A gépagy tűéles szeme: kamerák a fedélzeten

• Minél modernebb az autó, annál rosszabb a körkörös kilátás. A gyártók ezért egyre több kamerát szerelnek be.
• Jobb kilátás, jobb közlekedésbiztonság. De mi történik, ha a latyak miatt elhomályosodik a kamera képe, és ezzel a mi látásunk is?
• Bármilyen nagy felbontású egy kamera-kijelző rendszer, mélységélessége soha nem lesz. Vásárlás előtt érdemes kipróbálni.

Néhány évvel ezelőtt a kamerarendszerek még scifinek számítottak a mindennapi autózásban, de ma már sok járműben szériafelszereltségnek számítanak. És ennek jó oka van: a modern autókban a körkörös láthatóság csak közepes vagy egyenesen rossz. A probléma az, hogy az autók tetőoszlopai és a fejtámlák az idők során egyre vastagabbak és szélesebbek lettek, míg az ablakok – különösen a hátsó ablakok – felülete egyre kisebb. Ezért logikus, hogy az autógyártók alternatívákat találtak ki a körkörös kilátás javítására.

Az autókban található kamerarendszerek számos előnyt kínálnak, amelyek növelik a közlekedésbiztonságot és a vezetők kényelmét egyaránt. A kamera-kijelző kombinációk ott veszik át az irányítást, ahol a látási viszonyok korlátozottak.

Másrészt azonban a kijelzőn megjelenő képek megfelelő értelmezése néha hosszú ismerkedési fázist igényelhet a volán mögött ülők számára. A fókuszálás módja ugyanis eltér a hagyományos tükrök használatától – hívta fel a figyelmet az ADAC tanulmánya.

Az USA-ban 2018 óta kötelező a tolatókamerák beszerelése minden új autó esetében. Ez mutatja ennek a technológiának a fontosságát a közlekedésbiztonság szempontjából. A tolatókamerát általában a jármű hátuljára szerelik, míg a képe a vezető szeme elé szerelt kijelzőn jelenik meg. A rendszer automatikusan aktiválódik, amikor hátramenetbe kapcsolják a váltót, de gyakran előrefelé haladva is bekapcsolható, amíg a sebesség alacsony.

A megoldás kétségtelen előnye, hogy a kamera széles rálátást biztosít a közvetlenül a jármű mögötti területre, ami a hagyományos visszapillantó tükrökkel nehezen belátható. Számos tolatókamera széles látószögű objektívvel is fel van szerelve. De hátránya is van: ha a kamera lencséje szennyezett, csak nagyon elmosódott képet ad a valóságról.

A mai korszerű autóknál azonban gyakran előre is néznek kamerák. Ez indokolt lehet, ha magas vagy hosszú a motorháztető, amely erősen korlátozza a kilátást. Az első kamerák hasznosak a szűk helyeken történő parkolás és manőverezés során, valamint az autóhoz közeli akadályok észlelésében. Még több segítséget adnak a 360°-os kamerák, amelyek a járművön elhelyezett több kamera képeit kombinálják. Ezek akár madártávlatból is mutatják a járművet és annak környezetét. Ez segít felismerni az olyan akadályokat, mint a járdaszegélyek, oszlopok, más járművek és a gyalogosok.

A jármű mögötti terület figyelését más módon is segítheti a technológia: a digitális belső tükör a hagyományos visszapillantó tükröt digitális kijelzővel helyettesíti. Az ott megjelenő kamerakép különösen előnyös rossz fény- és időjárási körülmények között, vagy ha a kilátást utasok vagy csomagok akadályozzák. A kis hátsó ablakokkal, vagy akár a hátsó ablak nélküli járművek (furgonok, lakóautók) esetében a digitális belső visszapillantó tükör nélkülözhetetlen.

A tolatókamerával ellentétben a digitális visszapillantó tükör mindig aktív, és a hagyományos tükröknél szélesebb látómezőt is biztosít, ami segít a holtterek minimalizálásában és a mögöttes forgalom jobb áttekintésében. Ezek a tükrök gyakran egy gomb segítségével átkapcsolhatók analóg tükörre. De hátránya is van, ugyanis a mélységérzékelés jelentősen korlátozott, ami megnehezíti a távolságok becslését.

Egyes járműgyártók a kamera képét a digitális sebességmérőn vagy a központi kijelzőn is megjelenítik. Ez különösen hasznos a városi forgalomban, például egy hátulról közeledő kerékpár időben történő felismeréséhez, amikor a vezető jobbra kanyarodna.

Az ADAC autótesztelői szerint ugyanakkor az aszférikus tükrök – különösen, ha a vezető- és utasoldali tükörlencsékbe is be vannak építve – nagyobb használati értéket kínálnak a digitális megoldásoknál.

A kamera/kijelző megoldásnak ugyanakkor ára van. A virtuális tükrök olyan elektronikus rendszerek, amelyek meghibásodhatnak. Egy kamera meghibásodása vagy a kijelző problémája hirtelen akár kritikus helyzethez vezethet. Ráadásul a kamerarendszerek karbantartása és javítása értelemszerűen drágább és összetettebb, mint az optikai tükröké. Ennek oka, hogy a kamerarendszerek általában csak korlátozottan javíthatók. A legtöbb esetben az objektív, az érzékelő és a ház teljes cseréjére van szükség. A kiterjedt és bonyolult javítási munkálatok után a rendszer újrakalibrálására is szükség van, ami jelentősen megemelheti a számla végösszegét.

Az autóban lévő kamerák használata ígéretes technológia, amelyet azonban tovább kell fejleszteni – vélik az ADAC szakemberei. A jövőbeni fejlesztések közé tartozhat a kiterjesztett valóság (AR) integrálása, amely további információkat, például navigációs vagy veszélyre figyelmeztető információkat jelenít meg közvetlenül a vezető látómezőjében. Emellett a fejlett algoritmusok tovább javíthatják a képfeldolgozást és optimalizálhatják a sofőr speciális igényeihez – mint a szemüveg használat – való alkalmazkodást. A kamerarendszerek azonban kihívásokat is jelentenek, különösen a műszaki megbízhatóság szempontjából, illetve, hogy a kamera élő képét szoknia kell a sofőrnek. A szakemberek szerint autóvásárlás előtt egy alapos tesztvezetés segíthet megismerkedni a kamera rendszerekkel, valamint felmérni azok előnyeit és hátrányait.

N.V.