A telefonfüggő nemzedék, mint kockázat a közlekedésben

• A közlekedésben önálló résztvevőként megjelenő újabb és újabb nemzedékek bensőséges viszonya a mobiltelefonhoz (nomofóbia) egyre több probléma forrása.
• Egy minapi felmérés, amelyet 18 ország sofőrjeinek körében végeztek, a korosztályok közül a 25 év alatti közlekedőket jelölte meg a legnagyobb veszélyforrásként.
• A fiatalok természetesen nem rosszabb vezetők, mint elődjeik, csak a mobiltelefonhoz és az online jelenléthez való ragaszkodásuk olyan mértékű, ami korábban ismeretlen volt.

Ahogy pörögnek az évek, újabb és újabb fiatal korosztályok kapcsolódnak be a közlekedésbe mint gyalogosok, rolleresek, kerékpárosok és gépkocsivezetők. És ahogy telnek az évek, egyre több olyan generáció lép be önálló résztvevőként a közlekedés különböző területeire, akiknek már a szüleik is okostelefon-használók, és a kisgyerekek előbb kapnak a kezükbe egy érintésérzékeny felülettel ellátott játékot, mint mondjuk labdát.

Jelen sorok írója a minap megdöbbent azon, hogy a Földközi tenger partján egy strandon a homokon sétálgató és a hullámokban gázoló ifjú hölgy füléhez tartott telefonnal “fürdőzött” hosszú perceken keresztül. Sok ember komoly pénzeket fizet azért, hogy a tengerparton időzhessen, hogy láthassa, tapinthassa, érezhesse a sötétkék, habzó hullámokat vető végtelen tengert. És íme, vannak, akiknek még ez a reveláció sem ér annyit, hogy néhány percre megváljanak a mobiltelefonjuktól.

A fenti jelenségnek már neve is van: a mobiltelefon-függőség (vagy nomofóbia) a túlzott okostelefon-használatból eredő, a telefon hiányától való erős szorongás és a használat kontrollálásának képtelensége. Egyfajta viselkedési addikció, amely hasonlóan káros hatással lehet az alvásra, a kapcsolattartásra és a mentális egészségre, mint más függőségek. A függőség jelei a folyamatos telefonnyomkodás, a más tevékenységek (munka, tanulás, szórakozás) közbeni figyelemelvonás, a telefon nélkül érzett stressz, valamint az online jelenlét túlzott fontossága.

Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus könyve, a The Anxious Generation adatai szerint 2015 óta mérhetően és folyamatosan romlik a tinédzserek mentális állapota, nagyot ugrott az öngyilkosságok száma, gyakoribbak a betegségek, és egyre több tinédzser értékeli kietlennek, magányosnak és feleslegesnek az életét. Mindennek a legfőbb oka a mobilteltelefon folyamatos használata, az állandó online jelenlét.

Van az egész életünket elárasztó kütyümániának még egy sajátos terméke, amely a közlekedők tájékozódási képességét alapjaiban érinti: a vezeték nélküli és zajszűrővel ellátott fülhallgatók. Magam már hónapok óta használtam egy ilyen eszközt anélkül, hogy bekapcsoltam volna a zajszűrőt – egyszerűen nem volt rá szükségem. Egyszer azonban repülőgépen utazva mégis aktiváltam a zajszűrőt. Megdöbbentett, hogy a gép meglehetősen hangos zajából szinte semmi sem maradt. Különösen az volt megrázó, amikor hosszabb “silent” mód után egyszer kivettem a fülemből az eszközt, és meghallottam, hogy valójában körülöttem szinte üvöltenek a motorok. A zajszűrő tehát rendkívül hatékony megoldás arra, hogy az ember elszigetelje magát a környezetétől. De mi van akkor, ha ez a süketszoba vesz körül akkor is, amikor az utcán tartózkodunk, ha átkelünk az úttesten, vasúti kereszteződésben, ha járműre szeretnénk szállni stb. És persze mi van, ha valaki így szeretne rollert, robogót, kerékpárt, netán személygépkocsit vezetni? A hasznos eszköz ilyenkor életveszélyes lehet.

Nem csoda, hogy a kütyü- és telefonfüggő fiatalok gyalogosként és járművezetőként egyaránt kockázatként jelennek meg a közlekedő társak szemében.

Egy brit intézet tanulmányt készített, amelynek során 18 országból származó sofőröket kérdezett meg arról, hogy mit gondolnak a különböző generációk sofőrjeiről – számolt be az Autoblog.com.

A különböző korcsoportok általában eltérő megítélés alá esnek – legyen szó akár a fiatalabb sofőrökről, akiket tapasztalatlannak, akár az idősebb sofőrökről, akiket túlságosan óvatosnak tartanak. De hogy ne csak sztereotípiákat ismételgessünk, a fenti tanulmány rákérdezett az egyes generációk konkrét megítélésére. Ennek során a megkérdezett ausztrál sofőrök 90%-a szerint a Z generációs (25 év alatti) sofőrök vállalják a legtöbb kockázatot az utakon. De nemcsak az ötödik kontinens lakói szereztek rossz tapasztalatokat a legfiatalabbakkal: az Egyesült Királyságban 88, az USA-ban és Hollandiában 84% vélekedett hasonlóan. Valójában a tanulmányban részt vevő mind a 18 országban a válaszadók több mint fele (50% felett) egyetértett a Z generáció megítélésében.

N. V.