csendesebb időszakokban keljünk útra (10–15 óra között)!
  • Viseljünk napszemüveget, ha látászavarunk van, így védekezhetünk a vakító fények okozta látási nehézségek ellen.
  • Mindenkor ügyeljünk a megfelelő észlelhetőségünkre! Sötétedés után kerüljük a sötét tónusú ruházat viselését!
  • Öltözködjünk az időjárásnak megfelelően, esőben, hóban különös tekintettel a lábbelinkre!

Útközben

  • Figyeljünk oda az útburkolat típusára, állagára, állapotára, hogy megelőzzük az esetleges botlásokat, eséseket!
  • Legbiztonságosabban a járdán lehet gyalogosan közlekedni, ha pedig ilyen az adott helyen nincs, akkor haladjunk az úttest szélén, a forgalommal szemben (ahol a veszélyek észlelhetősége, valamint az elhárítás lehetősége jóval nagyobb).
  • Ha bármilyen olyan problémát észlelünk utazás közben, amely mozgáskorlátozottként hátráltat bennünket a közlekedésben, jelezzük az illetékes önkormányzatnak (pl. kátyúk a járdán, süllyesztett szegély nélküli kijelölt gyalogátkelőhely)!

Átkelés az úttesten

  • Lehetőleg minden esetben a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen haladjunk át az úttesten. Ha erre nincs lehetőség, akkor válasszunk biztonságos, belátható és sötétben is jól megvilágított helyet az átkeléshez!
  • Ha van rá lehetőség, csak másokkal együtt kezdjünk átkelni az úttesten!
  • Ha a kijelölt gyalogos-átkelőhelynél van gyalogos közlekedési lámpa, mindig várjuk meg, amíg zöldre vált! Ha a fényjelző készülék már villogó zöld jelzést ad, ne lépjünk le a járdáról!
  • Mindig az úttest tengelyére merőlegesen haladjunk át, így tartózkodunk a legrövidebb ideig a veszélyes zónában.
  • Biztonságosabbak az olyan átkelők, ahol van középsziget vagy elválasztósáv.
  • Ha négysávos úton kelünk át, ne várakozzunk az úttest tengelyén (hacsak nincs elválasztósáv vagy középsziget), hanem törekedjünk a minél előbbi átkelésre! Ha a túlsó oldalon még érkeznek autók, inkább várjunk, míg mindkét oldalon elcsitul a forgalom.
  • Sose lépjünk az úttestre pusztán arra a meggyőződésre támaszkodva, hogy nekünk van elsőbbségünk!
  • Ha bizonytalannak érezzük magunkat átkelés előtt, feltétlenül kérjünk segítséget!
  • Ha autó közeledik a zebrához, mindig várjuk meg, hogy meg is álljon. Ne feltételezzük, hogy biztosan észrevett bennünket!
  • Figyeljünk a kanyarodó, tolató autókra is!
  • Kerekesszékkel ne keljünk át parkoló autók között, mert az autósok nehezebben vesznek észre bennünket!

Utazás közösségi közlekedéssel

  • Tájékozódjunk előre az általunk igénybe venni kívánt busz, villamos, troli stb. menetrendjéről, hogy minél kevesebb időt kelljen várakozással töltenünk. A menetrendek gyakran arról is tájékoztatnak, hogy mely járművek alacsonypadlósak, ami megkönnyíti számunkra a le- és felszállást.
  • Ne kíséreljük meg a felszállást, miután az ajtók csukódását jelző hang megszólalt!
  • Ha mozgásszervi problémával küzdünk, ne szégyelljünk segítséget kérni a le- és felszálláshoz, illetve bátran kérjünk magunknak ülőhelyet, ha esetleg senki nem kínálja fel a sajátját.
  • Kerüljük a csúcsidőben való közlekedést, mert a tömöttebb járműveken kevésbé kényelmes és biztonságos az utazás, és a zsebtolvajlásnak is nagyobb az esélye.
  • Mindig kapaszkodjunk!
  • Ha szükséges, csak kísérővel utazzunk!

Közlekedés kerékpárral

A kerékpározás az idősek körében is nagyon közkedvelt közlekedési mód – egészséges, olcsó, csendes és környezetbarát. Ugyanakkor nemzetközi felmérések szerint a halálos kerékpáros balesetek többsége lakott területen belül következik be, leggyakoribbak a személygépkocsival való ütközések, továbbá az idős kerékpárosok áldozattá válásának kockázata kiemelkedő. Ennek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány fontos tudnivalót és tanácsot. (Keretes írásunkban összefoglaltuk a kerékpárosokra vonatkozó jelenleg hatályos KRESZ-szabályokat.)

A kerékpár kötelező tartozékai

A KRESZ szerint vannak olyan tartozékok, amelyekkel kötelező felszerelni a kerékpárokat. Ezek mindegyike a biztonságot szolgálja, vészhelyzetben akár meg is menthetnek attól, hogy balesetet szenvedjünk.

A kerékpár kötelező tartozékai nélkül nem szabad részt venni a forgalomban, ezért ügyeljünk arra, hogy mindegyik tartozék meglegyen:

  • kormányberendezés,
  • két, egymástól függetlenül működő fék,
  • fehér színű első lámpa,
  • fehér színű első prizma,
  • piros színű hátsó lámpa,
  • piros színű hátsó prizma,
  • az első keréken legalább 2 db borostyánsárga küllőprizma vagy fehér fényvisszaverő körgyűrű felület,
  • csengő.

Tanácsok a biztonságos kerékpározáshoz

Bukósisak
Kerékpározás közben viseljünk bukósisakot! A bukósisak vagy más néven kerékpáros fejvédő akár életmentő is lehet. Baleset esetén komoly védelmet jelent a fejnek. Ha kerékpárosként lakott területen kívül közlekedünk és kerékpáros fejvédő sisakot is viselünk, valamint utast nem szállítunk, akár 50 km/h sebességgel is közlekedhetünk.

Láthatósági mellény, fényvisszaverő kiegészítők
A láthatósági mellény és az egyéb fényvisszaverő kiegészítők (boka- és karpántok, neonszínű ruházat) segítik az autósokat abban, hogy sötétben vagy rossz látási viszonyok mellett jobban észrevegyenek bennünket. A láthatósági mellény vagy fényvisszaverő ruházat használata lakott területen kívül sötétedés után vagy rossz látási viszonyok között kötelező. Lakott területen belül használata nem kötelező, de ajánlott.

Biztos járműkezelés
Csak akkor kerékpározzunk a forgalomban, ha biztonságosan tudunk közlekedni és magabiztosan kormányozni. Irányváltoztatás előtt ne feledkezzünk meg a kellő körültekintésről, hátranézésről, irányjelzésről!

Csak megfelelő időjárás esetén!

Kerüljük az esőben vagy havazásban történő biciklizést, havas és jeges úton egyáltalán ne induljunk el!

Csak józanon!
Ne fogyasszunk alkoholt kerékpározás előtt, mert jelentősen rontja egyensúlyérzékünket, illetve nagyon könnyen elveszíthetjük a jármű feletti irányítást!

BAJ ESETÉN…

Ha balesetnek leszünk szemtanúi, vagy mi magunk keveredünk bajba, hívjuk haladéktalanul a 112-es segélyszámot!

Minden utazásunkkor tartsuk magunknál a személyi igazolványunkat, illetve információt a címünkre és a közeli hozzátartozóink elérhetőségére vonatkozóan!