8 pontos felvételek
- Néhány tízezer forint és nyolc büntetőpontot gyűjtött be néhány tucat autós pár óra alatt.
- A rendőrség egy baleseteiről elhíresült útátjáróban akciózott, és nem hittek a szemüknek.
- Miképpen próbálják megelőzni más országokban a vasúti átjárós közlekedési baleseteket?
Néhány óra alatt több tucat gépjármű hajtott át a piroson egy debreceni útátjáróban, ahol a korábban történt nagy számú és súlyos baleset miatt tartott ellenőrzést a rendőrség. Maguk a felvételeket készítő rendőrök sem akartak hinni a szemüknek.
[A rendőrség által közzétett videófelvétel innen is megtekinthető.]
A legtöbb tiloson áthajtó egyszerűen figyelmen kívül hagyta a lámpa jelzését. Végül is a sorompó még nem csukódott le, függőlegesen állt, tehát, szerintük még haladhattak. Voltak, azonban akik megálltak és olyanok is, többen is, akik őket kikerülve hajtottak rá a sínekre a tilos jelzés ellenére. Nem zavarta őket a záróvonal.
Cseppet sem volt szabályosabb náluk az az autós, aki úgy gondolta, az előtte haladó túl lassú, ezért már-már a síneken, a záróvonallal ugyancsak nem törődve kezdett előzésbe. Pedig láthatóan oka volt annak, hogy a megelőzött jármű olyan lassan haladt, ahogy. Torlódott előtte a forgalom.
Amit a rendőrség kamerája Debrecenben látott, korántsem példa nélküli. A Budapesti autósok közösségének rendszeresen küldenek hasonló jelenetekről készült felvételeket az autósok. A rendőrség pedig, ahogy a debreceni esetben is, a nyilvánvaló szabályszegőket azonosítja, majd velük szemben eljárást indít.
[Ízelítő a Budapesti Autósok közösségének elküldött felvételek sokaságából.]
Az ellenőrzés kapcsán a MÁV ismételten arra figyelmeztetett – elsősorban az autósokat, de nemcsak őket –, hogy a piros jelzés figyelmen kívül hagyása és a leeresztett sorompó kikerülése nemcsak szabálysértő, hanem életveszélyes is.
A vasúttársaság tájékoztatása szerint 2024-ben a MÁV vonalain már több, mint félszáz baleset történt vasúti átjáróban, negyedével több, mint a múlt év azonos időszakában. A balesetek során tíz ember vesztette életét. A balesetek több, mint a fele, közel 60 százaléka biztosított, azaz fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval védett vasúti átjáróban történt!
Valamennyi baleset a közúton közlekedők hibájából történt! Figyelmetlenek voltak és/vagy nem tartották be a KRESZ vonatkozó előírásait.
Emlékeztetőül: szeptember legelején nagy megdöbbenést váltott ki, amikor három napon belül két tinédzser halt meg útátjárós balesetben Egyikük a telefonjával foglalkozott miközben a síneken keresztül a buszmegállóba tartott. Észre sem vette a közeledő vonatot.
A másik lány a barátjával veszekedett, majd egyik barátnőjével futva indult a vasúti átjáró felé. A lámpa már piros jelzést adott, azonban ők, vélhetően a civakodás hatása alatt úgy döntöttek, még átfutnak a vonat előtt. Csakhogy az egyik lány megbotlott, elesett és már nem volt ideje továbbmenni.
Ahogy annak a házaspárnak sem, akik autóstól ragadtak a síneken egy átjáróban. Műszaki hiba miatt lerobbant a kocsijuk, közben a fénysorompó pirosra váltott. Az autó 90 éves vezetője megpróbálta kisegíteni mozgásában korlátozott párját a járműből, mindhiába. Közben egy expresszvonat tartott az útátjáró felé. A mozdonyvezetőnek esélye sem volt megállni. Az idős férfi nem hagyta magára párját, mindketten a síneken vesztették életüket.
Nőtt a vonatgázolások száma is. Az idén már több mint 30 történt 20 ember halálát okozva. Voltak, akik öngyilkossági szándékkal sétáltak a vonat elé, mások „csak” túl közel mentek a sínekhez. Nem számoltak azzal, hogy a nagy sebességgel haladó vonat könnyen elsodorhatja őket.
A MÁV – miután a tavalyihoz képest újra gyors ütemben nőtt az útátjárós balesetek száma – az idén újabb nagyszabású figyelemfelhívó kampánnyal igyekszik tudatosítani a közúton közlekedőkben, hogy a vonatok tömegüknél fogva, és mert vas kerekeken acél síneken futnak, az autókénál, motorokénál jóval hosszabb fékúttal tudnak megállni.
A vasúti átjárókat előre jelző táblák karbantartása, még láthatóbbá tétele, az újabb és újabb figyelmeztető piktogramok és útburkolati jelek azonban mit sem érnek a figyelmetlenséggel és az „én még átérek előtte” szemlélettel szemben.
De a debreceni rendőrségi felvételeken látott türelmetlenséggel szemben sem!
A jelenség nem magyar sajátosság. Európa-szerte és a tengerentúlon is kihívást jelent a hatóságok és a vasúttársaságok számára a fénysorompók jelzésének figyelmen kívül hagyása, a félsorompók kikerülése.
Egyes országokban már van, ahol olyan kapukkal zárják le az útátjárókat a vonatok áthaladásakor, amelyeken még átmászni sem könnyű, áthajtani rajtuk vagy megkerülni őket pedig lehetetlen. Németországban és Franciaországban sok vasúti átjáróban csengő vagy kürtszó is figyelmezteti az úton közlekedőket a vonat közeledésére. Ezt a gyakorlatot követik az USA több államában is, ahol pedig a vonatoknak negyed mérfölddel a vasúti átjárók előtt hosszú kürtszóval kell figyelmeztetniük a közlekedőket az érkezésükre.
Olaszországban a legbalesetveszélyesebb vasúti átjárókat kamerákkal szerelték fel, amelyek rögzítik a szabályszegéseket, és – a VÉDA-rendszerünkhöz hasonlóan – a szabályszegőket automatikusan megbírságolják.
Több országban kísérleteznek lakott területen belül az útátjárók elé telepített fekvőrendőrökkel, sávszűkítéssel és más, a gyalogos-átkelőhelyeknél már bevált, jól látható mesterséges akadályok telepítésével, így kényszerítik lassításra az autósokat. Lakott területeken kívül pedig az út vonalvezetésének megváltoztatásával (domborzati és terepviszonyok által nem indokolt) kanyarok kialakításával és a figyelmetlen sofőröket a szó szoros értelmében felrázó útbordázattal!
Németországban és Hollandiában is speciális útburkolati jeleket és akadályokat helyeznek el a vasúti átjárók előtt, amik arra késztetik a járművezetőket, hogy lassítsanak és jobban figyeljenek az esetleg már közeledő vonatokra. Ezek az akadályok lehetnek bordák, két-három centis „bukkanók”, színes sávok vagy optikai illúziókat keltő burkolatok. A tapasztalatok szerint sikeresen csökkentik a balesetek kockázatát.
A legtöbb ország persze, hozzánk hasonlóan, az oktatásban és a felvilágosításban látja a megoldást, valamint közösségi médiakampányokkal próbálja körültekintőbb közlekedésre bírni az embereket. Több országban is fut az „Állj meg! Nézz körül! Hallgass!” kampány, ami elsősorban a gyalogosokat és kerékpárosokat célozza. Célja, hogy a legvédtelenebb közlekedők ne lépjenek le a járdáról körültekintés nélkül, főleg ne tegyék azt a vasúti átjárókban és úgy, hogy közben fül- vagy fejhallgatón zenét hallgatnak, a telefonjukkal babrálnak.
Arra azonban még sehol nem találtak megoldást, hogyan akadályozzák meg a sínekre hajtásban azokat, akik „csak azért is” alapon közlekednek, áthajtanak a piroson, ha már leengedték, kikerülik a félsorompót, ha el tudnak menni valahogy mellette még az egész soromlót is, akik a záróvonalat átlépve kikerülik a pirosnál előttük állókat.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság összeállítása azt mutatja, hogy a pár tízezer forintos bírság és a vasúti síneken áthajtás szabályainak megsértéséért adható nyolc büntetőpont sem tartja vissza azokat, akik nem félnek attól, mi történik (velük), ha jön a vonat.
F.Gy.A.