A szomjas sofőr ugyanolyan veszélyes, mint az ittas!

 

• Igyon vezetés közben sokat, különben nagy bajba kerülhet!
• Papucsban, mezítláb vezetni nem tilos, de rendkívül veszélyes.
• Figyelem! 37 fok felett harmadával is nőhet a balesetek száma!

Egy túlságosan szomjas sofőr ugyanolyan hibákat vét a forgalomban egy felmérés szerint, mint az, aki előzőleg megivott egy üveg bort. Baleset esetén kettejük között jogilag csak annyi lesz majd a különbség, hogy azért senkit nem büntetnek meg, ha nem ivott elég vizet, azért viszont igen, ha alkoholt ivott, akár csak egy kortynyit is. Pedig mindkét magatartás súlyosan ön- és közveszélyes.

Nagy melegben az „Ön dönt: Iszik vagy vezet?!” figyelmeztetést nem kell szó szerint venni. Sőt, kifejezetten kívánatos, hogy aki a nagy melegben volánhoz ül, igyon bőségesen – persze csakis kizárólag alkohol, cukor és koffeinmentes italokat. Mindjárt mondjuk, hogy miért!

Az orvosok szerint hőségben vezetni nemcsak kellemetlen és veszélyes is lehet, és nem csak azért, mert a nagy melegben megfelelő folyadékpótlás nélkül a szervezet hamar kiszáradhat. Mivel maga a dehidratáció is rendkívül veszélyes lehet, ezért különösen fontos, hogy aki nagy melegben volánhoz ül, kénytelen vezetni, figyeljen már az első az intő jelekre és reagáljon rájuk időben.

Az első tünetek, az egyszerű szomjúság, a szájszárazság, a semmi mással nem magyarázható fáradtság és a sötét vizelet már enyhe dehidratáltságra utalnak. Aki ilyeneket észlel magán, mielőbb parkoljon le egy pihenőben, igyon, frissítse fel magát és mozgassa meg a végtagjait. Semmiképpen se induljon tovább addig, amíg nem érzi újra komfortosnak (fittnek) magát.

Súlyosabb a helyzet, ha már a bőre is mind nagyobb területeken szárazabb a szokásosnál, és ehhez még fejfájás, szédülés is társul. Ilyenkor a lehető legrövidebb idén belül álljon be egy parkolóba, hűtse le magát, igyon sok folyadékot és ne induljon tovább, míg a tünetek meg nem szűnnek.

Ha egyáltalán nem izzad, pedig nagy melegben máskor szokott, a pulzusa pedig az egekbe szökött, akkor már nagy a baj. Ilyenkor célszerű azonnal orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni, biztos, ami biztos. Ezek a tünetek ugyanis már erős dehidratáltságra utalnak.

Az pedig már majdhogynem a vég kezdete, és ez cseppet sem túlzás, ha valakinek ki-kihagy a memóriája vagy önkívületbe kerül. Ilyen állapotban az ember már nem hogy vezetésre, de saját alapszükségleteinek az ellátására sem igazán képes. Azonnal mentőt kell hívni.

Sokat kockáztatnak azok a sofőrök, akik vezetés közben visszautasítják a felkínált ásványvizet – „olyan az már, mint a lóhúgy” –, csak hogy maradjon hely a hideg söröknek, ha megérkeznek az úti céljukhoz. Bölcsebben teszik, ha menet közben is folyamatosan pótolják a kiizzadt folyadékot.

Egyáltalán nem baj, ha nem jéghideg az ital, amit út közben fogyasztanak. Először is, mert a hideg folyadék azonnal izzadást eredményez a legtöbb embernél, azaz egy pillanatnyi felfrissülés után ugyanolyan, vagy még rosszabb állapotba kerül a szervezet folyadékháztartása, mint addig volt. Másfelől a felhevült test és a hideg folyadék találkozása torokgyulladást és más nyavalyákat okozhat.

Hőségben vezetni azonban nemcsak a kiszáradás kockázata miatt veszélyesebb, mint máskor. Annak ellenére sem, hogy sokaknál főleg az időseknél a nagy meleg hirtelen vérnyomáscsökkenést okozhat, ami eszméletvesztéssel is járhat.

A nagy meleg azonban már önmagában is stresszfaktor, és emiatt a hőség idején sok sofőr még ingerültebben és agresszívabban reagál mások vezetési hibáira, szabálytalanságaira, és minden bosszantó körülményre. Miért áll a sor? Miért tart olyan nagy/kicsi követési távolságot előttem/mögöttem a másik jármű? Miért akar ez betolakodni, várja ki a sorát, én is kivártam…” és hasonlók.

Sokan egyszerű bunkóságnak, a sokat szidott magyar közlekedési kultúra hiányának tudnak be minden szabálytalanságot, pofátlanságot. Nem minden esetben és nem feltétlenül van ez így.

A magas hőmérséklet miatt általában csökken az emberek koncentrációja és nő a reakcióideje. Sok apró, másokat bosszantó manőver ezekkel (is) magyarázható.

Egy felmérés szerint mindenesetre a balesetek bekövetkezésének a valószínűsége az autó belső hőmérsékletével rohamosan nő. 27 fokos belső hőmérsékletnél a normálisnak tekintett 20-25 fokhoz képest hat, 32 fok esetén 13, 37 foknál pedig már 33 százalékkal nő a baleset bekövetkezésének a valószínűsége, és a statisztikák szerint nemcsak a valószínűsége, a száma is.

A fenti számsor persze csak azokra az autókra vonatkoznak, amelyekben nincs, vagy nem használják a klímát. Ami viszont – a fentiekből egyenesen következik, hogy – nem, vagy nemcsak luxus tartozéka az autónak. Nem szabad túlhajtani, de ha van, a sofőr fittsége, koncentráló képességének a megőrzése érdekében használni kell! Még akkor is, ha az utasok egy része „nem szereti” a klímát.

E lap oldalain többször megírtuk már mennyire fontos, hogy akik hosszabb útra indulnak pár száz kilométerenként álljanak meg és pihenjenek egy keveset, hűtsék le magukat, igyanak és mozgassák meg a végtagjaikat.

Ha egy mód van rá árnyákba parkoljanak. A tűző napon percenként egy fokkal is emelkedhet az utastér hőmérséklete. Azaz, ha a pihenőig folyamatosan ment a klíma és az utastér hőmérséklete nem haladta meg a 25 fokot, egy fél órás pihenő alatt a kocsi belseje 55 fokra melegedhet.

Ha nincs árnyékos parkoló, amennyire lehetséges egyéb módon próbálják csökkenteni a kocsiba jutó napsugárzást. Erre a célra igen jó és hatékony árnyékolók sokasága kapható ma már az üzletekben, a nagyobb benzinkutakon.

Sokan ódivatúnak tartják azokat, akik hűtőtáskában enni-innivalót visznek magukkal, amikor nyaralni mennek. „Egymást érik a benzinkutak végig az úton, majd megállunk, ha kell valami”, mondják. De mi történik akkor, ha több órás araszolásra kényszerülnek? Hétvégéken az M7-en ez igen gyakori. Vagy, ha műszaki hiba miatt nem tudnak saját keréken elgurulni a következő pihenőig?

Hőségben az út szélén állni és várni az autómentőre étlen-szomjan, nem egy leányálom.

Mindig legyen a kocsiban, kézközelben víz és egy kevés könnyű harapnivaló!

Sok autós szerint arról ismerszik meg a nyaralni induló sofőr, hogy hanyagul kikönyököl az ablakon, az anyósülésen utazók pedig a szélvédőn dobolnak a lábukkal.

A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint mindkét magatartás igen veszélyes. A nyitott ablakon kikönyökölni egyebek között azért sem tanácsos, mert egy felpattanó kő, egy másik autóról leeső akármi miatt a sofőr megsérülhet. És ez a kisebbik gond. Sokkal nagyobb baj lehet abból, ha történik valami és a sofőr ijedtében hirtelen félrerántja a kormányt.

Eleve nem szerencsés – pláne főúton, autópályán, nagy sebesség mellett – fél kézzel vezetni. Végképp nem az, ha közben az ablakon félig kilógó kézre támaszkodik a sofőr. Értékes másodpercet veszíthet, mire egy úthiba vagy egy másik sofőr veszélyes manővere miatt megfelelő pozícióba tud ülni és kellőképpen tud reagálni a helyzetre.

Ablakon kilógó vagy a szélvédőnek feszített láb pedig azért veszélyes, mert egy fékezés esetén szinte borítékolható a lábtörés. Rosszabb esetben más sérüléseket is elszenvedhet az utas, ha például  az ütközés hatására kinyílik a légzsák. Előre megjósolhatatlan milyen pozícióba kerül az utas teste a különböző erők hatására, mire az autó megáll…

Az orvosok, a közlekedésbiztonságért felelős rendőrök és más szakemberek is azt javasolják, hogy aki hosszú útra készül autóval a kánikula idején, semmiképpen se 12 és 15 óra között induljon el. Ezek a legmelegebb órák, amikor a legjobb légkondi sem képes komfortossá tenni az autót.

Persze nagy a kísértés, hogy ha a többiek kora reggel vagy késő délután, este indulnak útnak, akkor mi startoljunk el délben, mert akkor senki nem lesz az autópályán – de a helyzet az, hogy az efféle számítások ritkán jönnek be (túl sokan gondolkodnak így), nem beszélve arról, hogy ha valaki nem bírja a hőséget, nem megy neki a vezetés a nagy melegben, akkor sokkal nagyobb kockázatot vállal, mint ha a többiekkel együtt araszolna egy kevésbé forró napszakban.

Senki ne induljon el éhgyomorra vagy fáradtan. Rá kell pihenni egy kicsit a hosszú vezetésre, és enni is kell, bőségesen, de ne túl nehéz ételt. És legyen a kocsiban étel is, ital is.

Semmiképpen ne vezessen mezítláb, papucsban vagy félmeztelen. A napokban emelt vádat a Debreceni Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki még májusban a Hajdú-Bihar megyei Derecske és Konyár között egy vasúti átjáró előtti kanyarban nem tudta kellőképpen lelassítani a járművét, átsodródott a baloldalra, kitört egy vasúti oszlopot, majd felborult. Az egész család a kocsiban ült, vala-mennyien be voltak kötve, a gyerekek biztonsági gyermekülésben utaztak, ezért senki sem sérült meg súlyosan.

A férfi azért nem tudta a kanyar biztonságos bevételéhez szükséges sebességre lassítani az autóját, mert a papucsa beszorult a pedálok közé.

Az sem jobb, pedig szintén gyakori, ha valaki mezítláb vezet. Hiába „nem kényes” valakinek a talpa, „nem bántja azt a pedál”, a tapasztalatok szerint, ha hirtelen kell fékezni, a mezítlábas sofőrök nem ugyanolyan erővel nyomják a pedált, mint azok, akik cipőben vezetnek.

A mezítelen felsőtest pedig amiatt okozhat kellemetlenséget, hogy az izzadó testet idővel kikezdi a biztonsági öv. Általában sem érzi magát túl komfortosan a póló nélkül vezető sofőr, még ha nem is tudatosul benne. Vészhelyzetben azonban az ilyen apróságoknak is jelentőségük lehet.

A szakemberek szerint a hosszútávú vezetésre a legjobb a láb mozgását minden irányban pontosan és stabilan követő sportcipő.

F.Gy.A.