Magyar elnök a RoadPol élén

• Zsinkai Elvira rendőr alezredest egyhangúlag választotta elnökévé a napokban az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata.
• Nemcsak határokon átnyúló akciókat szervez a RoadPol, terjeszti az egyes országokban bevált ellenőrzési módszereket is.
• A hatékonyság titka: sok rendőr egy helyen váratlanul tartson koncentrált ellenőrzést, és ne lehessen tudni, mikor lesz a következő akció.

Soha nem kaptak még ekkora lehetőséget a közlekedésrendészet munkatársai, valamint a közlekedésbiztonsággal, baleset-megelőzéssel foglalkozó hazai szakemberek arra, hogy katalizátorai lehessenek azoknak a törekvéseknek, amelyek egy olyan Európa képét vizionálják, ahol 2050 után már senki nem hal meg közúti közlekedési balesetben. A lehetőség abban áll, hogy magyar elnököt választottak a 26 országot tömörítő RoadPol, azaz az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata élére Zsinkai Elvira alezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály Balesetmegelőzési Osztályának kiemelt főreferensének személyében.

A RoadPol tanácsa a közelmúltban egyhangú szavazással döntött az új elnök személyéről. Zsinkai Elvira helyettese egy olasz rendőrnő, Federica Deledda, a szervezet főtitkári feladatait pedig a horvát Sanja Veic látja majd el. A hatályos szervezeti szabályzat értelmében a hölgy trió egy évig töltheti be a tisztségét, ami további egy évvel meghosszabbodhat, utána új választásokat tartanak. Ez a szabály azonban már akár a közeljövőben meg is változhat.

A RoadPol, ahogy 1996-ban megalapított elődje a TisPol is, a szélesebb közvélemény előtt arról ismert, hogy ők hirdetik meg az Európa legtöbb országára kiterjedő különböző akciókat. Hol a sebességmérést, hol az alkohol és drog befolyása alatt vezető sofőröket veszik célba, máskor a biztonsági öv használatának vagy éppen a buszok és kamionok mindenre kiterjedő, országhatárokon átnyúló ellenőrzését kezdeményezik. Akciók jellemzően több napig, általában egy hétig tartanak.

Zsinkai Elvira, a RoadPol új elnöke pályája kezdetén dolgozott objektum- és fogdaőrként, volt járőrvezető. A Rendőrtiszti Főiskolát elvégezve lett a BRFK-n balesetvizsgáló, ahol több mint tíz évig foglalkozott közlekedési bűncselekmények vizsgálatával. 2016-tól az ORFK-n már a TisPol műveletek koordinátoraként folytatódott a karrierje. Felsőfokon beszél angolul, de elboldogul a holland, a  spanyol és a horvát nyelvvel is. Biztos szót értenek majd a RoadPol horvát főtitkárával, és nemcsak az alezredes horvát nyelvtudása miatt.

„Sanja Veic már a megválasztásunk után felvetette, kezdeményezni fogja, hogy a vezetőség hivatali idejét a jelenlegi egy plusz egy évről emeljék fel kettő plusz egy évre – mondta Zsinkai Elvira. – Egyetértek vele. Több idő kell, hogy láthatók legyenek az új vezetés munkájának eredményei.”

Zsinkai Elvira szerint a RoadPol igazi jelentősége és ereje elsősorban nem a határokon átnyúló akciók szervezésében mutatkozik meg. Sokkal inkább abban, hogy lehetőséget teremt az egyes országok közlekedésbiztonságért tett intézkedéseinek megismertetésére, a bevált módszerek átadására.

„Nem minden tagállamban tartozik a baleset-megelőzés a rendőrséghez. Van, ahol a rendőrségtől különálló szervezet végzi az efféle feladatokat, például a helyi belügyminisztériumon belül. Ez a sokféleség a RoadPol nélkül gátolhatná, de legalábbis lassíthatná az ilyen jellegű tudás gyors elterjedését”, mondta a RoadPol frissen megválasztott magyar elnöke.

Minden országban keményen dolgoznak a szakemberek azon, hogy visszaszorítsák a közlekedési balesetek számát. Spanyolországban kezdték el a drónokat alkalmazni az útkereszteződések megfigyelésére és ezáltal az elsőbbségadás és a kanyarodás szabályait megsértőinek a kiszűrésére. Ez a megoldás nálunk is nagy sikert arat mostanában – legalábbis a rendőrök és a jogkövető közlekedők körében. Nemrég Budapesten a Deák térnél parkolt egy halom rendőrautó és motoros, és sorra állították ki a forgalomból azokat, akik nem voltak tekintettel a buszsávra, szabálytalanul kanyarodtak vagy más hasonló szabályszegést követtek el. Egyikük sem vette észre (nem is vehették észre) a Bazilika tornyának közelében, a magasban lebegő rendőrségi drónt.

Szlovéniában szenzorokat telepítettek a hidak lábazatára és azokkal mérik a felhajtó járművek súlyát. Túlterhelés esetén pontosan tudják, hiszen látják a rendőrök, vagy a területileg illetékes közlekedési hatóság munkatársai, hogy melyik jármű súlya haladja meg a megengedettet. A túlsúlyos járműveket a legközelebbi pihenőhelyen félreállítják.

Közlekedésbiztonsági szempontból a skandináv országok – legfőképpen Norvégia, Svédország és Dánia –, amolyan bezzeg országoknak számítanak, mert náluk a legjobb a közlekedésbiztonság Európai, sőt világszinten is.

„A svéd kollégák a közlekedési akcióik tapasztalatait elemezve rájöttek, hogy sokkal hatékonyabbak az ellenőrzések, ha egy-egy ponton sok rendőr tart rövid, ám mindenre kiterjedő ellenőrzést, mint ha sok helyen hosszabb ideig, de csak egy-egy járőr tenné ugyanezt”, mondta Zsinkai Elvira.

A Vision Zero programot svéd közlekedésbiztonsággal foglalkozó szervezetek dolgozták ki, amelyet a svéd rendőrség 2016 óta alkalmaz sikeresen. A Vision Zero fontos eleme a rendőri ellenőrzések gyakori és váratlan alkalmazása, az ellenőrzések minőségének javítása.

Kétségtelen, hogy ez a módszer teljes bizonytalanságban tartja a szabályszegésre hajlamos autósokat. Soha, senki nem lehet biztos abban, hogy hol és mikor jelenik meg annyi rendőr, amennyi elől már képtelenség elmenekülni, amikor már nem bízhat abban egyetlen szabálytalankodó autós sem, hogy miután már több járművet leállítottak, ő büntetlenül eloldaloghat, mert már nem maradt rá rendőr, aki igazoltathatná.

„Az ilyen és ezekhez hasonló módszerek, megoldások megismerésének és kicserélésének az egyik legjobb szervezett formája a RoadPol”, szögezte le Zsinkai Elvira, aki a szervezet elnökeként azért emellett az ellenőrzések szigorítását is szorgalmazni fogja. Célja még a szervezet bővítése, ugyanis ma még nem minden európai ország tagja a RoadPol-nak.

Zsinkai Elvira elmondta, a rendőri ellenőrzések hatékonyságának és alaposságának javítása érdekében a RoadPol is keresi a kapcsolatot azokkal a gyártókkal és fejlesztőkkel, akiknek a termékei, szolgáltatásai egyfelől csökkenthetik az ellenőrzések élőerő-igényét, másfelől méginkább elkerülhetetlenné tenni a szabályszegők leleplezését és felelősségre vonását.

A RoadPol akciókban a tagállamok részvétele nem kötelező, de mivel a balesetek és a baleseti halálesetek nagy száma mindenütt kihívást jelent a hatóságok számára, csak igen nyomós indokkal mondanak nemet az egyes országok. De ez sem jelenti azt, hogy ha valamire nemet mondanak, akkor abban a hónapban egyáltalán nem tartanak RoadPol ellenőrzést!

„A skandináv országokban 99 százalékos a biztonsági öv használatának az aránya. Ők épp ezért már korában is jelezték is, hogy az ilyen akciók helyett inkább más, az ottani közlekedésbiztonság szempontjából számukra fontosabb ellenőrzéseket végeznek a RoadPol akció ideje alatt”, mondta az alezredes.

Persze a RoadPol vezetői és szakemberei is tisztában vannak azzal, hogy kizárólag rendészeti eszközökkel nem lehet rendet tenni az utakon. Így bár a RoadPol Zsinkai Elvira ígérete szerint a jövőben is az Európában leggyakoribb és a legsúlyosabb baleseteket okozó szabályszegésekre fókuszál – gyorshajtás, ittas vezetés, elsőbbségadási szabályok be nem tartása, a passzív biztonsági elemek használat, vagy éppen a buszokra és tehergépjárművekre vonatkozó előírások betartatására – más intézkedéseket is hoznak a balesetek számának csökkentése érdekében.

A 3E néven emlegetett program lényege az ellenőrzés (enforcement), az oktatás (education) és a mérnöki tervezés avagy az épített környezet minősége a közlekedésben (engineering) külön-külön is sarkalatos kérdések.

„Szerintem a legfontosabb mind közül az oktatás – mondta a RoadPol frissen megválasztott magyar elnöke. Kimutatható, hogy lényegesen kevesebb közlekedési baleset történik azokban az országokban, ahol már egészen kis korukban tudatosan elkezdik a gyerekek felkészítését a szabályos és biztonságos közlekedésre. Ebben is példamutató a skandináv gyakorlat. De más példák is vannak. Hollandiában például a gyerekek mindaddig csak szülői felügyelet mellett, az egyik szülő kíséretével kerékpározhatnak a forgalomban, amíg le nem teszik a koruknak megfelelő háromszintű közlekedési vizsgát”.

Mint Zsinkai alezredes elmondta, ugyancsak háromszintű közlekedési képzési és vizsgarendszert vezettek be Angliában is. Azzal a különbséggel, hogy ott nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek, azaz a szülőknek is ajánlják.

„Nálunk ezen a téren is van még bőven mit tenni – mondta Zsinkai Elvira. – Nem tartható, hogy valaki a vezetői engedély megszerzését követően nem vesz KRESZ-könyvet a kezébe. Sok baleset okozói, köztük olyanok is, akik halálos balesetek felelősei gyakran azzal védekeznek, hogy »ismerik a szabályokat«. Aztán kiderül, hogy mégsem. Mert a KRESZ kisebb-nagyobb mértékben változott amióta letették a vizsgát, ők azonban egyszer sem néztek utána az új szabályoknak. Vannak, akik észre sem veszik például, hogy új táblák jelennek meg, és nem néznek utána, nem keresnek rá az interneten, hogy azok mit jelentenek.”

Zsinkai alezredes sajnálatosnak tartja, hogy nálunk rendkívül kevesen vesznek részt vezetéstechnikai képzéseken, tréningeken, nem érdeklődnek a KRESZ-tudásfrissítő programok iránt, noha az interneten számos ingyenes platformot is felkereshetnének e célból.

F.Gy.A.