Van önnek felesleges kétmilliárd forintja?

• Szélsőséges esetben és elvileg akár élete végéig fizetnie kell annak, aki súlyos közlekedési balesetet okozott egy biztosítatlan autóval.
• A közeledő felelősségbiztosítás káreseményenként mintegy kétmilliárd forintig téríti meg a biztosított által másoknak okozott kárt.
• Elvileg mintegy 90 ezer olyan autó futhat a magyar utakon, amelyeken nincs érvényes felelősségbiztosítás.
• Egy átlagos karambol is milliókba kerülhet annak, aki biztosítatlan autóval okoz közlekedési balesetet.

Magyarországon hozzávetőlegesen 90 ezer olyan gépjármű fut az utakon a biztosítók adatai szerint, amelyeknek nincs érvényes kötelező felelősségbiztosításuk. Számuk még a két százalékát sem teszik ki az útjainkon futó nagyjából 5.2 millió magyar honosságú gépjárműnek. Ám ez aligha vigasztalja azokat, akiknek egy biztosítatlan autó okoz kárt, vagy akik egy ilyen járművel történt ütközés után szenvednek súlyos sérülést, vesztik el szeretteiket.

Törvény írja elő, hogy Magyarországon csak olyan autóval szabad részt venni a forgalomban, a- melyek érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek. Ha a jármű vezetője balesetet okoz, a kötelező felelősségbiztosítója téríti meg a másoknak okozott kárt, személyi sérüléses baleset esetén káreseményenként 6 millió 70 ezer, dologi kár esetén egymillió 220 ezer euró erejéig.

Van önnek felesleges kétmilliárd forintja, hogy ha ne adja az ég, tömegszerencsétlenséget okozna (például árokba rohanna az ön hibájából egy turistabusz és kigyulladna, minek következtében több ember életét vesztené), kártalanítsa a károsultakat?

Nos, ezért van szükség kötelező felelősségbiztosításra! Gépjármű Kötelező Felelősségbiztosítás hiányában minden, a balesettel összefüggésben felmerülő, másoknak okozott kárt a baleset biztosítatlan okozójának kell megtérítenie. Ami egy átlagos tisztán anyagi káros közlekedési baleset esetén is százezrekre, de inkább milliókra rúghat.

A biztosítást a gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának kell megkötnie. Amennyiben a kettő nem azonos, az üzembentartónak!

Tulajdonosváltás esetén (azaz, amikor valaki használt autót vásárolt) különösen fontos, hogy az új tulajdonos első dolga legyen a kötelező felelősségbiztosítás megkötése, hiszen baleset már a haza vezető úton is történhet. A használtautó-kereskedésekből épp ezért ki sem engedik az új tulajdonost a telepről az új szerzeményével, amíg nem köt biztosítást. A nagyobb telepeken legalábbis vannak biztosítási ügynökök és számítógépek, az új tulajdonos pillanatok alatt szerződést köthet bármelyik biztosítóval.

Nem kötelező persze azon nyomban szerződni, csak erősen javallott. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy új gépjárműre a forgalomba helyezés napjától, használt gépjármű vásárlása esetében a tulajdonszerzés, azaz az adásvételi szerződés keltének napjától (haladéktalanul) kell az üzemben tartónak a kötelező biztosítási szerződést megkötni.

Azt, hogy a haladéktalanul pontosan mit jelent, a jogszabály nem határozza meg. Sokan úgy értelmezik, hogy ráérnek addig, amíg nem kapnak időpontot a kormányhivatalban az átíráshoz (a hatályos előírások szerint ennyi időn belül kell kezdeményezni a tulajdonosváltozás bejegyzését, az új forgalmi engedély és törzskönyv kiadását”). Ezzel, mármint a „hej, ráérünk arra még” hozzáállással azonban nemcsak azt kockáztatják, hogy ha balesetet okoznak, nekik kell megfizetni a vétlen autósnak és a baleset esetleges többi érintettjének okozott kárt.

Ha a rendőr nem is bünteti meg, ha látja, hogy frissen vásárolta az autót, még a nevére sem írták, az nem jelenti azt, hogy egy baleset esetén a kárfelelősséget is elkerülheti.

Azoknak, akinek nincs érvényes kötelező felelősségbiztosításuk, úgynevezett fedezetlenségi díjat kell fizetnie. A fizetendő összeg a jármű fajtájától, teljesítményétől, autóbuszok esetén a szállítható utasok számától függ. Személygépkocsik esetén 510 és 1140 Ft/nap, motoroknál napi 90-390, tehergépkocsikra 870 – 4320, buszok esetén 840 – 5210 forint a fedezetlenségi díj. A pótkocsik esetén 190 – 1370 forintot kell fizetni naponta. [A 2021-re évvényes fedezetlenségi díjtáblázat itt található.]

A biztosítók és a Belügyminisztériumhoz tartozó nyilvántartó hivatal pontosan tudja mely forgalomban lévő gépjárműnek nincs éppen hatályos kötelező felelősségbiztosítása, és erről havonta tájékoztatják az autó tulajdonosának lakhelye, telephelye szerint illetékes kormányhivatalt. Ők pedig előbb-utóbb nemcsak kellemetlen kérdésekkel, hanem egyre növekvő összegre kiállított befizetendő csekkekkel is megkeresik a feledékeny (vagy más okból nem fizető) tulajdonosokat.

Piaci források szerint a biztosítatlan autók egy része vélhetően már nem is létezik. Ellopták, és eladták alkatrésznek, feketén külföldre szállították. Arra is volt, és lehet példa még ma is, hogy a balesetben totálkárosra tört autóval a tulajdonosa egyszerűen nem foglalkozik tovább; érzelmi okokból vagy mert kisebb gondja is nagyobb annál, mindegy. Ilyenkor őrzik még egy ideig a roncsot azon a telephelyen, ahova a rendőrség ideiglenes tárolásra beszállíttatta, aztán, ha már a tárolási költség elérte az autótorzó értékét, a bontóba küldik.

Az ilyen autók forgalomból történő kivonása viszont olykor csak hónapokkal, ha nem évekkel később történik meg, már ha a tulajdonos – vagy bárki más – valaha is kezdeményezi azt.

Persze a felelősség, hogy a jármű biztosított legyen, mindig azé, akinek a gépjármű egy közlekedési ellenőrzés van valamilyen hatósági ügyintézés pillanatában a tulajdonában van, vagy aki a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemeltető.

A közúti ellenőrzésekkor ugyanis a rendőrök mostanában már többnyire még az előtt ellenőrzik, hogy az előttük, mögöttük haladó autónak van e érvényes kötelező biztosítása, hogy megállítanák. Sok járőrkocsiban van már számítógép és mobil internet, de ha nincs, rádión akkor is lekérdezhetik a nyilvántartásból a jármű és tulajdonosának adatait. Így amikor elhangzik a „Jó napot kívánok, gépjármű-ellenőrzés”, a rendőr már csak egy dolgot nem tud: azt, hogy éppen ki ül a volán mögött. Minden más információt megtud(hat)ott a nyilvántartótól.

Épp ezért ma már felesleges azt mondani, hogy van biztosításom, csak nincsenek nálam a papírok…, ha valójában nincs.  Először is, mert a papírokat (a biztosítási díj befizetését igazoló csekket sem) már jó ideje nem kell az autósoknak maguknál tartaniuk, másodszor, mert a rendőr amikor a biztosítás felől érdeklődik már pontosan tudja, hogy nincs. Sok esetben az ellenőrzést is épp ezért kezdeményezik.

Ritka kivételek előfordulhatnak, ezért is kérdezi meg, hogy van-e vagy nincs biztosítása az autónak. Például, ha az ellenőrzésre épp akkor kerül sor, amikor a sofőr a biztosítótól távozott, ahol biztosítást kötött és a számítógépes rendszeren még nem futott át az új szerződés. Ám ez esetben ott vannak a frissen aláírt papírok, ami a rendőrnek ott és akkor pont elég is.

F.Gy.A.