Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2022-ben – I. rész

1) Bevezetés

Évtizedünk hatályos közösségi közúti közlekedésbiztonsági stratégiáját a 2018. május havában elfogadott „Európa mozgásban” („Europe on the Move”) program tartalmazza. Az Európai Bizottság által 2018. május 17-én „Európa mozgásban. Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés” címmel, COM(2018) 293 számon kiadott program két fő célkitűzést határoz meg. Egyrészt a dokumentum mellékletét képező közúti közlekedésbiztonságról szóló stratégiai cselekvési tervben a Bizottság hatályban tartja 2010-ben meghozott hosszú távú célkitűzését, mely szerint 2050-re a közúti balesetek halálos áldozatainak és súlyos sérültjeinek a száma nullához közelítsen („Vision Zero” szemlélet), míg köztes célkitűzéseként – a 2017 évi vallettai nyilatkozatban foglaltaknak eleget téve – meghatározza, hogy a halálos áldozatok és súlyos sérültek száma 2020 és 2030 között a felére csökkenjen.

Tény, hogy az évtizedünkre vonatkozó célkitűzés teljesítése jelentős kihívást jelent a közösség és a tagállamok számára. A 2020. év a közúti közlekedésbiztonság – és azon belül különösen a közúti halálozás – szempontjából soha nem látott eredményeket hozott, hiszen egyetlen év alatt 17,2%-kal, a 2019. évi 22 763 főről 18 844 főre csökkent a közúti balesetben meghaltak száma. (Az eredmények elérésére a pandémia is hatást gyakorolt; Az adatok szerint a járvány csaknem valamennyi európai ország közúti baleseti mutatóit kedvezően befolyásolta.) A hatályos program báziséve – az eredetileg elfogadott dokumentum alapján – az uniós közlekedésbiztonság eddigi legsikeresebb éve, 2020. lett, és vitathatatlan, hogy a teljesíthetőség szempontjából a „viszonyítási alap” meghatározása mindenkor nagy jelentőséggel bír. A célkitűzés elérése szempontjából akár meghatározó is lehet, ha az évtized végének adatait az uniós közlekedésbiztonság kimagaslóan jó évének adataihoz kell majd viszonyítani.

Részlet az „Europe on the Move” programból:
Az EU hosszú távú célja továbbra is az, hogy 2050-re közel nullára csökkenjen a halálos kimenetelű balesetek száma („zéró elképzelés”). Ugyanezt kell elérni a súlyos sérülésekkel járó balesetek esetében is. Az EU továbbá új, időközi célul tűzi ki a súlyos sérüléssel járó balesetek és a halálos balesetek számának felére csökkentését 2030-ig a 2020-as adatokhoz képest (az EU valamennyi tagállama által elfogadott, közös fogalom-meghatározást használva)”.

Vélhetően ez a felismerés áll annak a hátterében, hogy az Európai Bizottság – a legújabb információk szerint – módosította az évtizedünkre vonatkozó célkitűzések bázisévét 2020-ról a pandémia előtti utolsó előtti évre, 2019-re. Ezt támasztja alá, hogy a legutóbbi uniós helyzetjelentések (az Európai Bizottság, ill. ETSC által kiadott dokumentumok) már a 2019. bázisévvel számolnak, melyek alapján 2030 végére 14 400 főre, illetve az alá kell leszorítani a közúti halálozások számát. Ez pedig éppen a 2019. évi 28 800 halálos áldozat fele!

A közösségi célkitűzés teljesítése azért sem tűnik egyszerű feladatnak, mert az Európai Unió az ezredforduló óta eltelt mindkét évtizedben fő közlekedésbiztonsági célkitűzésként ugyancsak a közúti halálozások számának felére csökkentését kívánta elérni, ugyanakkor a célok teljesítése – legalábbis uniós viszonylatban – ezidáig elmaradt. (2001 és 2010 között a halálos áldozatok száma közösségi szinten 43%-kal csökkent, az 50%-os eredményt nyolc tagállamnak sikerült elérnie, míg 2010 és 2020 között a balesetben meghaltak száma 36%-kal csökkent, és az uniós célt egyedül Görögország teljesítette).

Mindezek ellenére az elmúlt két évtized intézkedéseinek hatékonyságát, valamint az eddig elért eredményeket megkérdőjelezni nem lehet, hiszen az egymillió lakosra jutó 42 halálos áldozattal az EU továbbra is a világ legbiztonságosabb úthálózatával rendelkező régiója. A 2020. évi adatok arra is rámutatnak, hogy a különböző közösségi, nemzeti, önkormányzati és egyéb intézkedések eredményeként – ideértve a hatósági ellenőrzéseket és a gépjármű-technikai, valamint infrastrukturális fejlesztéseket is – legalább 350 ezer(!) emberi életet sikerült megmenteni az ezredforduló óta eltelt időszakban! (amennyiben az EU 27-ek 2001. évi közúti halálozási adatát, a balesetben meghalt 54 355 főt vesszük alapul – forrás: ETSC).

2) Magyarországi előzmények

Hazánk a 2017-ben megszavazott vallettai nyilatkozatban tett vállalásának megfelelően átvette az Európai Bizottság által az évtizedünkre meghatározott közlekedésbiztonsági célkitűzéseket, és azokat a jelenleg hatályos, a 2023-2025 közötti időszakra vonatkozó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramban is alkalmazza.

A két évvel ezelőtti magyarországi baleseti elemzések kiemelték, hogy 2020 páratlan közlekedésbiztonsági sikereket hozott. Az elmúlt évtized utolsó évében a főbb baleseti mutatók szinte kivétel nélkül kedvezően alakultak, hiszen a személysérüléses közúti balesetek, a balesetben meghalt személyek, a súlyosan és a könnyen sérült személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma egyaránt csökkent. Ezen kívül a 2020. évet a közúti közlekedésbiztonság két fontos területén, a balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma vonatkozásában az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el. A közlekedésbiztonsági „rekordok” egyike, hogy először csökkent 500 fő alá a balesetben meghalt személyek száma a KSH adatgyűjtésének kezdete óta (460 főre).

Az adatok 2020-ban tapasztalt kedvező alakulására minden bizonnyal hatással volt a Covid-19 világjárvány forgalomcsökkentő hatása, valamint a védekezéshez kapcsolódó különböző folyamatok és korlátozó intézkedések. Ezek hatásának mértékét azonban – megbízható tudományos mérési módszerek hiányában – konkrétan meghatározni nem lehet. Tény ugyanakkor, hogy a közúti halálozások számát már a pandémiát megelőzően, 2018 ősze óta csökkenő tendencia jellemezte, és az új koronavírus magyarországi megjelenése előtti, 2020. januári és februári adatok is kedvezően alakultak. 2021-ben a járvány forgalomcsökkentő hatása jelentősen csökkent, és ez a baleseti mutatókra is hatást gyakorolt.

A 2021. évi baleseti adatok az előző évhez képest kedvezőtlenebbül alakultak. A KSH adatok szerint 2021-ben 3,3%-kal több személysérüléses közúti balesetet okoztak Magyarország útjain, mint az előző évben, a közúti halálozások számában pedig 18,3%-os növekedés volt kimutatható. A halálos áldozatszám egy év alatt történő növekedésének mértéke jelentős. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy 2020 egy kivételesen kedvező év volt kontinens-szerte, amikor a baleseti adatok alakulását pandémia is befolyásolta. Ha pedig az adott év közúti halálozási adatait hosszabb időintervallumban vizsgáljuk meg, akkor egészen más következtetésre juthatunk, hiszen 2021 a második legkedvezőbb év volt (egészen tavalyig) a közúti halálos áldozatok száma terén a hazai baleseti statisztikai rendszer fennállása óta. Arra a kérdésre, hogy 2022-ben milyen változások történtek a közúti közlekedésben, és hogyan alakultak a főbb baleseti mutatók, elsőként a rendőrség által gyűjtött előzetes baleseti statisztikai adatok adják meg a választ.

3) A 2022. évi előzetes baleseti statisztikai adatok elemzése

Az elemzésben szereplő adatok vizsgálata és a megállapítások közlése előtt szükséges megjegyezni, hogy a közúti közlekedésbiztonsági helyzet alakulását szemléltető előzetes baleseti statisztikai adatok a balesetet követő 24 órás állapotnak felelnek meg. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) véglegesített statisztikai adatai a baleset bekövetkezése utáni 30 napos helyzetet tükrözik. Utóbbiak megismerésére – a 2022. évi adatok vonatkozásában – csak néhány hónap múlva nyílik lehetőség, miután a KSH a rendőrség által átadott adatokat megvizsgálja, ellenőrzi és véglegesíti. Az évtizedes tapasztalatok szerint az előzetes adatok csekély mértékben még változhatnak ugyan, de ezek az összesített értékelést érdemben nem befolyásolják.

A 2022. évi előzetes baleseti statisztikai adatok jól tükrözik mindazokat a változásokat, melyek hazánkban az elmúlt év során a közúti közlekedésbiztonság terén bekövetkeztek, így az adatok előzetes elemzések végzésére, következtetések levonására, a változások és trendek megfigyelésére, továbbá aktuális feladatok meghatározására egyaránt alkalmasak.

a) Személysérüléses közúti balesetek alakulása

Az előzetes rendőri adatok alapján 2022. január 01. és december 31. között összesen 14 636 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak a hazai közutakon, 2,8%-kal többet, mint egy évvel korábban, és 6,2%-kal többet, mint 2020-ban (2021-ben 14 233, 2020-ban pedig 13 778 balesetet regisztráltak).

A balesetek dinamikája a fővárosban, valamint 13 vármegyében mutat növekedést. A legnagyobb mértékben Zala (15,6%-kal), Vas (12,6%-kal) és Győr-Moson-Sopron (12,3%) vármegyékben nőtt a balesetszám. Ezzel szemben csökkenő tendenciát hat vármegyében mértek, melyek közül a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei adatok voltak a legkedvezőbbek, ott 9,5%-os csökkenést regisztráltak (az elmúlt két év viszonylatában is B-A-Z vármegyében történt a legkedvezőbb változás).

Személysérüléses közúti balesetek száma (forrás: ORFK)

A közúti baleseteket súlyosságuk szerint megvizsgálva az látható, hogy a halálos és a könnyű sérüléses balesetek száma nőtt, a súlyos balesetek száma viszont csökkent. A halálos kimenetelű közúti balesetek számában országosan 8,7%-os (423 helyett 460), a könnyű sérüléses baleseteknél pedig 5,8%-os (9 250 helyett 9 786) növekedés történt. A súlyos kimenetelű balesetek terén ugyanakkor 3,8%-os csökkenés mutatható ki (4 105 helyett 3 948).

Az elmúlt évben okozott közúti balesetek valamivel több, mint kétharmadát (68,0%-át) a könnyű sérüléses balesetek tették ki, a súlyos sérüléses balesetek aránya 28,9%, a halálos kimenetelűeké pedig 3,1% volt.

b) A balesetben meghalt személyek számának alakulása

Közúti balesetben meghalt személyek száma (forrás: ORFK)

A Föld minden pontján a legfontosabb közlekedésbiztonsági mutató a halálos áldozatok számának alakulása. Valamennyi ismert, mennyiségi célokat tartalmazó hatályos közlekedésbiztonsági program – legyen az nemzeti, közösségi, vagy globális szintű – célként tűzi ki a balesetben meghalt személyek számának visszaszorítását.

Hazánkban 2022. január 01 és december 31 között 22 fővel, 4,0%-kal kevesebben vesztették életüket a hazai utakon, mint 2021-ben. Amíg 2021-ben 544 életet követelt a közúti közlekedés, addig 2022-ben – az előzetes adatok szerint – 522 fő vált baleset áldozatává.

Tavaly – 2021-hez képest – a fővárosban és hét vármegyében nőtt a halálos áldozatszám, a legnagyobb mértékben Baranya (56,3%) és Bács-Kiskun (45,7%) vármegyében. Az említett vármegyék az elmúlt két év vonatkozásában sincsenek jobb helyzetben, náluk csak Békés vármegye, és részben Heves vármegye közúti halálozási statisztikája kedvezőtlenebb (Békésben 2020 óta 80%-kal, Hevesben 62,5%-kal nőtt a balesetben meghaltak száma). Az elmúlt évben ugyanakkor Somogy vármegye 64,0%-os, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye pedig 58,3%-os csökkenést ért el a halálos áldozatok számában a 2021. évi adatokhoz képest.

(Az adatok pontosabb és teljesebb értékelése érdekében szükséges megjegyezni, hogy a kisebb területű, lélekszámú vármegyék – így például Békés és Heves vármegyék – esetében az adatoknál nagyobb az éves ingadozás lehetősége, mert már kevesebb baleset, illetve közúti halálozás is jelentősebb változásokat eredményezhet a területi szintű statisztikában.)

A 2020. év kiemelkedően jó adatai részben a pandémiának is köszönhetők, majd 2021-ben növekedett, tavaly pedig valamelyest csökkent a balesetben meghalt személyek száma.  A 2020. évet követően 2022 lett a második olyan esztendő, amikor a baleseti statisztikai adatok a legkevesebb közúti halálos áldozatról számolnak be Magyarországon az elmúlt csaknem hét évtized viszonylatában (a KSH baleseti adatgyűjtésének kezdete óta).

(Folytatjuk)

G.I.