Mit tegyünk, ha lángra kap az autónk?

• Különböző okok miatt kétnaponta három személygépkocsi gyulladt ki az idén Magyarországon, összesen 112.
• Nem túl gyakoriak az autótüzek, a sérüléses közlekedési balesetek alig 0,4 százalékában gyulladtak ki járművek.
• Fele-fele arányban kapnak lángra álló helyzetben és menet közben nálunk a személygépkocsik az OKF adatai szerint.
• Minden második mozgás közben kigyulladó autó motorterében keletkezik a tűz, az esetek harmadában az utastérben.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyilvántartása szerint tavaly 643, idén március 14-ig 112 személyautó gyulladt ki Magyarországon különböző okok miatt. E tüzek jelentős része a gépjárművek megfelelő karbantartásával és kis odafigyeléssel megelőzhető lett volna. Cikkünkben részben a gépjárműtüzek okaira keressük a választ, részben pedig arra, mit tehetnek az autósok a tüzek megelőzése és a már bekövetkezett tüzek következményeinek enyhítése érdekében.

Gépjárműtüzeknél különbséget kell tenni az egyes tűzesetek között aszerint, hogy álló vagy mozgó autóban csapnak-e fel a lángok, és aszerint is, hogy a tűz kívülről terjed át a gépjárműre vagy benne keletkezett. Azonban még a mozgó járművek esetén is célszerű külön kezelni azokat az eseteket, amikor a tűz a gépjármű haladása közben tör ki, úgymond látszólag minden ok nélkül, és azokat, amelyek baleset, például karambol vagy árokba csúszás miatt.

A gépjárművekben fele-fele arányban keletkezik tűz álló helyzetben, illetve mozgás közben.

Gyakori, hogy a gépjárművön kívül keletkezett tűz terjed át az autóra. Például, amikor a garázsban az autó közvetlen közelében hegesztenek, flexelnek, és a keletkező szikra lángra lobbant egy olajos rongyot vagy a garázsban tárolt éghető anyagok közül valamit. Előfordultak olyan esetek is, amikor egy lakástűz vagy egy lángba borult másik autó miatt égett ki egy amúgy tökéletes műszaki állapotban lévő jármű.

Ha kigyulladt a garázs, de a tűz még nem érte el a járművet, a saját testi épsége kockáztatása nélkül próbáljon meg a tulajdonos, vagy aki a közelben van és tud vezetni, kiállni a járművel az épületből és a tűz fészkétől biztonságos távolságra vinni az autót, megelőzve, hogy átterjedjenek rá a lángok. Közben hívja a 112-őt.

Ha már túl magas a hőmérséklet és/vagy már nem lehet látni a sűrű, sötét fojtó füsttől, nem érdemes kockáztatni. Ilyenkor nincs mit tenni, mint biztonságos távolságra húzódni és megvárni a tűzoltókat. Amennyiben van oltásra alkalmas víz vagy más anyag, locsolják, szórják szét a tűz körül, hogy a lángok lehetőleg ne terjedjenek tovább. Ne menjenek azonban túl közel a lángokhoz!

Persze ha a tűz engedi, kezdjék meg az oltást saját erővel, de a tűzoltók értesítését akkor se mulasszák el. A 112-őt ilyenkor is célszerű felhívni.

Fontos tudni: a legtöbb autótűz megfelelő eszközökkel – erre még visszatérünk – könnyen-gyorsan elfojtható különösebb előképzettség nélkül is, ha időben észlelik és azonnal cselekszenek. Ám ha a lángok már elborították az utasteret vagy kívülről az autót, a tűzoltóság speciális eszközei nélkül azt a tüzet már nem igen lehet megfékezni.

Nem egy esetben megtörtént, hogy a károsultaknak úgy tűnt, sikerült megfékezniük a lángokat, ezért nem hívták a tűzoltókat. Órákkal később – de olyan is előfordult, hogy csak másnap – azonban a tűz újraéledt, mert valahol megmaradt egy aprócska, a laikusok számára észrevehetetlen izzó tűzfészek, amit nem sikerült felszámolni, nem is számoltak azzal, hogy olyanok létezhetnek.

Mozgó járművekben jellemzően két ok miatt keletkezhet tűz. Ütközés miatt (értve ez alatt mind a karambolokat, mind az olyan eseteket, amikor a gépjármű vezetője elveszti uralmát az autója felett és árokba csúszik vagy fának, falnak ütközik.

Az OKF-től kapott tájékoztatás szerint az ilyen tüzek többsége a gépjárművek nem megfelelő karbantartására vezethető vissza. Elöregedtek, korrodálódtak vagy gyúlékony anyagokkal telítődtek a gépjármű motorterében lévő hőterelő lemezek, hővédő panelek, vagy egyéb módon megrongálódott a szigetelés egy része vagy az egésze, és már nem töltötte be eredeti funkcióját.

A belső égésű motorral hajtott járművek motorterében normál üzemű működés mellett is felmelegedhetnek egyes elemek olyan hőmérsékletre, ami miatt már lángra lobbanhatják a körülötte lévő éghető anyagokat. Ezeket a magas üzemi hőmérsékleten működő elemeket az autógyárak különböző megoldásokkal, szigeteléssel, hőterelő, hővédő elemekkel választják el a jármű többi részétől. Azonban mint már említettem: a szigetelések megrongálódása, éghető anyaggal – például olajjal – szennyeződése, az idő múlásával bekövetkező természetes korróziója miatt ezek hővédő képessége romolhat. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek.

Gyakran okoznak tüzet a motortérben a zárlatos elektromos csatlakozók is. Ezeket az időszakos karbantartások idején ellenőrizni kell. Fontos, hogy az elektromos csatlakozók mindig legyenek tisztán tartva és jól rögzítve, mert egy zárlat miatt keletkező elektromos ív másodpercek alatt lángba boríthatja a motorteret, végső soron az egész autót.

Nemcsak a motortérben okozhatnak azonban tüzet az elöregedett vagy eleve hibás elektromos csatlakozók, vezetékek. Tűzeseteknél gyakori, hogy egyszer csak – úgymond: minden érzékelhető előjel nélkül – erős, égettműanyag-szag tölti be az utasteret, vagy füstölni kezd a műszerfal. Ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül az első biztonságos helyen meg kell állni, lehetőség szerint úgy, hogy ha az autó kigyullad, a lángok ne veszélyeztessenek más járműveket vagy épületeket.

Mindenki szálljon ki és távolodjon el a járműtől biztonságos távolságra! (A biztonságos távolság az, amikor már nem érezni a lángok perzselő hatását.) Segítsenek a rászorulóknak, az időseknek és a gyerekeknek, de csak miután már magukon segítettek. Először mindenki törekedjen saját biztonságát megteremteni: kapcsolja ki a biztonsági övet, szálljon ki és utána segítsen másoknak, ha szükséges! Ahogy a repülőgépeken a felszállás előtti biztonsági bemutatón tanítják: először a felnőttek vegyék fel a maszkot és utána segítsenek a rászorulóknak. Ugyanezt a protokollt kell követni az autóból való meneküléskor is.

Mindezekkel a lépésekkel nemcsak az előzhető meg, hogy ha az autó kigyullad, mások értékeiben is kárt okozzon, a tűzoltók dolgát is megkönnyíthetik. Megérkezésük után nem kell az égő és a körülötte lévő veszélyeztetett járművek eltávolításával és a még nem lángoló autók hűtésével foglalkozniuk, azonnal nekiláthatnak az oltásnak.

Az OKF adatai szerint a mozgó járművekben a tüzek közel fele (49%) a motortérben keletkezik, közel egyharmaduk (32%) azonban az utastérben, további 5% pedig a futóműből indul ki általában a fékek, csapágyak elhasználódása, meghibásodása miatt.

Aki tart a kocsijában valamilyen tűzoltó készüléket, – nem kötelező, de saját és mások autóinak védelmében ajánlott – megkezdheti a mentést. Bár a kereskedelmi forgalomban ma már sokféle kapható, a tapasztalatok azt mutatják, sokan még mindig nem tartanak maguknál egyet a kocsiban, vagy szükség esetén nem tudják, nem merik használni. Annak ellenére sem, hogy a közösségi portálokon számos ismeretterjesztő anyag található, amelyekből elsajátítható a használatuk.

Ami különösen fontos: ha magunk látunk neki az oltásnak, minden esetben óvatosan, lassan és oldalról nyissuk fel a motorháztetőt. Előfordulhat, hogy kellő mennyiségű levegő hiányában még még nincs lángoló tűz a motortérben, csak izzik valami. Ha hirtelen nyitjuk fel a motorháztetőt, az izzó terület hirtelen levegőt kap és abban a pillanatban hatalmas lánggal üt ki a tűz a motorháztető alól, ami súlyos sérüléseket okozhat a közelben tartózkodóknak.

Ha van tűzoltó készülékünk, a motorháztetőt előbb csak annyira nyissuk fel, hogy a résen keresztül befújhassuk a tűzoltó készülék tartalmából egy jó adagot. Ezzel szerencsés esetben megakadályozzuk, hogy az izzásból lángoló tűz keletkezzen.

Amennyiben biztonságosan el tudjuk végezni az oltást, az akkumulátorsaruk lehúzásával áramtalanítsuk a járművet – feltéve, hogy a közelében nem izzik vagy ég már semmi, és nem is forrósodott fel a saru, csavar és a környékük annyira, hogy az égési sérülés kockáztatása nélkül hozzájuk nyúlhatnánk.

Amikor még csak az égésszagot érezzük, avagy még csak a valahonnan szivárgó füstöt látjuk, a nagyobb baj még az esetek többségében megelőzhető. Fontos azonban tudni: egy-két perc alatt gyökeresen megváltozhat a helyzet, nincs idő meditálni, hogy mit is kellene most tenni. Már csak ezért is érdemes időnként megnézni egy-két oktató videót – a hatóságok is tucatnyit töltöttek már fel a világháló különböző platformjaira – arról, hogy ilyenkor mi a teendő, mit hogyan kell tenni, és mik azok az előjelek, amikor bele kell törődnünk abba, hogy nem tehetünk semmit.

A tűzoltók értesítését mindenesetre akkor sem tanácsos kihagyni, ha úgy érezzük, megoldottuk a problémát. Ha már izzott vagy lángolt valami, jobb, ha egy profi mondja ki, hogy elmúlt a veszély!

A gépkocsikban található elektromos berendezések és a motortérben előforduló éghető anyagok miatt habbal oltó tűzoltó eszközök alkalmazása a legcélravezetőbb tüzek eloltására, megelőzésére. Lehetőség szerint ilyet vásároljunk és tartsunk az autóban.

Az ABC porral oltó készülék sem rossz, de a motortérbe befújva a kis porszemcsék meghibásodást okozhatnak, ezért javasolják a katasztrófavédelem és a szervizek is, hogy inkább egy kétliteres ABF habbal oltó tűzoltó készüléket tartson mindenki a kocsijában.

Évente 50-60 olyan járműtűzhöz riasztják Magyarországon a tűzoltókat, amelyek ütközés következtében keletkeznek. A KSH adatai alapján tavaly 14 732 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt. Ebből kiindulva az OKF-nél úgy számolnak, hogy a közúti balesetek mindössze 0,4 százalékában keletkezett tűz az ütközést követően. (Figyelembe véve, hogy sok olyan baleset is történik, amelynél nem sérül meg senki – ezért nem kerülnek a baleseti statisztikákba – az ütközést követő tüzek aránya ennél is alacsonyabb lehet.)

Karambolok, ütközéssel járó egyautós balesetek után azért gyulladhatnak ki a járművek, mert a hosszabb ideig tartó folyamatos üzem alatt – például autópályán nagy sebességgel haladva – a gépjárművek egyes részei üzemszerűen 300-500 Celsius-fokra is felforrósodhatnak. Ha bármilyen éghető anyag kerül egy baleset során ezekre a felhevült alkatrészekre, például üzemanyag, azonnal lángra lobbantják.

Már csak ezért is ajánlott időnként – a motortérben lévő elektronika védelmében profikkal – motormosást végeztetni az autókon!

Nem gyakori, de egy ütközés során sérülhet a jármű üzemanyag ellátó rendszere és üzemanyag szabadulhat ki. Ehhez nem szükséges, hogy a balesetben érintett legyen az üzemanyagtartály, elegendő, ha az ellátórendszer egyik része károsodik. Ha üzemanyag szabadul ki, a jármű üzemszerűen forró alkatrészeinek hőjétől az ütközés miatt keletkező szikráktól, vagy a sérült elektromos rendszer keltette szikráktól meggyulladhat az üzemanyag, vagy egyéb kenőanyag. Az üzemanyag akkor gyullad meg, ha az éghető folyadék párologni kezd.

Ha egy karambolt vagy fának, műtárgynak ütközést követően tűz keletkezik a járműben, azonnal el kell hagyni az utasteret, de még a gépjármű közvetlen közeléből is el kell menni a robbanásveszély miatt.  Ha ilyen esettel találkozunk, segítsünk másoknak kiszállni az autóból.

Ilyenkor nemcsak a párolgó üzemanyag okozhat robbanást. A járműbe szerelt pirotechnikát tartalmazó elemek, mint például az övfeszítő és a légzsákpatronok is működésbe léphetnek a tűz hatására és akár súlyos sérülést is okozhatnak.

F.Gy.A.