A koszos autó egy időzített bomba! - Közlekedésbiztonság

A motormosás, a kerekek és fékek tisztántartása nem luxus
Miért nem látják a sofőrök, ha szivárog a tömítésnél az olaj?
600-900 ℃-on a kipufogóra akadt faág is felgyújthatja az autót

Közel egy tucat személyautó, kisbusz és más gépjármű gyulladt ki csak márciusban az utakon. Az esetek döntő többsége elhanyagolt karbantartásra és elmaradt tisztításra vezethető vissza – ez derül ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adataiból.

Önmagában a kosz, a fémfelületekre tapadt por, sár, az útburkolatról felverődő más szennyeződések még nem okoznak tüzet. Azonban szivárgó olajjal, fékfolyadékkal keveredve már igen.

A szennyeződés magába szívja a szivárgó anyagot, ami két okból is veszélyes.

Egyfelől az autó tulajdonosa, ha csak nem nyitja fel a motorháztetőt vagy nem nézi át tüzetesen a kerekek környékét, hosszú ideig észre sem veszi, hogy valahol egy tömítés elfáradt, megsérült és szivárog. Nincs olajfolt az autó alatt, a kerekek környékén – látszólag tehát minden rendben van.
Másfelől a kosz nagy mennyiségű éghető anyagot képes magába szívni, többet, mint amennyi egy tiszta felületen megmaradna. Emiatt a tűz is nagyobb lesz, ha a motor- vagy a súrlódási hőhatására a koszba keveredett olaj lángra kap.

Az OKF szerint minden második gépjárműtűz a motortérből indul és a legjellemzőbb oka üzemanyag- vagy olajszivárgás és ezekkel összefüggésben a karbantartás hiánya, rossz minősége.

A tűz keletkezésének a helye	Aránya, az összes gépjárműtűzhöz képest	Leggyakoribb ok
Motortér	49%	Szivárgás, éghető anyagok lerakódása, a karbantartás hiánya.
Utastér	30%	Elektromos hiba, kábelek zárlata, nyáron a nap sugarainak kitett üvegek, öngyújtók.
Fék, kerékagyi tüzek	21%	Olajos lerakódás a fékeken, azok körül és a kipufogó rendszeren vagy az alvázon.

Forrás: BM OKF

A tömítések, csövek, bilincsek idővel elhasználódnak, és közben apró szivárgások jelennek meg körülöttük. Az olaj, a szervófolyadék vagy éppen az üzemanyag pedig cseppenként felszívódik a motortér hajlataiban, zugaiban felhalmozódott porban, sárban.

A por és a sár nedvesen más anyagokat is magához tapaszt és megtart. A lehullott faleveleket, a gallyak forgácsait, a betakarításkor elhullott töreket, növényi törmeléket és hasonlókat. Ahogy a szivárgó olajat, üzemanyagot is.

A gyúlékony anyagot felszívni és megtartani is képes koszréteg aztán egyre vastagszik és mindinkább kiváló üzemanyag-felszívó anyagként van jelen az autóban. Egy idő után azonban ezek az olajfogó szennyeződések is telítődnek. Már nem szívják fel és nem zárják magukba az éghető folyadékokat, így azok párologni kezdenek majd a kipufogócsonk, a turbó vagy a forró motorblokk hőjétől egyszer csak lángra kapnak.

Jellemzően menet közben gyulladnak ki az autók, hiszen akkor a legnagyobb a hő a motortérben, és a légáramlás is szítja a tüzet. Épp ezért roppant veszélyesek az autótüzek.

Minél több helyen voltak szivárgások a rendszerben, minél vastagabb az „olajfogó koszréteg”, annál gyorsabban, hevesebben csapnak fel a lángok.

Ezért fontos rendszeresen ellenőrizni (nemcsak a műszaki vizsga előtt és nem is csak akkor, ha valamiért szervizbe kell vinni az autót), hogy:

Nincs-e olaj-, üzemanyag-, hűtőfolyadék-, váltó- vagy szervóolaj-szivárgás?
A motortérben, az alvázon, a kipufogó és a fékek környékén nincs-e olajos, sáros lerakódás?
A kábelkötegek, csatlakozók, bilincsek és tömítések épek, nem szivárog-e mellettük, alattuk az olaj vagy a fékfolyadék?
Nincs-e a kipufogón vagy az alvázon fennakadt növényi törmelék, ami a nagy hőtől kigyulladhat, majd lángba boríthatja az egész autót?
Érezhető-e a kerekek felőli túlzott melegedés, füst vagy égett szag? Gyanús lehet például, ha az egyik kerék jobban melegszik, mint a másik. Bár ennek számos oka lehet, már önmagában a túlzott melegedés ténye is indokolhatja az autó alapos átnézését.

A kipufogórendszer, a hangtompító, a katalizátor felülete akár 600–900 fokra is felhevülhet. Ekkora hő pillanatok alatt lángra lobbanthatja az alvázra ragadt gallyakat, nem beszélve az olajról, amit a kosz magába szívott.

Nem kevésbé veszélyesek a fékek, ha olaj került rájuk. Bár a fékhatást az esetek többségében az olaj nem befolyásolja – mert csak a fék közelében rakódik le nem a fékfelületen – a fékezéskor keletkező hőtől azonban ott is lángra kaphat.

Ha már dől a füst a motortérből azonnal cselekedni kell!

Álljon meg és azonnal állítsa le a motort!
Mindenki szálljon ki és húzódjon biztonságos távolságra az autótól, közben hívják a 112-őt!
Ha van az autóban tűzoltó-készülék óvatosan résnyire nyissa fel a motorháztetőt és kisebb adagokban fújja be a port vagy habot!
Akkor se nyissa fel teljesen a motorháztetőt, ha úgy tűnik sikerült eloltania a tüzet! Ne is üljön be az autóba, ne próbálja meg újraindítani a motort, hogy meggyőződjön arról működik-e még! A lángok újra felcsaphatnak!
Várja meg a tűzoltókat!

Egy autó a lángok fellobbanása után öt-hét percen belül teljesen kiéghet. Ezért fontos, hogy ilyenkor senki ne vesztegesse az időt. A gyors cselekvés életet menthet.

Azonnal és biztonságosan álljon félre, és állítsa le a motort!
Minden utast szállítson ki a járműből – húzódjanak biztonságos távolságra a kocsitól!
Hívja a 112-t!
Ha van tűzoltó készülék az autóban próbálja meg megfékezni a lángokat, de ne vállaljon túl nagy kockázatot! Egyetlen autó sem ér annyit, hogy meghaljon érte.
Motortéri tűznél a motorháztetőt ne rántsa fel hirtelen: a beáramló levegő azonnali belobbanást okozhat, és csak még nagyobb lesz a baj. Ha szükséges és lehetséges, résnyire nyissa fel a motorháztetőt és úgy fújja be az oltóanyagot!
Soha ne üljön vissza a járműbe az oltás után sem, amíg azt a tűzoltók meg nem engedik és ne próbálja meg újraindítani a motort A tűz újra fellángolhat.

Az idei autótüzek kapcsán szakértők arra figyelmeztettek: a koszos-poros autó nemcsak, hogy nem szép, veszélyes is lehet, mert a motorháztető alatt lerakódott szennyeződés éghető anyaggal keveredve időzített bombaként viselkedik. És ha az üzemanyagrendszer (benne a benzin vagy a gázolaj) is lángra kap, az autót már senki és semmi nem mentheti meg.

F. Gy. A.