57-tel kevesebben haltak meg az utakon

• Szeptemberben bekeményített a rendőrség – csökkent a balesetek száma
• Júniusban többet ittunk, mint egy éve, de összességében kevesebbet
• A baleseti statisztikák szerint biztonságosabbak lettek a hazai utak
• Az autósok után a kerékpárosok okozzák a legtöbb közlekedési balesetet

Bár a múlt hónapban 2018 júniusához képest tizedével (11,2 százalékkal) nőtt a személyi sérüléssel végződött közúti közlekedési balesetek száma, 2019 első félévében az elmúlt év azonos időszakához képes, ha csak kis mértékben is, de javult a közlekedésbiztonság Magyarországon a KSH és a megyei rendőr-főkapitányságok előzetes adatai alapján készült baleseti statisztika szerint.

Óberling József ezredes, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője lapunknak azt mondta: egy-egy hónap statisztikai „kilengéseiből” nem lehet és nem is szabad messzemenő következtetéseket levonni. Az elmúlt fél évben, de még inkább a tavaly szeptember óta a rendőrség közúti közlekedésbiztonsági ellenőrzési gyakorlatában bevezetett változtatások kezdete óta eltelt kilenc hónapban viszont összességében látványos, jelentős és minden tekintetben kedvező változásokat tapasztalhattunk, tette hozzá az ezredes.

Júniusban, az ORFK-tól kapott tájékoztatás szerint, 1612 személyi sérüléssel járó baleset történt az ország útjain, 162-vel több, mint 2018 hatodik havában. Harmadával kevesebb volt azonban köztük a halálos kimenetelő 34 (2018-ban 52 történt) és 23-mal kevesebb emberéletet követeltek ezek a közúti tragédiák, mint egy évvel korábban. (2018 júniusában 52 halálos közúti balesetben 58-an vesztették életüket, az idén 34 tragédiában 35-en haltak meg.)

Az év hatodik hónapjában csupán eggyel történt több súlyos sérülésekkel végződött közúti közlekedési baleset, mint 2018 júniusában és mindösszesen néggyel sérültek meg többen, mint akkor. A könnyű sérüléssel járó balesetek és azok sérültjeinek a száma viszont már jelentősen 18,3, illetve 13 százalékkel emelkedett. Az eseteké 976-ról 1155-re, a sérülteké 1435-ről 1621-re.

Nem túl jelentősen, de nőtt az ittas vezetők által okozott balesetek aránya, az összes balesethez viszonyítva a 2018-as 8,83 százalékról 9,06 százalékra emelkedett.

A baleseti okok között júniusban is a gyorshajtás került az első helyre, az összes baleset 28 százaléka emiatt történt az elsődleges rendőrségi vizsgálati adatok szerint. A balesetek negyede az elsőbbségi szabályok be nem tartása miatt történt, ötöde pedig a kanyarodásra vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása miatt. Minden tizedik baleset a nem megfelelően megválasztott követési távolságra vezethető vissza a rendőrségi eljárások megállapításai szerint.

Az összes baleset 4-4 százaléka a szabálytalanul vagy figyelmetlenül előzők, illetve a gyalogosok hibája miatt történt, két százaléka pedig az egyik (vagy igen gyakran mindkét) fél figyelmetlensége miatt következett be. Talán meglepő, de júniusban országosan egyetlen egy baleset történt a baleseti statisztika szerint egy vagy több érintett jármű műszaki hibája miatt.

A legtöbb személyi sérüléssel végződött közlekedési balesetet még mindig az autóvezetők okozzák, az összes eset 60 százalékát írták a számlájukra júniusban. Második helyre kerültek a kerékpárosok, akiket a múlt hónapban az összes eset 14 százalékáért tettek felelőssé a vizsgálatok során. Az összes baleset 7-7 százalékában tartották okozóknak a tehergépkocsi-vezetőket és a motorosokat, öt százalékában segédmotorokat, 4 százalékában a gyalogosokat és száz esetből csak egyben a buszsofőröket.

Fotó: Iró Zoltán

Óberling ezredes nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mik lehetnek a júniusi visszaesés okai a súlyos és könnyű sérüléssel végződött közlekedési balesetek tekintetében. Mint fogalmazott, egyáltalán nem zárható ki még az sem, hogy nem az idén történt több baleset júniusban, nem ez a június volt – közlekedésbiztonsági szempontból – rossz, hanem a tavalyi június volt sokkal jobb.

A közlekedésrendészet vezetője ugyanakkor emlékeztetett rá: tavaly szeptemberben a rendőrség sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felhagy az addigi gyakorlatával és már nem közli előre a honlapján, hogy mikor és hol mérik a közlekedők sebességét. Ezzel elejét kívánták venni annak, hogy az autósok jelentős része csak az előre bejelentett mérési pontoknál tartja be az ott megengedett maximális sebességet, előttük és utánuk viszont sokan jelentősen túllépik azt.

Mivel az elmúlt fél évben sem a hazai autópark nem cserélődött le, de még csak nem is fiatalodott meg jelentősen, és ez által biztonságosabb sem lett, az autósok sem váltak egyszeriben jogkövetőbbé a korábbiakhoz képest, csak a rendőri fellépés változott meg, így Óberling szerint egyáltalán nem túlzást azt állítani, hogy ennek köszönhető a balesetek és a balesetekben elhunytak, megsérültek számának a csökkenése.

A rendőri ellenőrzések helyének és idejének kiszámíthatatlanná válása hatására – a júniusi kis mértékű romlás ellenére – az első félévi statisztika a közlekedésbiztonság javulását, a tavaly ősz óta tartó kedvező folyamatok folytatódását mutatja.

Országosan 271-gyel kevesebb személyi sérüléssel végződött közúti közlekedési baleset történt az ország útjain, mint az előző év azonos időszakában. Azonban a változás megyénként eltérő volt. Győr-Moson-Sopron megyében például 13,1 százalékkal nőtt az összes közlekedési baleset száma az első félévben, Tolnában ugyanakkor 22,1 százalékkal csökkent.

Az első félévben 57-tel kevesebben vesztették életüket az utakon, ötödével kevesebben, mint az elmúlt év azonos időszakában. (2018-ban 259 halálos kimenetelű balesetben 291-en vesztették életüket, míg az időn fél év alatt 203 halállal végződött balesetben 234-en).

Országosan 120-szal kevesebb súlyos sérülésekkel járó balesetben (tavaly 2191, az idén 2074 nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel végződött baleset történt fél év alatt) 105-tel kevesebben sérültek meg. Nagyjából ugyanilyen arányban csökkent a könnyű sérüléses balesetek és az azokban megsérültek száma is.

A fél éves statisztikákat összevetve – a júniusi folyamatokkal szemben – az ittasan okozott balesetek aránya tovább csökkent. Tavaly az első félévben az összesen balesetnek a 8,51 százalékát okozták ittas vezetők, az idén csak 8,01 százalékát.

Fél éves összevetésben a baleseti okok sorrendje sem változott sokat a korábbiakhoz képest. Továbbra is a gyorshajtás vezet, az összes baleset 32 százalékát a sebesség helytelen megválasztására vezetik vissza a rendőrök, minden negyedik pedig az elsőbbségi szabályok megsértése miatt következik be.

A balesetek 16 százalékát okozta a kanyarodás szabályainak figyelmen kívül hagyása, 9 százalékát az adott sebesség mellett célszerű követési távolság be nem tartása, öt százalékát valamilyen, a gyalogosok által elkövetett hiba, és 4 százalékát az előzés szabályainak megsértése, vagy a figyelmetlen előzés. Az esetek két százalékában az érintettek figyelmetlensége okozott balesetet. Országosan fél év alatt 18 balesetről állapította meg a rendőség, hogy valamilyen műszaki hiba okoztak azokat.

Az év első hat hónapjában a személyi sérüléssel járó balesetek 67 százalékát az autósok, tizedét a kerékpárosok, 7 százalékát a tehergépkocsi-vezetők, 5-5 százalékát a gyalogosok és motorosok, 4 százalékát a segédmotorosok okozták. Százból egy baleset írható a  buszsofőrök számlájára a legfrissebb baleseti statisztika szerint.

F.GY.A.