Mit üzen a Debreceni Járásbíróság?

  • Fogházba kell vonulnia a 41 éves férfinak, aki még „a macskának se tud ártani”.
  • A bíró szerint potenciális veszélyt jelent a közlekedésbiztonságra, mások életére.
  • A bíróság figyelembe vette, hogy elszaporodtak a gyalogosgázolások a zebrákon.

„Tudom, hogy bűnös vagyok, Nagyon sajnálom a történteket, bárcsak ne történt volna meg”, mondta a Debreceni Járásbíróság előtt a napokban megtartott tárgyalásán az a 41 éves férfi, aki még 2021. szeptember 6-án, egy debreceni zebrán halálra gázolt egy 63 éves nőt, aki a helyszínen életét vesztette.

Kora reggel történt a baleset, a zebrát biztosító közlekedési lámpák még sárgán villogtak. Derült időben, hajnali szürkületi fényviszonyok közt, gyér forgalomban, száraz úton közlekedett a vádlott a gyalogátkelőhely felé – a hivatalos megfogalmazás szerint jó út- és látási viszonyok közepette.

Bár a vádlott és védője szerint a baleset helyszínén a zebra alig volt látható, fa és villanyoszlop is takarja, emiatt rendkívül veszélyesnek minősítették, ráadásul a sértett sötét ruházatot viselt, két szemből érkező és egy, a vádlottal azonos irányba haladó személygépkocsi vezetője mégis időben észlelték, mert mindhárman megálltak, megadták neki az elsőbbséget.

A balesetet okozó fekete Mercédesz a külsős sávban nagy sebességgel odaért. Sofőrje már túl későn észlelte a zebrán elsőbbsége – a már ott álló, számára szabad utat biztosító járművek miatt – és biztonsága tudatában átkelő asszonyt, s bár azonnal a fékre lépett, már nem tudta elkerülni a tragédiát.

Áldozata teste az ütközés hatására métereket repült mielőtt a földre csapódott volna. A helyszínen azonnal meghalt.

A vádlott pillanatnyi figyelemkihagyással magyarázta a történteket. A védelem kérésére tanúként meghallgatott élettársa úgy jellemezte a szerinte nyugodt természetű párját, mint aki „a macskának sem tud ártani. A baleset óta már semmi sem olyan, mint volt”.

A nő elmondta, hogy mivel különböző betegségei miatt ő nem tud dolgozni, a párja tartja el a családot – őt és két kiskorú gyermekét. Velük is megváltozott a férfi kapcsolata az eset óta. Elképzelni sem tudja mi lesz a családdal, ha a párját börtönbe küldi a bíróság – tette hozzá.

A 41 éves férfi életében ama végzetes szeptemberi nap óta az élettársa elmondása szerint nincs olyan nap, amikor ne gondolna a balesetre. „Éjjelente már csak nyugtatókkal képes aludni”.

„Elmondani nem lehet, mennyire sajnálja, amit tett”.

A vádlottnak, aki egy erdészet dolgozója, semmiféle szakképesítése nincs, 2005 óta van B Kategóriás jogosítványa, s azóta vallomása szerint mintegy 200 ezer kilométert vezetett. Nacionáléját dr. Vágó Zsolt bíró egészítette ki azzal, hogy 2013-ban felfegyverkezve elkövetett garázdaságért nyolc hónap szabadságvesztést róttak ki rá végrehajtásában 1 évre felfüggesztve.

De, aminek a jelen ügy szempontjából később még ennél is nagyobb jelentősége lesz: A gázolót korábban a Tapolcai Járásbíróság ittas vezetésért 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és 1,5 évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Négy hónappal a tragikus baleset előtt pedig egy közlekedési szabálysértésért 15 ezer forintra büntették. S, hogy a halálos gázolást egy másik – ellene ittas járművezetés vétsége miatt indult – büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

A tárgyaláson az ügyész nyomatékosan felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy a vádlott vallomásával ellentétben nem „pillanatnyi figyelemkihagyás” okozta a balesetet. 9,3 másodpercig tartó reakció-késedelem vezetett a tragédiához – mondta Telek Zsolt, a vádat képviselő ügyész.

Ez azt jelenti, hogy a Mercédesz – feltéve, hogy a sofőr nem lépte túl a megengedett 50 km/h sebességhatárt, közel 130 métert haladt úgy, hogy a sofőrnek bár már lassítania kellett volna, nem tette meg.

Csakhogy a vádlott a baleset előtt 67 km/h-val közeledett a zebra felé, az ügyész által említett 9,3 másodperces reakció-késedelem alatt mintegy 170 métert tett meg úgy, hogy nem igazán törődött azzal a KRESZ-szabállyal, miszerint „…a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet csak fokozott óvatossággal és olyan sebességgel szabad megközelítenie, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt meg is tudjon állni”. [KRESZ 43.§ (2)].

A védelem később egy igazságügyi szakértői véleményre hivatkozva jóval kisebb, mindössze 2,7 másodperces észlelési-cselekvési késedelemről beszélt.

Maga az ütközés – annak ellenére, hogy a vádlott, már megkésve ugyan, de vészfékezett – 62 km/h sebességgel történt, ami azt sejteti, hogy tényleg csak az utolsó pillanatban reagált a zebrán átkelő gyalogosra.

Súlyosító körülményként említette az ügyész, hogy a vádlott a baleset előtt több közlekedési szabályt is megszegett, és korábban is követett már el közlekedési szabálysértéseket, amikért meg is büntették.

Az ügyész indítványozta, hogy mindezeken túl az ítélet kiszabásakor a bíróság azt is vegye figyelembe, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a zebrán történő gyalogosgázolások.

Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a gázoló beismerő vallomását, hogy a tragédia napjáig balesetmentesen közlekedett, s hogy két gyerek eltartásáról gondoskodik. A javára írta azt is, hogy megbánást tanúsított a történtek miatt, és részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak.

Később a sértettek jogi képviselője a fentiekre utalva azonban megjegyezte: Attól, aki több kirívóan súlyos KRESZ-szabálysértés után halálos balesetet okoz, elvárható a megbánás, ezért kérte, hogy a vádlott megbánását a bíróság ne vegye figyelembe enyhítő körülményként. És azt se, hogy a vádlottat megviselték a történtek. Mint fogalmazott: az áldozat hozzátartozóit is megviselték a történtek. A halálra gázolt asszonyt négy felnőtt gyermeke és kilenc unokája gyászolja.

A bíróság végül bűnösnek mondta ki a 41 éves gázolót „halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében” és két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte, két és fél évre eltiltotta a járművezetéstől is és kötelezte a 430 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére. A bírói döntés értelmében legkorábban a büntetés kitöltésének 2/3-a után – azaz a börtönbevonulástól számítva egy év és négy hónap múlva – helyezhető szabadlábra.

A bíró az eset összes körülményét és a rendelkezésre álló bizonyítékokat mérlegelve úgy ítélte meg: „A vádlott potenciális veszélyt jelent a közlekedésben résztvevők életére, testi épségére, egészségére és a közlekedésbiztonságra”.

Hangsúlyozta, a baleset előtt a zebrához érkezve a vádlott figyelmen kívül hagyta, hogy mindkét szembejövő és a vele párhuzamosan haladó jármű is megállt.  Márpedig a KRESZ vonatkozó rendelkezése szerint a gyalogos-átkelőhely előtt álló járművek láttán akkor is meg kellett volna állnia, ha ő maga nem látja, nem észleli az átkelni készülő, illetve az átkelést már megkezdő gyalogost.

A bíró nem szállt be a vád és a védelem észlelési késedelemmel kapcsolatos számháborújába, hogy az 9,3 vagy 2,7 másodpercig tartott-e. Úgy fogalmazott: a vádlott jelentős észlelési késedelem és vészfékezés mellett, 62 km/óra sebességgel ütötte el a sértettet, aki olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt.

Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a hasonló közlekedési szabályszegések elszaporodottságát (köztük a gyalogosgázolásokét a zebrákon), az alapvető közlekedési szabályok durva megsértését, és azt is, hogy a vádlott, aki a tragédia előtt többszörös és súlyos szabályszegést követett el – igaz nem közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt – de volt már büntetve. Viszont a halálos gázolást egy másik – ellene ittas járművezetés vétsége miatt indult – büntetőeljárás hatálya alatt követte el.

Az ítélet nem jogerős.

F.Gy.A.