A jövőben a csuklónkon hordhatjuk a szondát?  

• Az ittas vezetés csökkentése nélkül a Vision Zero elbukik
• Nemcsak véroxigén-szintet, ittasságot is mérhetünk órával
• Kínában ittas vezető elhárító rendszert építenek az autókba
• Nem a rendőr, a technológia dönti el, elég józan-e a sofőr?

 

Három-öt éven belül elég lesz egy speciális karóra is ahhoz, hogy viselője nagy biztonsággal eldönthesse: kiürült-e már a szervezetéből a korábban megivott sör, bor, pálinka, azaz vezetésre alkalmas állapotban van-e.

A még fejlesztés alatt álló kütyü néhány másodperc alatt képes lesz megmérni a sofőrök véralkoholszintjét – hasonlóan ahhoz, ahogyan az okos- és sportórákba épített véroxigénszint-mérő is pillanatok alatt elvégzi a dolgát. Hatalmas előrelépés lesz ez a mai, autókba épített szondaelven működő alkoholzárakhoz képest.

Az Európai Unió 2024 nyara óta kötelezi a gyártókat, hogy minden új autóban teremtsék meg az alkoholzár későbbi telepítésének feltételeit. Az unió ezt komoly előrelépésként kommunikálta, a számok azonban árnyaltabb képet mutatnak.

Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint az EU útjain közlekedő mintegy 256 millió személygépkocsi átlagéletkora 12,7 év, a megújulási ráta pedig alacsony: évente csupán 10-13 millió új autót regisztrálnak. Az elkövetkező két évtizedben tehát folyamatosan és nagy számban lesznek jelen az utakon olyan járművek, amelyekbe a gyártók még nem alakítottak ki alkoholzár-telepítési lehetőséget.

Ennek fényében a nagy kérdés: mikor terjednek el az alkoholblokkolók annyira, hogy érdemben hasson az ittas vezetők és az ittasan okozott balesetek számára?

2025-ben az Európai Unióban 19 400-an haltak meg közlekedési balesetben, és minden negyedik haláleset hátterében az alkohol állt. Ez azt jelenti, hogy az unióban évente 4800-5000 ember hal meg vagy azért, mert ittasan vezetett, vagy mert mások ittas vezetésének vétlen áldozata lett.

Az Európai Unió még 2018-ban tűzte ki azt a célt, hogy 2050-re közel nullára csökkenti a közúti balesetben elhunytak és súlyosan megsérültek számát. A „Vision Zero” program első lépéseként 2030-ra a halálesetek és súlyos sérülések számának felére csökkentését tűzték ki célul. A statisztikák szerint azonban a tagállamok többsége időarányosan messze elmarad ettől a célkitűzéstől. Szakértők részben ezért már évek óta figyelmeztetnek: radikális lépések nélkül egyik cél sem teljesül.

Az ittas vezetés a gyorshajtás mögött a második leggyakoribb baleseti halálok az unióban, és a joggyakorlat eddig tehetetlennek bizonyult vele szemben. A különböző mértékű bírságok és a vezetéstől eltiltás nem hozták meg a remélt fordulatot, és még a jogalkotók is csak óvatos várakozással tekintenek előre, miután megszületett a döntés, hogy az eltiltás bármelyik tagállamban érvényes mindenhol az unióban. Miközben minden gépjárművezető-képzésen kötelező anyag, hogy ittasan és drogos állapotban vezetni tilos, sokan úgy gondolják, ez a szabály rájuk nem vonatkozik – ők egy-két ital után is jól vezetnek.

Márpedig az ittas vezetők és az általuk okozott balesetek számának csökkentése nélkül a 2030-as és a 2050-es célkitűzés is írott malaszt marad csupán. Beteljesületlen vágyálom.

És ezen a ponton értékelődnek fel azok a fejlesztések, amely ma még csak a kormánykerékbe és az indítógombba épített ittasság ellenőrző rendszereket hozták létre, de holnap már akár karórába vagy csuklópántba telepített rendszerként akadályozhatják meg az ittas vezetést, vagy legalábbis csökkenthetik annak az esélyét.

A legújabb megoldás neve: DADSS – Driver Alcohol Detection System for Safety -, ami egy másfél évtizede futó amerikai fejlesztési program, ami két irányba indult el.

Az egyik a légzésalapú érzékelés: a műszerfalba épített szenzor a vezető természetes kilégzéséből, érintés nélkül méri a véralkoholszintet, infravörös fény segítségével. A másik, ambiciózusabb irány a bőrön át mérő, úgynevezett touch-rendszer, amelyet ma még elsősorban az indítógombba vagy a kormánykerékbe építenek be: a vezetőnek elég megérintenie azt, a szenzor a bőrön keresztül néhány másodperc alatt megállapítja, ihatott-e.

2021-ben a program bejelentette, hogy az első generációs, légzésalapú rendszert nyílt forráskódú kereskedelmi licenc formájában elérhetővé teszik a gépjárműflotta-kezelők számára. A touch-rendszer fejlesztése lassabban halad, de a fejlesztők – köztük egy svéd szenzorgyártó és egy német lézertechnológiai cég – állítják: a termék már közel áll a kereskedelmi forgalomba hozatalhoz.

A DADSS program hivatalosan a jövő járműveire fejleszt, a már futó flották utólagos felszerelése nem elsődleges cél. Létezik ugyanakkor kifejezetten aftermarket beszerelésre szánt verzió is, ami technikailag nem zárja ki egy régebbi autó utólagos felszerelését.

Mit kezdhet ezzel a jog?

Egyes szakértők szerint a kormánykerékbe épített, vagy a jövőben csuklón viselhető véralkoholszint-mérők lehetővé tehetik, hogy a bíróságok halmazati büntetésként kötelezzék az ittas vezetőket: az eltiltásuk letöltése után is csak ilyen eszközzel vezethessenek, akár éveken át. A jogalkotó pedig külön szankciót vezethetne be arra az esetre, ha valaki nem viseli vezetés közben a számára előírt eszközt – vagy ahogy majd elnevezik a „csuklószondát”.

A csuklóra erősített óra egyelőre inkább csak figyelmeztethetne: üzenetet küldhetne a sofőrnek, hogy ne induljon útnak, amíg ittas. De, mint bármelyik okosóra, a modernebb autók fedélzeti komputerével is össze lehet kapcsolni, és akkor majd akár az óra is leállíthatja az ittas vezető alatt az autót.

Az ilyen eszközök széles körű elterjedésének talán legfőbb akadálya egyelőre a pontosságuk. Mivel a legtöbb uniós tagállamban bizonyos mértékű alkoholfogyasztás – 0,2 és 0,8 ezrelék között – a sofőrök számára is engedélyezett, fontos lenne ezen értékek pontos kimutatása. Ma még ezen a téren van mit fejleszteni a rendszeren.

Az AI rohamos fejlődése azonban ezen a területen is gyorsabb haladást hozhat a korábbi prognózisoknál. A következő generációs alkoholzárak már nagy pontosságú, folyamatos mérésre is alkalmasak lehetnek, és azokat is kiszűrhetik, akik vezetés közben egy sörrel próbálják kényelmesebbé tenni az utat.

Egy kínai kutatócsoport olyan fejlesztésbe kezdett, amely három érzékelési csatornát kapcsol össze: egy elektronikus orr, egy milliméterhullámú radar és egy kamera egyszerre figyeli a légzés alkoholszintjét, a pulzusszámot és az arckifejezést, a jeleket pedig a rendszer mesterséges intelligenciával fésüli össze. Az eredmény: 97,14%-os érzékenység, illetve 98,67%-os pontosság az ittas állapot azonosításában – ezek az adatok messze túlszárnyalják bármelyik eddig önállóan használt szenzor megbízhatóságát.

A kutatások iránya a beavatkozás terén is egyértelmű: nem egyetlen, drasztikus lépés, hanem fokozatos válasz az ittas vezetésre – már ha nem annyira részeg a sofőr, hogy az autó el sem hajlandó indulni addig, amíg ő ül a volánnál. A technológia már ehhez is adott.  Egyébként előbb a figyelmeztetés, majd a sebességcsökkentés, végső esetben a jármű biztonságos megállítása. Ezek a rendszerek egyelőre jellemzően kutatási és prototípus fázisban vannak, de az irány világos és a fejlesztések rohamtempóban haladnak.

Mindez már nem science fiction – fejlesztés alatt áll, jogszabályi alapja már most létezik. Pont ezért érdemes most, a bevezetés előtt feltenni azokat a kérdéseket, amelyekre utólag már nehezebb választ találni.

Ha az autó folyamatosan figyeli az arcunkat, a bőrünket, a pulzusunkat, hol húzzuk meg a határt a biztonság és a folyamatos megfigyelés között? Készen áll-e például a magyar közvélemény arra, hogy a saját autója zárja ki a vezetésből, anélkül hogy a rendőr megállította volna? Másfelől: lemondhatunk-e a technika bevetéséről az ittas vezetőkkel szemben csak azért, mert „senki nem szereti, ha folyamatosan megfigyelik”, még ha a megfigyelő ez esetben történetesen egy gép is, a saját autója.

Válaszok még nincsenek. Ami azonban a fejlesztések irányából és eddigi eredményeiből már most látható: ha a technológia eljut odáig, hogy ha megengedik neki és felhatalmazzák rá, sokkal következetesebben betarthatja a szabályokat és sokkal hatékonyabban védheti meg a közlekedők életét az ittasan száguldozóktól, mint bármelyik rendőr. Már csak azért is, mert rendőrökkel ellentétben ő, a technika mindig jelen van, ráér, nem sértődik meg és nem zavarja a kényszermegállással büntetett ittas sofőr fenyegetőzése sem.

 

 

F. Gy. A.