Hogyan vezessünk biztonságosan a viharban?

• Megdőlt a szélsebesség-rekord – túl vagyunk az idei első viharos napokon
• Mit tegyünk és mit ne, ha az autónk vízre fut és hajóként kezd el viselkedni?
• Nálunk is támadhat homokkal a szél – ha nem tudja mi az, ne hajtson bele!
• Az emberek harmada frontérzékeny – a melegfront altat, a hideg agresszívé tesz

 

Március 29-én megdőlt az országos szélrekord. Balatonöszödön 119 km/h órás széllökéseket is mértek. Az ország számos pontján a szél sebessége meghaladta a 90 km/h-t.

Az elsősorban a Dunántúlt érintő viharok fákat döntöttek ki, ágakat törtek le és repítettek az utakra vagy éppen a parkolóban, az utak mentén, a házak udvarán parkoló autókra. A károk felmérése még javában tartott, amikor ezeket a sorokat írtam.

Klímakutatók szerint a klímaváltozás a Kárpát-medencében közép- és hosszútávon nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedésével jár majd. Szélsőségesebbé válik térségünk időjárása. Az aszályos időszakokat hirtelen kitörő viharok és felhőszakadások szakítják meg. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt gyakrabban kell majd villámárvizekkel számolni.

Azokon az utakon pedig, ahol a csatornarendszer nem lesz képes elvezetni a vizet, vagy ahol az útfelületen nagy mennyiségben megáll a csapadékvíz, gyakrabban találkozhatnak az autósok az aquaplaning (vízen úszás) jelenségével, amikor az abroncsok bordázata a nagy mennyiségű vizet már nem képes elvezetni, és az autó irányíthatatlanná válik.

Fontos: Ha érzi, hogy az autó sodródó hajóként viselkedik, ne nyomja a gázt, ne is fékezzen! Fogja a kormányt, tartsa abba az irányba, amerre haladni szeretett volna! Várjon, amíg talajt fogna!

Várhatóan a szárazság miatt a homokviharok száma is emelkedni fog, amik már eddig is több tömegbalesetet okoztak országosan. A homokvihar ugyanis másodpercek alatt képes nullára csökkenteni a látótávolságot.

2023-ban az M1 autópályán csupán pár száz méteres útszakaszt tett átláthatatlanná az útra és az út fölé hordott por, ami messziről látszott. Mégis túl sokan túl későn kezdtek fékezni. Egy ember meghalt, 36-an megsérültek.

Az akkori tragédia hatására talán mára minden autós számára nyilvánvaló, homokvihar nemcsak a sivatagos országokban törhet ki. Ahogy az is, hogy „az út felett kavargó mi a csuda lehet az” semmi jót nem ígér, ezért nem célszerű, sőt kimondottan veszélyes lehet fékezés nélkül belehajtani!

A hirtelen és szélsőséges időjárás-változásokat kísérő időjárási frontok csak tovább nehezítik majd a hétköznapokat a közlekedésben is. És a frontokat sem szabad félvállról venni. Felmérések szerint az ország harmada meteopata, azaz érzékeny vagy erősen érzékeny a frontokra.

Mivel jár az a közlekedésben?

A hidegfrontra érzékenyek ingerlékenyebbé, olykor kifejezetten agresszívvé válnak, kapkodnak, figyelmetlenül, idegesen vezetnek. Saját megszokott vezetési stílusukhoz képest is hajlamosabbak lesznek a gyorshajtásra, a hirtelen, meggondolatlan veszélyes manőverekre.

Ezzel szemben a melegfrontra érzékenyek aluszékonyabbak lesznek, figyelmük könnyen elkalandozik, lankad, reflexeik lelassulnak, olykor veszélyesen lassan vagy későn reagálnak a forgalmi változásokra.

Már csak azért is érdemes azoknak is figyelni a meteorológia frontjelentéseit, akik nem érzékenyek rájuk, hogy tudják mikor találkozhatnak a szokásosnál több tétova, figyelmetlen sofőrrel, illetve, hogy mikor nőhet az agresszív, veszélyesen vezetők száma.

Aki önmagán tapasztalja valamelyik front jeleit, közlekedjen a szokásosnál is óvatosabban. A defenzív vezetés ilyenkor különösen ajánlott.

Mások hibáinak korrigálására pedig a legjobb a nagyobb követési távolság és a kissé visszafogott tempó, hogy legyen idő korrigálni, ha az előttünk haladó elnéz egy táblát és emiatt hirtelen kell fékeznie, és ha a mögülünk érkező túlságosan erőszakosan próbálna előzni.

Nemcsak az aquaplaning, hanem a viharos szél is könnyen irányíthatatlanná teheti a gépkocsikat. Azzal a különbséggel, hogy szélviharban az autó repülőgépként próbál viselkedni.

Minél magasabb egy jármű, annál nagyobb felületen kaphat bele a szél. Egy kamion oldalfalai hatalmas vitorlákként viselkednek a viharban. Nagy tömegük ellenére nem egy több tíz tonnás jármű is emelkedett el (még ha csak milliméterekre is) a talajtól és vált instabillá vagy borult fel már viharban.

Az alacsonyabb autók is könnyen bajba kerülhetnek, ha nem csökkentik a sebességüket a viharban. Bár rájuk kisebb felületen hat szél, ha alájuk kap, az aszfalt és az alváz közé szoruló levegő nyomása ugyanolyan hatást fejt ki az autóra, mint a repülőgép szárnyára. S ha egy autó aerodinamikai okokból nem is emelkedik a magasba, a felhajtóerő csökkenti a kerekek tapadását és ezzel a jármű irányíthatóságát.

Nem a sebesség növelése (hogy minél előbb haza érjünk) szolgálja a biztonságot a viharban, hanem a megfontoltság.

Lassítson, hogy a kerekek tapadása ne csökkenjen. Ezt persze nehéz megállni, főleg szembe szélben, amikor érezhető is, hogy a szél visszafogja az autót. Csakhogy épp a szembeszél az, ami a legjobban alákaphat az autónak és „felemelheti azt”. Nem beszélve arról, hogy a szélsebesség nem állandó és az iránya is gyorsan változhat. Emiatt viszont az autó sebessége is hirtelen megnőhet, és ha ez épp egy kanyarban történik, könnyen bajba kerülhetünk!

Viharban tartson a szokásosnál nagyobb követési és oldaltávolságot – különösen a teherautóktól. Előzéskor számoljunk azzal, hogy a másik jármű időnként, ha csak másodpercekre is, de szitálhat, lelassulhat vagy éppen látszólag minden ok nélkül gyorsulhat az utakon.

Mindig két kézzel fogjuk a kormányt. Egy kamion szélárnyékában autózni kényelmes lehet, ám az előzés végén erős széllel találkozunk, ami akár tíz méterekkel is megnövelheti a manőver befejezéséhez szükséges út hosszát. Erre célszerű már az előzés megkezdése előtt gondolni.

Nemcsak az útra dőlt fák lehetnek veszélyesek! Az apró gallyak, később majd a lehullott falevelek, és letört zöldellő ágak talán még inkább azok. Mert egy vaskosabb ágon senki nem hajt át nagy sebességgel, ha időben meglátja, de az apró gallyakon már sokan hajlamosak megtenni. Azok pedig igencsak csúszóssá tehetik a burkolatot.

Ha olyan erős a szél, hogy a volán mögött úgy érezzük már-már letolja az autót az útról, inkább álljunk meg. A legközelebbi arra alkalmas biztonságos helyen várjuk ki, amíg enyhül a szél.

A motorosok, kerékpárosok, rolleresek és a gyalogosok még inkább legyenek óvatosak. Viharban a védtelen közlekedők begubóznak, így még kevesebbet érzékelnek a környezetükből a kapucnijuk mögül, mint anélkül. Ráadásul esőben, szürke időben még kevésbé láthatók, ezért fontos, hogy legyen rajtuk láthatósági mellény vagy bármi más, ami kiemeli őket a szürkeségből.

Vigyázzanak az egyensúlyukra! Egy hirtelen széllökés rollerrel vagy biciklin könnyedén az autók elé sodorhatja. De akár még egy gyalogost is. Ezért, ha nagyon erős a szél, és már nemcsak a haladás, a roller, kerékpárúton tartása is nehézzé válik, bölcsebb leszállni és tolni a járművet.

Mindazonáltal minden járműre és a gyalogos közlekedésre is igaz, célszerű elkerülni vihar idején a fás utakat, parkokat, pihenőket. A fák letöredező ágai vagy ha dől a fa, igen nagy károkat okozhatnak és akár balesethez is vezethetnek.

F Gy. A.