A közúti halálozások és súlyos sérülések alakulása Európai Unióban, a véglegesített baleseti statisztikai adatok alapján

  • Az Európai Bizottság végleges adatai szerint 2022-ben 20 640 fő vesztette életét az Európai Unió útjain, ami csaknem 4%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
  • Hosszabb távra visszatekintve a helyzet kedvezőbb: a pandémiát megelőző 2019. év óta a halálos áldozatok számában 9%-os, 2012-hez képest 22%-os csökkenés történt.
  • Az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok számának uniós átlaga 2022-ben 46 fő, az egyes országok között jelentős, akár három-négyszeres különbségek is előfordulnak. A halálozási mutatók alapján a legbiztonságosabb úthálózattal Svédország és Dánia, a legkevésbé biztonságossal Románia és Bulgária rendelkezik.
  • A súlyosan sérült személyek száma 2019 óta 11%-kal csökkent, az eltérő nemzeti fogalmi meghatározások azonban az összesítést és az összehasonlítást megnehezítik.
  • A közúti halálozások és súlyosan sérültek számának csökkenési üteme elmarad attól, mint ami az évtizedünkre meghatározott uniós célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges; Az Európai Bizottság további intézkedéseket tervez.

Bevezetés

Az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatósága a 2023. október 19-én kiadott, „Road safety: 20,640 people died in a road crash last year – progress remains too slow” (magyarul: „Közlekedésbiztonság: 20 640 ember veszítette életét közúti balesetben az elmúlt évben – a fejlődés továbbra is túl lassú”) című közleményében a közúti halálozások 2022. évi alakulását ismertette az Európai Unió területén. A dokumentumban közzétett adatok véglegesek, a továbbiakban nem változnak.

A közlemény szerint 2022-ben 20 640 ember vesztette életét közúti balesetben az EU úthálózatán, mely csaknem 4%-os növekedést jelez a 2021. évi helyzethez képest. A növekedés részben annak tulajdonítható, hogy a Covid19-járványt követően tavaly helyreállt a közúti forgalom szintje. Annak ellenére, hogy a közúti halálozások számában a tendencia hosszabb távon kedvező (a pandémia előtti utolsó évhez, azaz 2019-hez képest 9%-kal csökkent az áldozatszám), a csökkenés eddigi üteme nem elégséges ahhoz, hogy elérje az EU azon célkitűzését, miszerint 2030-ra a felére csökkenjen a közúti balesetben meghalt személyek száma.

A közúti halálozások alakulásában a tagállamok között jelentős eltérések vannak. 2019 és 2022 között Litvánia, valamint Lengyelország területén regisztrálták a legnagyobb mértékű (30%-ot meghaladó) áldozatszám csökkenést, ugyanakkor megjegyzésre szorul, hogy Lengyelországban az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám meghaladja az uniós átlagot. Ezzel szemben az elmúlt négy évben a közúti halálesetek száma Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és Svédországban változatlan maradt, illetve növekedést mutat.

A tagállamok halálozási arányának összesített rangsorában – az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma alapján – a világjárvány előtti időszakhoz képest nem történt jelentős változás. Az elmúlt évben a közutak Svédországban (22 halálos áldozat/egymillió lakos) és Dániában (26 halálos áldozat/egymillió lakos) voltak a legbiztonságosabbak, míg a legmagasabb közúti halálozási arányt Romániában (86 halálos áldozat/egymillió lakos), valamint Bulgáriában (78 halálos áldozat/egymillió lakos) mérték. Az Európai Unió átlaga 46 közúti halálozás volt egymillió lakosra vetítve 2022-ben.

  2022. évi adatok 2023 év

(első félév)

Közúti halálozások száma Egymillió lakosra vetített áldozatszám %-os változás 2022-ben a megjelölt évhez, illetve a 2017-2019 évek

átlagához képest

Trend az előző év azonos időszakához képest
2022 2022 2021 2019 2017-19 2022
EU-27 20 640 46 4% -9% -11%
Belgium 540 46 5% -16% -13% ↓↓
Bulgária 531 78 -5% -15% -17%
Csehország 527 50 -1% -15% -15%
Dánia 154 26 18% -23% -15%
Németország 2 788 33 9% -8% -12%
Észtország 49 37 -11% -6% -12%
Írország 155 31 14% 11% 9%
Görögország 635 61 2% -8% -10%
Spanyolország 1 746 37 14% -1% -3%
Franciaország 3 267 50 11% 1% -1% ↓↓
Horvátország 275 71 -6% -7% -13% ↓↓
Olaszország 3 159 54 10% 0% -4%
Ciprus 37 41 -18% -29% -28% ↓↓
Lettország 113 60 -23% -14% -19% ↑↑
Litvánia 120 43 -19% -35% -35% ↑↑
Luxemburg 36 56 50% 64% 30%
Magyarország 537 55 -1% -11% -13%
Málta 26 50 189% 63% 47% ↓↓
Hollandia 655 37 29% 12% 14%
Ausztria 370 41 2% -11% -10%
Lengyelország 1 896 50 -16% -35% -34%
Portugália 618 60 10% -10% -7% ↑↑
Románia 1 633 86 -8% -12% -14%
Szlovénia 85 40 -25% -17% -14% ↓↓
Szlovákia 266 49 8% -1% -1% ↓↓
Finnország 196 35 -13% -7% -15% ↓↓
Svédország 227 22 8% 3% -15% ↑↑

 

Jelmagyarázat a táblázat utolsó oszlopához:

–        jelentős változás nem történt (+/-5%)

↓    kismértékű csökkenés (>5-10%)
↓↓  jelentős mértékű csökkenés (>10%)
↑    kismértékű növekedés (>5-10%)
↑↑ jelentős mértékű növekedés (>10%)

Az Európai Bizottság közleménye a 2023. év első hat hónapjának rövid ismertetésére is kitér. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a 2022. év azonos időszakához képest kis mértékben csökkent az Európai Unió útjain meghalt személyek száma. Egyes tagállamokban, mint például Belgiumban, Franciaországban, Szlovákiában és Finnországban jelentős mértékű visszaesés tapasztalható. Más országokban, például Lettországban, Litvániában, Portugáliában és Svédországban az első féléves adatok jelentős növekedést jeleznek. Egész évre vonatkozó előjelzésre a dokumentum nem vállalkozott, tekintettel a jelentős havi ingadozásokra, valamint az egyéb körülményekre.

Az Európai Unió hatályos közúti közlekedésbiztonsági célkitűzései

„A biztonság minden közlekedési rendszer alapja, ezért mindig prioritásként kell kezelni” – állapítja meg évtizedünk hatályos közúti közlekedésbiztonsági programja. Bár az elmúlt évtizedekben a közúti közlekedésbiztonság helyzete jelentős mértékben javult, és az uniós közutak biztonsági mutatói globális viszonylatban rendkívül kedvezők, a halálos és súlyos kimenetelű balesetek száma ugyanakkor még mindig elfogadhatatlanul magas, ezért az EU-nak és tagállamoknak továbbra is törekedniük kell arra, hogy a közutakon kevesebb baleset történjen.

Az Európai Bizottság 2018-ban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a közúti balesetben meghalt, valamint – a közösségi programok történetében első alkalommal – a súlyosan sérült személyek számát az EU területén. Ez az elhatározás szerepel a hatályos közösségi közlekedésbiztonsági stratégiában, az „Europe On The Move” („Európa mozgásban”) program mellékletét képező közúti közlekedésbiztonsági cselekvési tervben, valamint a 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keretben egyaránt. Az említett dokumentumokban a Bizottság hosszú távú közúti közlekedésbiztonsági terveket is meghatározott annak érdekében, hogy 2050-re megvalósítsa a „zéró elképzelést”, mely értelmében a közúti halálozások és súlyos sérülések számának az évszázad közepére a nullához kell közelíteniük.

A hatályos célkitűzések az Európai Bizottság 2018. május 17-én kiadott „Európa mozgásban. Fenntartható mobilitás Európában: biztonságos, összekapcsolt és tiszta közlekedés”, COM(2018) 293 számú programjában az alábbiak:

Az EU hosszú távú célja továbbra is az, hogy 2050-re közel nullára csökkenjen a közúti halálozások száma („zéró elképzelés”). Ugyanezt kell elérni a súlyos sérülést szenvedett személyek esetében is. Az EU továbbá új, időközi célul tűzi ki a súlyos sérülést szenvedett, valamint a balesetben meghalt személyek számának felére csökkentését 2030-ig… (az EU valamennyi tagállama által elfogadott, közös fogalom-meghatározást használva)”.

Az „Európa mozgásban” program a jövőre nézve új megközelítéseket alkalmaz. Ezek egyike, hogy a „Vision Zero” eszméjének a korábbiaknál jobban kell rögzülnie, mind a politikai döntéshozók körében, mind pedig a társadalom egészében. Ahogy a társadalom a légi katasztrófákat megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartja, hasonló álláspontot kell elérni a közúti balesetek esetében is, hiszen hetente annyi ember veszíti életét a közutakon, mint két közepes utasszállító repülőgép katasztrófája esetén.  A Bizottság szerint valamennyi közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos döntés meghozatalkor azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy egyetlen emberélet elvesztése sem elfogadható.

Új megközelítés továbbá, hogy uniós szinten valósuljon meg a WHO „Safe System”, azaz a „biztonságos rendszer” szemlélete. Ennek legfontosabb elemei a következők: biztonságos járművek, biztonságos infrastruktúra, biztonságos közúthasználat (sebesség, józan vezetés, biztonsági öv és bukósisak viselése), valamint a baleset utáni jobb ellátás biztosítása, melyek mindegyike régóta bevált és fontos tényezőnek számít a biztonságos rendszer tekintetében.

„A „biztonságos rendszer” megközelítés hangsúlyozza, hogy a közúti ütközések során előforduló halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó balesetek nem a mobilitás elkerülhetetlen velejárói. Bár ütközések továbbra is lesznek, a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó balesetek javarészt megelőzhetők. A „biztonságos rendszer” elfogadja, hogy az emberek követnek el hibákat, ugyanakkor annak biztosítására törekszik, hogy ezek a hibák ne járjanak halálos, illetve súlyos következményekkel. A gépjárművek jobb felépítése, a fejlettebb közúti infrastruktúra, valamint az alacsonyabb sebesség például mind hozzájárulhat a balesetek hatásának csökkentéséhez.”

Fontos megjegyezni, hogy az évtized végére megfogalmazott közösségi célkitűzések bázisévének meghatározásában változás történt. A 2018-ban elfogadott program eredeti megfogalmazásában a Bizottság bázisévként a 2020. évet jelölte meg, időközi célul tűzve ki a közúti balesetben meghaltak és súlyosan sérültek számának felére csökkentését 2030-ig a 2020-as adatokhoz képest. A 2020. év azonban a közúti közlekedésbiztonság terén – részben a pandémia hatására, valamint a kapcsolódó, a közúti közlekedés területét is jelentősen érintő korlátozásokra visszavezethetően – olyan soha nem tapasztalt, előre nem jelezhető eredményeket hozott, amelyek akár az eredeti cél teljesíthetőségét is hátrányosan befolyásolhatják. Ezért az Európai Bizottság a hatályos program időközi célkitűzéseinek bázisévét 2020-ról a pandémia előtti utolsó évre, 2019-re módosította.

Az előzőeknek megfelelően az Európai Unióban a 2030-ra megfogalmazott célkitűzések akkor teljesülnek, amennyiben az évtized utolsó évében:

  • a közúti halálozások száma nem haladja meg a 11 380 főt (a 2019 évi 22 761 halálos áldozat felét);
  • a súlyosan sérültek száma nem haladja meg a 78 820 főt (a 2019 évi 157 640 fő felét).

(A súlyosan sérültek vonatkozásában megjegyzésre szorul, hogy jelenleg a 27 uniós tagállam közül mindössze 22 tagállam képes összehasonlításra alkalmas adatot szolgáltatni, ami alapvetően a statisztikai adatgyűjtés nemzeti sajátosságaira, valamint az eltérő fogalmi meghatározásokra vezethető vissza. Az elkövetkezendő években ezen a területen változások történhetnek, ami azzal járhat, hogy a MAIS3+ néven 2015-ben elfogadott uniós szintű egységes fogalmi meghatározásnak megfelelő adatot szolgáltató tagállamok számának bővülése a fenti számadatok módosítását eredményezheti.)

 

Az Európai Unió közúti közlekedésbiztonsági helyzetének bemutatása

a) Közúti halálozások alakulása

Az Európai Unió közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását bemutató jelen elemzés az Európai Bizottság 2023. október 19-én közzétett dokumentuma mellett az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Traffic Safety Council, röviden: ETSC) legutóbbi éves jelentését, a 2023. június 20-án kiadott 17th PIN (Performance Index) jelentésben foglalt részletesebb adatokat és megállapításokat is figyelembe veszi.

A tagállamoktól beérkezett véglegesített adatok szerint 2022-ben összesen 20 640 fő vesztette életét közúti balesetben az EU úthálózatán, 3,5%-kal többen, mint 2021-ben (akkor 19 932 fő volt a halálos áldozatok száma).

Az uniós tagállamok közül mindössze 12 országban regisztrálták a közúti halálesetek számának csökkenését, ezzel szemben 15 tagállamban tavaly többen haltak meg közúti balesetben, mint egy évvel korábban. Az egy év alatt történő legnagyobb csökkenést Szlovéniában (25%), Lettországban (23%), valamint Litvániában és Cipruson (egyaránt 18-18%) mérték, a legnagyobb mértékű áldozatszám növekedést pedig Málta (189%), Luxemburg (50%) és Hollandia (27%) jelezte. (Megjegyzés: az alacsonyabb népességű országok, mint például Málta és Luxemburg esetében már kisebb halálos áldozatszám növekedés is jelentős arányváltozást eredményezhet. Az elmúlt évben Máltán 26 fő, Luxemburgban 36 fő vesztette életét közúti balesetben, a jelentős mértékű növekedés mellett).

 A 20 640 fő halálos áldozat egyben azt is jelenti, hogy 2022-ben naponta átlagosan 57 ember vesztette életét közúti balesetben a közösség úthálózatán, míg hetente átlagosan 397 főt vártak otthon hiába, mert oda már soha nem érkezett meg.

Amennyiben az elmúlt év közúti halálozási adatát nem 2021, hanem a világjárvány előtti utolsó esztendő megfelelő adatával hasonlítjuk össze, akkor a helyzet kedvezőbb, hiszen a 2019. évi 22 761 halálos áldozathoz képest tavaly több mint 2 100 fővel kevesebben haltak meg közúti balesetben, és ez 9,3%-os csökkenésnek felel meg. Az eltelt három év távlatában a közúti halálozások alakulásában a tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak.

A legnagyobb mértékű, 30%-ot meghaladó csökkenés Litvániában (35,5%) és Lengyelországban (34,8%) történt, de az adatok alapján Cipruson (28,8%) és Dániában (22,6%) is jelentős mérséklődést mértek. Ezzel szemben az elmúlt három évben a közúti halálos áldozatok száma Spanyolországban, Franciaországban, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Máltán és Luxemburgban növekedést mutatott. (Megjegyzés: Az ETSC PIN programja az EU 27 tagállama mellett az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Szerbia és Izrael – azaz összesen 32 ország – közúti baleseti adatait vizsgálja; Az egyes, így megjelölt ábrákon ezeknek az országoknak a teljesítménye is látható.)

Még hosszabb időintervallumot, az elmúlt egy évtizedet alapul véve az állapítható meg, hogy 2012 és 2022. között a közúti balesetben meghalt személyek száma uniós szinten, az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 22,3%-kal csökkent (26 538 halálos áldozatról 20 640 főre).

Az ezredforduló óta eltelt időszak tapasztalatai alapján, az eddigi tíz éves programok során elért eredményeket figyelembe véve kijelenthető, hogy tíz év távlatában a halálos áldozatszám alakulása terén egy ilyen mértékű csökkenés kifejezetten szerény eredménynek számít.

(Összehasonlításképpen: az első uniós Fehér Könyv időszakában, 2000 és 2010 között 43%-kal, a második közösségi program ciklusában, 2010 és 2020 között 36%-kal csökkent a közúti halálozások száma az Európai Unió területén.)

A hosszabb idősort bemutató ábrán látható, hogy az elmúlt tíz évben a közúti halálozások uniós szintű alakulását hullámzó tendencia jellemezte.  Az első évben, azaz 2012 és 2013 között az adatok kifejezetten jól alakultak, hiszen egy év alatt 8,4%-kal csökkent a közúti halálesetek száma. A pozitív kezdést azonban hat év stagnálás követte, a 2014-2019-es időszakban ugyanis mindössze 5,9%-os csökkenés történt.

A pandémia évében, 2020-ban soha nem tapasztalt mértékű, 17,0%-os csökkenés volt tapasztalható az egy évvel korábbi helyzethez képest. Ez a páratlan eredmény azonban erősen összefügg a Covid-19 világjárvány következtében elrendelt európai utazási korlátozásokkal, a közúti forgalom erőteljes visszaesésével, valamint a közlekedési módok terén bekövetkezett változásokkal, a forgalom szerkezeti átrendeződésével.

2021-ben a közúti halálesetek száma 2020-hoz képest 5,5%-os növekedést mutatott (a 2019. évi adatokhoz képest azonban 12,4%-os volt a csökkenés), majd következett a 2022. év, amikor 3,5%-os áldozatszám növekedés következett be a 2021. évi helyzethez képest.

Az ETSC megállapította, hogy a 2013 és 2022 közötti időszakban mintegy 39 500 közúti halálesetet sikerült megelőzni az EU-ban ahhoz a számhoz képest, amelyet akkor regisztráltak volna, amennyiben valamennyi tagállamban a 2012. évi helyzet változatlan marad.

b) Egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám alakulása

Az egyes tagállamok összehasonlításának általánosan alkalmazott módszere az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám alakulásának a vizsgálata, melyre az ETSC adatai alapján 2010 óta van lehetőség. Bár léteznek egyéb nemzetközi szintű mutatók is az ETSC, IRTAD stb. adatbázisaiban, melyek bizonyos összehasonlításra nyújtanak lehetőséget (például az egymilliárd vezetett kilométerre jutó halálos áldozatszám, mely a lakosságra vetített közúti halálozásnál objektívabb adatnak tekinthető azáltal, hogy a közlekedés dinamikáját, a megtett kilométereket veszi alapul). Utóbbi adatok azonban nem teljes körűek, nem minden tagállam gyűjt ilyen adatokat, továbbá a mérési módszerek sem tekinthetők egységesnek.

Az országok halálozási arányának összesített rangsorában – az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma alapján – a világjárvány előtti időszakhoz képest nem történt jelentős változás. Az elmúlt évben az Európai Unión belül a közutak Svédországban (21 halálos áldozat/egymillió lakos), Dániában (26), Írországban (31), Németországban (33) és Finnországban (34) voltak a legbiztonságosabbak. A lakosság arányában mért halálos áldozatszám az elmúlt évben Romániában (86 halálos áldozat/egymillió lakos), Bulgáriában (78), valamint Horvátországban (71) volt a legmagasabb. Az adatok arra is rámutatnak, hogy az egyes tagállamok között jelentős, akár három-négyszeres különbségek is kimutathatók.

Ezen fontos közlekedésbiztonsági mutató alapján az északi-európai tagállamok mindegyike az Európai Unió élmezőnyében szerepel, mint ahogy a legjobb európai- és egyben világszintű teljesítmény is több éve egy skandináv, ám közösségen kívüli országhoz, Norvégiához köthető – 2022-ben 21 halálos áldozat/egymillió lakos aránnyal.

Ezzel szemben a legkedvezőtlenebb mutatók évek óta, lényegében már „hagyományosan” a Balkán országait jellemzik (utóbbi megállapítást erősíti, hogy az uniós tagjelölt Szerb Köztársaság a 83 közúti áldozat/egymillió lakos aránnyal ugyancsak a lista végére kerülne, Románia és Bulgária közé).

Az egymillió lakosra vetített közúti halálozások számának európai uniós átlaga 2022-ben 46 fő, 2019-ben – a hatályos közösségi program bázisévében – 51 fő, egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben pedig 54 fő volt.

Magyarországon az elmúlt évben 55 fő halt meg közúti balesetben egymilliós lakosságszámra vetítve, így hazánk teljesítménye nem érte el az uniós tagállamok 46 fős átlagát.

Az ezredforduló óta eltelt időszakban a közúti közlekedésbiztonság helyzete az Európai Unióban, és Magyarországon is kedvezően alakult, az uniós és hazai trendek összességében hasonlóak, bizonyos eltérések ugyanakkor tapasztalhatók (a változás mértékében, a kedvező és kevésbé kedvező időszakok tartamában, a folyamatok rövid távú irányában stb.)

Az EU-ban a közúti közlekedésbiztonsági mutatókon belül 2001 óta (az első Fehér Könyv megjelenésétől) van lehetőség a közúti halálozási adatok, 2010-től az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám, 2012-től a súlyosan sérültek számának összehasonlítására. A következő években további összehasonlításokra nyílhat lehetőség azáltal, hogy az Európai Bizottság a teljesítménymutatók új rendszerét dolgozta ki, nyolc új teljesítménymutató meghatározásával.

c) Közúti balesetben súlyosan sérültek számának alakulása az Európai Unióban

A közúti halálozásokon túl a súlyosan sérült személyek száma 2012 és 2022 között 13,9%-os csökkenést mutat (162 790-ről 140 217-re).

A közúti halálozásokkal összehasonlítva a súlyosan sérült személyek számát az elmúlt tíz évben valamelyest kedvezőtlenebb tendencia jellemzi. 2012 és 2022 között a balesetben súlyos sérülést szenvedett személyek száma 13,9%-kal csökkent,  (162 790 főről 140 217 főre), míg a halálos áldozatok esetében a csökkenés mértéke 22,3%. Ezen baleseti mutató terén az utolsó három év adatai a legkedvezőbbek, ugyanakkor 2020 után növekvő tendenciát jeleznek.

Az éves adatok idősora –a halálos áldozatok számához hasonlóan – itt is hullámzó tendenciát mutat. Két év csökkenést követően (az első nyolc évben a 2013. évi mutató volt a legkedvezőbb) öt egymást követő éven át a súlyosan sérültek száma meghaladta 160 000 főt. A 2020. év ezen a területen is igen kedvező eredményeket hozott, amikor az egy év alatti 15%-os csökkenéssel az eddig mért legalacsonyabb értékre, 133 350 főre csökkent a súlyos sérülésszám. 2021-ben és 2022-ben az adatok ismét növekvő tendenciát jeleznek – bár még így is alacsonyabbak, mint a pandémia előtti időszakban bármikor.

Érdekesség, hogy ezen a területen az egymillió lakosra jutó halálos áldozatszám listáján évek óta az utolsó helyen szereplő Románia teljesítménye emelkedik ki (bár megjegyezhető, hogy ott „volt miből” javítani, ezáltal magasabb százalékos eredményeket elérni), Görögországgal és Ciprussal együtt. A sorrend végén – az uniós tagállamok közül – Portugália, Málta és Olaszország látható.

Szükséges megjegyezni, hogy a közúti balesetben súlyosan sérült személyek számára vonatkozó adatot nem minden tagállam szolgáltat, másrészt pedig azt sem minden esetben a MAIS3+ közös fogalmi meghatározás alapján, hanem a súlyos sérülés nemzeti értelmezésének megfelelően. Márpedig a nemzeti meghatározások akár jelentős mértékben is eltérhetnek. Ennek megfelelően az ETSC a 27 uniós tagállam közül jelenleg 22 esetében tudott megfelelő adatot gyűjteni.

Amennyiben az összehasonlításra alkalmas adatot szolgáltató tagállamok száma a közeljövőben bővülni fog, úgy teljesebbé válhat a kép, és a jelenleginél pontosabb helyzetelemzésre nyílik lehetőség a súlyosan sérültek száma, valamint a kapcsolódó közösségi célkitűzés teljesítése vonatkozásában.

d) A hatályos közösségi célkitűzések időarányos teljesülése

Az Európai Bizottság a hatályban lévő közúti közlekedésbiztonsági programjában időközi célul tűzte ki a közúti balesetben meghaltak, valamint – először a hasonló közösségi programok történetében – a súlyosan sérült személyek számának felére csökkentését 2030-ig.

A célkitűzés báziséve a Bizottság kb. egy évvel ezelőtti módosítását követően nem az eredetileg megjelölt 2020. év, hanem a pandémia előtti utolsó esztendő, 2019 lett.

A közösségi közlekedésbiztonsági célkitűzés akkor teljesül, amennyiben a közúti halálesetek száma 2030 végén nem haladja meg a 11 380 főt (a 2019. évi 22 761 halálos áldozat felét).

A 2022. évi végleges adatok ismeretében kijelenthető, hogy a közúti halálozások számában 2019 óta mért csökkenés üteme (a grafikonon kék színnel jelezve) elmarad attól, mint ami a célkitűzés időarányos teljesítéséhez szükséges (utóbbit szaggatott zöld vonal mutatja).

Év Halálos áldozatok alakulása az előző évhez képest Halálos áldozatok alakulása az 2019. bázisévhez képest
2020 -17,0% -17,0%
2021 +5,5% -12,4%
2022 +3,6% -9,3%

Halálos áldozatszám alakulásának mértéke az előző évhez, és a 2019. bázisévhez képest (2019-2022)

A balesetben meghaltak száma (20 678 fő) ugyan 9,3%-kal alacsonyabb, mint 2019-ben, ugyanakkor az időarányos alakuláshoz csaknem kétszer ennyire, 17,2%-os csökkenésre lenne szükség.

Hasonló a helyzet a súlyosan sérült személyek esetében is (sárga vonallal jelezve). Bár 2019. óta a közúti balesetben súlyosan sérült személyek száma 11,1%-kal csökkent, ám ez az arány elmaradást jelent az időarányos teljesítéshez képest.

Év Súlyosan sérültek alakulása az előző évhez képest Súlyosan sérültek alakulása az 2019. bázisévhez képest
2020 -15,4% -15,4%
2021 +0,8% -14,7%
2022 +4,3% -11,1%

Súlyosan sérültek alakulásának mértéke az előző évhez, és a 2019. bázisévhez képest (2019-2022)

A táblázatban látható, hogy a pandémia évében a súlyosan sérültek száma 15,4%-kal csökkent a 2019-es bázisévhez képest. Azt követően az adatok mindkét évben növekedést mutattak, és ez vezetett ahhoz, hogy a 2020. évi jó kezdetet követően a fejlődés üteme lelassult, és jelenleg időarányos elmaradás van a hatályos célkitűzések teljesítésében.

Végezetül: az Európai Unió az elmúlt években többször kijelentette, hogy élen kíván járni az ENSZ által 2020 augusztusában meghirdetett, a 2021-2030 közötti évekre vonatkozó, a közúti közlekedésbiztonság javítását szolgáló második cselekvési évtized megvalósításában. Az Európai Bizottság olyan javaslatok előterjesztésére készül, amelyek számos szempontból megvizsgálják a közúti közlekedésbiztonság helyzetét, az aktuális trendeket, valamint a szükséges és lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az európai közutak még biztonságosabbá váljanak. Az ismert tervek között szerepel a zéró tolerancia általános bevezetése a kezdő vezetők körében az ittasan okozott balesetek megelőzése érdekében, a vezetői engedély meghosszabbítását megelőző orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos szabályok szigorítása, valamint a kizárólag kísérővel történő gépjárművezetés meghatározása a 18. életévüket be nem töltött, jogosítvánnyal rendelkező személyek esetében.

G.I.