A „minek minősüljön az e-roller” kérdés már elérte az ügyészséget és a bíróságokat is

• Ittasan e-rollerezett egy férfi, három hónappal(!) később ittas járművezetésért indult el­lene eljárás és elvették a jogosítványát.
• Egy másik e-rolleres balesetet okozott ezért, és mert se jogosítványa nem volt, se biztosítása 120 ezer forintra büntették.
• A bíróság a KRESZ alapján azt mondta ki, hogy a roller (bármi hajtsa is) nem jármű, nem kell a vezetéséhez engedély.

A fotó illusztráció. Fotó: Iró Zoltán

Gyakran feltettük mi magunk is a kérdést lapunk oldalain, hogy minek is nevezzük (természetesen jogi értelemben) a napjainkban oly divatos és egyre többek által használt úgynevezett mikromobilitási eszközöket, az e-rollert, az elektromos egykerekűt, az e-biciklit, az elektromos gördeszkát és társaikat. Nem járművek, mert a KRESZ-ben nem definiálták még ezeket járművekként, így aki például e-rollerrel közlekedik, noha akár 20 km/h feletti sebességgel is száguldhat, jogi értelemben jelenleg gyalogosnak minősül.

Már ahol és már amikor?

Tavaly több esetben is előfordult, hogy rendőri intézkedéskor vagy egy balesetet követő szabálysértési eljárásban a rendőrség járműnek minősítette az e-rollert és a vezetőjével szemben ennek megfelelően is járt el.

Tavaly nyáron (július 15-én) egy e-rollerrel közlekedő férfit igazoltattak a rendőrök nem sokkal hajnali egy óra előtt Zuglóban, a Stefánia úton. Ott és akkor megállapították, hogy ittas volt, erre hivatkozással 2021. október 12-én ittas vezetés gyanúsítottjaként hallgatta ki a rendőrség. Ezzel egy időben a nyomozóhatóság kezdeményezte a kormányhivatalnál a férfi vezetési jogosultságának a szüneteltetését. Lényegében bevonatták a jogosítványát.

Ő egy ideig várt, majd öt hónap elteltével kérelemmel fordult az ügyészséghez, hogy hadd kapja vissza a jogosítványát. Ikerterhes feleségét addig barátai szállították a különböző vizsgálatokra szívességi alapon, „de ez nem folytatható a végtelenségig”, érvelt hónapokkal az eset után az ittas e-rollerezésen kapott férfi, aki az ügyészségnek írt kérelmében hivatkozott még arra is, hogy több tízezer kilométert vezetett le (autóval) balesetmentesen és anélkül, hogy szabálysértést követett volna el.

Voltak azonban más érvei is. Kérte, hogy az ügyészség legyen tekintettel arra is, hogy az elektromos rollerek jogi megítélése általánosságban meglehetősen bizonytalan, kategorizálásuk nem történt meg, így bizonytalan annak a megítélése is, hogy a segédmotoros kerékpárra, a kerékpárra vagy a gyalogosokra vonatkozó szabályok alkalmazandók-e az e-rolleresekre.

Hivatkozott továbbá egy hatályos EU rendeletre, miszerint nem minősülhet járműnek az, amelyen nincs legalább egy ülőhely. Ügyvédje útján benyújtott kérelmében azzal is érvelt, hogy bár a rendőri intézkedéskor általa használt e-roller a teljesítménye alapján a leginkább mégiscsak kerékpárnak lenne minősíthető (amivel bizonyos korlátokkal ugyan, de ittasan is szabad közlekedni), azonban a már hivatkozott EU rendelet miatt ez a lehetőség kizárt.

Mindent figyelembe véve az ittas vezetésért vezetői jogosultságától megfosztott férfi azt kérte az ügyészségtől, hogy bírálja felül a rendőrség jogosítványának bevonásáról hozott döntését és hadd vezethessen újra. Kérését az ügyészség akceptálta. Ezzel azonban az eljárásnak még nem lett vége.

Egy másik esetben egy balesetet okozó e-rolleressel szemben 120 ezer forint pénzbírságot szabott ki az V. Kerületi Rendőrkapitányság amiért az elsőbbségi szabályokat nem tartotta be és ezzel balesetet okozott, nem volt érvényes vezetői engedélye és nem kötöttek a járműre kötelező felelősségbiztosítást. Az e-rolleres azonnal panaszt jelentett be a döntéssel szemben, amint kézhez vette.

Elismerte, hogy figyelmetlenségével ő okozta a balesetet. Nem kellő körültekintéssel közelítette meg a kereszteződést és emiatt az Állj! Elsőbbségadás kötelező! tábla ellenére nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő személygépkocsinak. Azonban a másik két szabálysértést, azaz, hogy engedély és biztosítás nélkül vezetett, tagadta. Ő is azzal érvelt, hogy az elektromos roller nem tekinthető járműnek, ilyetén pedig sem vezetői engedély nem szükséges a használatához, sem kötelező felelősségbiztosítást nem kell kötni rá.

Panaszát azonban elutasította a másodfokon eljáró szabálysértési hatóság, így került az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé. A bíróság – erre a végzés külön is rámutat – „akkor változtathatja meg a szabálysértési hatóság döntését, ha az az ellen benyújtott kifogásban olyan új tényt állítanak, olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatalakor nem ismert, illetve, ha a szabálysértési hatóság a jogszabályt helytelenül alkalmazta”.

Végül is ez utóbbi lehetőségre hivatkozva változtatta meg a bíróság a szabálysértési hatóság döntését! A PKKB ugyanis a KRESZ II. függelékére hivatkozva rámutatott, hogy az tételesen felsorolja a járműveket és definiálja is azokat. „A KRESZ szerint – mutatott rá a bíróság a roller nem minősül járműnek, még akkor sem, ha motoros (akár elektromos, akár benzin üzemű), így a roller használói gyalogosnak minősülnek! Ez alapján pedig a bíróság azt állapította meg, hogy az e-rolleres nem vezetett engedély nélkül és nem követte el a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértését sem, nevezetesen, hogy a járművén, ami nem jármű, nem volt érvényes kötelező felelősségbiztosítás.

Ez utóbbi két pontban a bíróság a baleset okozójával szemben meg is szüntette az eljárást. A bíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy a rendőrség a büntetés kiszabásakor is hibázott, nem alkalmazta ugyanis kellőképpen a fokozatosság elvét. Például nem volt kellőképpen tekintettel arra, amit a bíróság enyhítő körülményként értékelt, hogy a baleset okozójának a baleset napjáig „tiszta volt a közlekedési szabálysértési előélete”. Erre tekintettel a bíróság mellőzte a szabálysértési hatóság által kiszabott 120 ezer forintos bíróságot és a baleset okozóját figyelmeztetésben részesítette.

 F.Gy.A.