A téli vezetés 11 szabálya - Közlekedésbiztonság

Műgyantán csúszkálni az autóval ugyanolyan, mint a havas úton, és mégsem.
Ha leesett a hó, célszerű kikapcsolni a vezetést támogató kütyüket – mondjuk miket.
Semmit se tegyen hirtelen! Ne fékezzen, ne gyorsítson, ne rángassa a kormányt!
Miket ne hagyjon otthon, ha télvíz idején személygépkocsival hosszabb útra indul.

Január utolsó előtti hétvégéjén az ország egyes részein tél volt. Máshol tavasz, itt-ott már-már nyár. Ott, ahol évek óta először – ahogy régebben fogalmaztak a meteorológusok – végre sportolásra alkalmas mennyiségű hó esett és pár napig meg is maradt, bőven akadt dolguk a rendőröknek és a tűzoltóknak.

Kidőlt fák, a hó súlyától letört ágak, jobb esetben árokba csúszott, rosszabb esetben az úton keresztbe fordult vagy éppen karambolozott autók akadályozták a folyamatos haladást.

A legtöbben már elfelejtették milyen télen közlekedni, hóban, jeges úton. Nincs ezen semmi csodálkozni való, hisz’ az ország számos, egykor síparadicsomokként szamon tartott területén évek óta összesen nem hullott annyi hó, mint az elmúlt napokban. Ráadásul ez az egyik nap tél van a másokon ősz, vagy éppen már majdnem tavasz állapot önmagában is próbára teszi az ember teljesítőképességét, figyelmét, reflexeit.

Aki mostanában útnak indul, jobban teszi, ha minden lehetségesre felkészül. Megtörténhet, hogy száraz úton indul el otthonról, száz kilométerrel távolabb azonban már hóval vastagon borított úton kell autóznia. A hegyek felé még napsütésben autózhat, de a hegyi utakat már vastag hótakaró borítja. Meg lehet ezt is szokni, az út- és az időjárási viszonyok gyors váltakozását, azonban a tapasztalatok azt mutatják, az első télies napokban történik a legtöbb meg- és lecsúszásos baleset, hogy a súlyosabbakról már ne is beszéljünk.

Indulás előtt már csak azért is érdemes végiggondolni az anno az autósiskolában a téli vezetéstől tanultakat. Íme egy lehetséges ellenőrzőlista.

Gondolkozz előre! Ez a téli vezetés minden pillanatára érvényes tanács, de most nézzük, mit jelent az utazás tervezésekor. Télen és általában azokon a helyeken, ahol akkor is számítani lehet télies útviszonyokra, ha máshol hétágra süt a nap, érdemes komolyan venni a „Járt utat a járatlanért el ne hagyd!” elvet. Amennyire csak lehetséges kerüljük el a mellékutakat, és általában a kis forgalmú utakat. Könnyen ott ragadhat a peches autós akár egy kidőlt fa miatt is, nem beszélve arról, hogy a kis forgalmú utakat ritkábban takarítják, így a nappali olvadás és az esti fagy váltakozása könnyebben csúszóssá teheti őket, mint a nagyobb forgalmúakat. Másfelől persze a kisebb forgalom miatt kisebb a balesetveszély is. Feltéve persze, hogy a szűz hóban autózók felkészültek mindenre, amit ott várhat rájuk!
Hacsak nem eleve síelni vagy szánkózni indulunk, érdemes elkerülni a sípályákhoz vezető utakat is. Nagy arra felé a zsúfoltság, ha már végre sportolásra alkalmas mennyiségű hó esett, és nem biztos, hogy az arra felé autózók biztonságosabban vezetnek a havas utakon, mint mi!
Alapkövetelmény a téli gumi, de nem árt, ha egy garnitúra hólánc is van az autóban a meghajtott kerekekre. A hólánc használata Magyarországon nem kötelező, de bárhol előírhatják a hatóságok, hogy egy adott útra behajtani csak hólánccal szabad!
Havas úton még a rutinos vezetőknek is tanácsos különösen óvatosan vezetni. Például kettesből elindulni, megelőzendő a kerekek kipörgését, és, hogy emiatt az autó hirtelen nekiiramodjon, ami általában azonnali és intenzív fékezésre készteti a legtöbb autóst, az pedig havas-csúszós úton igencsak veszélyes. Indulás előtt célszerű kikapcsolni a tempomatot, az EPS-et – egyiket se a havas úton haladásra találták ki. Aki máskor használja a sávtartó automatát, most kapcsolja ki. Semmi szükség rá, sőt kifejezetten veszélyes lenne kilométereken keresztül küzdeni az autóval.
Az újabb típusú automata váltós autókban van Snow Mode funkció, használja, akinek van, jó szolgálatot tesz a havas-jeges utakon.
Folyamatosan, de lazán fogja a kormányt. Régebben az oktatóm úgy tanította, „két-két ujjal mindkét oldalon”, de akinek ez túl laza, fogja, ahogy biztonságosnak érzi, csak ne markolja erősen, és ne próbáljon izomból kormányozni. Csak lazán! Csúszós úton kerülni kell minden hirtelen intenzív mozdulatot, ami az autó mozgását befolyásolhatja – a hirtelen gyorsítást, az intenzív fékezést és kormánymozdulatokat. Így csökkenthető annak a valószínűsége, hogy az autó kerekei elvesztik a tapadásukat és emiatt irányíthatatlanná válik a jármű.
Tartson a szokásosnál nagyobb követési távolságot. Minél havasabb az út annál nagyobbat. A havas úton a félút akár a négyszerese is lehet a szokásosnak! Időnként érdemes lassítani, és ha senki nincs a közelünkben, fékpróbát tartani, hogy érezzük az adott útviszonyok közepette miként reagál az autó a fékezésre, és, hogy az adott körülmények között mekkora is a tényleges fékutunk. Fontos, hogy ne álljunk meg, mert nem biztos, hogy könnyű lesz az újraindulás. Mindig gondoljunk arra, hogy nem tudhatjuk mi van a hó alatt! Lehet olvadt-vizes hó, lehet száraz aszfalt, jég, bármi. Nincs annál kellemetlenebb érzés (legalábbis a téli közlekedésben), mint amikor fékezéskor az autó alatt megindul az összefagyott hó. Olyankor pedig a jármű egy több négyzetméteres hó táblán sodródik, s még véletlen sem abba az irányba, amerre az autós szeretné.
Nemcsak a tükör jégen, a havas úton is könnyen megcsúszik az autó, még akkor is, ha jó minőségű téli gumikat szereltek a kerekekre és a legnyomást is megfelelően állították be, ami nem minden autósra jellemző. Ilyenkor három dolgot biztosan nem szabad csinálni:
a) Hirtelen fékezni (attól a csúszó autó nem fog megállni, legfeljebb álló kerekekkel csúszik tovább és még kisebb lesz az esély az irányítás visszaszerzésére felette)
b) Hirtelen gázt adni (attól csak felpörögnek a kerekek és elkezdik olvasztani, sikosítani maguk alatt a havat vagy a jeget, az így keletkező vízréteg filmként körbeveszi a kereket, amit attól kezdve sok mindent csinál majd, de tapadni akkor sem fog, ha már lenne mind)
c) Hirtelen kormánymozdulatokat tenni (annak ugyanis közel azonos hatása lehet, mint az előző két műveletnek)! Tartsuk a kormányt folyamatosan abba az irányba, amerre haladni kívánunk, és óvatos fék, illetve gázpedál-használattal igyekezzünk elérni, hogy a kerék újra tapadjon.
Sajnos előfordulhat, hogy az árokban kötünk ki. Jó hír, hogy ha szép lassan lecsúszunk az útról, jó eséllyel kis segítséggel gond nélkül visszatolhatjuk az autónkat az útra. Ennyi előnye legalább van a hónak! Amennyiben egy emelkedőn akadunk el – a forgalom vagy az út csúszóssága miatt nem tudunk továbbmenni, de megállni sem, ékeljük ki a hátsó kerekeket – vagy amelyiket sikerül. Praktikus, ha van nálunk erre a célra fa vagy könnyűfém ék, de alkalmasint egy kő is megteszi. Aztán már csak pár lapát homok, föld vagy síkosság mentesítő anyag a meghajtott kerék elé-alá, kis türelem és kettes sebességi fokozatban(!) újra próbálkozhatnunk a továbbhaladással.
Minden évben elmondjuk: hasznos lehet, s ezért kívánatos még a téli időjárás beköszönte előtt gyakorolni egy keveset egy tréningpályán. Azoknak feltétlen, akik telente autóval mennek síelni, akár a hazai pályák egyikére, akár távolabbi síparadicsomokba! Kevesebb pénzért, mint amennyit egy átlagos tisztán anyagi káros baleset után a CASCO önrészeként kifizetne a pórul járt autós, biztonságos körülmények között, szakértő segítséggel megtanulhatja és begyakorolhatja mit és hogyan kell tennie, ha az autója önálló életet kezd élni az úton. A vízzel fellocsolt műgyanta épp olyan csúszós, mint a hó, sőt. Havas úton egy idő után az autó elég sok havat tolhat maga elé ahhoz, hogy az természetes akadályként lelassítsa – a műgyantán azonban ilyen természetes akadály nincs. Ott csak az autós ügyessége, vezetéstechnikai tudása állíthatja helyes irányba az autót. Ha nem sikerül, megfogja a kavicságy a pálya szélén, onnan pedig, ha másképp nem megy, csörlővel visszahúzzák a műgyantára. Sérülés, az autó megrongálódása kizárt. Sokat lehet ugyanakkor tanulni, tapasztalni. Ha másért nem, ezért feltétlen érdemes kipróbálni, mert nem mindegy, hogy a tréningpályán, szakemberek szeme előtt, vagy egy erdei úton egymagunkban kell átélni azt a nem túl kellemes érzést, amit akkor élünk meg, amikor az autónk a saját feje után megy alattunk.
Télen mindig legyen az autóban:
a) Meleg takaró, plusz ruha, termoszban meleg ital, némi élelem – szendvics, keksz, fehérjeszelet.
b) Lapát, seprű, ablaktisztító holmik, hogy adott esetben kiáshassuk magunkat a hóból vagy tapadást biztosíthassunk a kerekeknek.
c) Mobiltelefon-töltő. Persze az sem árt, ha frissen feltöltött telefonnal indulunk útnak.
d) Egy kanna tartalék üzemanyag – ki tudja meddig kell várakozni egy elakadásnál és járatni a motort, miközben egy lépest sem haladunk semerre.
e) Láthatósági mellény mindenkinek, ha esetleg sötétedés után is az úton rekednénk és el kellene hagyni az autót.

F.Gy.A.